MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-08 / 340. szám

1905. deczember 2. 3 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 8. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, szombaton lép föl először a Lakmé címszere­pében Sándor Erzsi, az Operaház fiatal tagja. Vilakanta szerepét Takáis Mihály először enekli. Ma este Bánk bán kerül előadásra, vasarnap este pedig bérletszünetben A denevér-t adjak. * A Nemzeti Szinház-ban A nagy érzés, Ferenczy Ferencz uj társadalmi színmüve, vasár­nap este kerül ismét szinre. Ma este Mol­nár Gyula színmüvét, a Bayard lovag ot fog­ják játszani. Szombaton az Ifjuságunk van a műsoron. Cs. Alszeghy Irma, D. Ligeti Juliska Lánczy lika és Helvey Laura közremüködesevel a főbb női szerepekben. Délutáni előadás még egy lesz a héten és pedig vasárnap délután a Figaro házasság-ki adják elő. Hétfőn Essex gróf, Laube Henrik ötfelvonásos szomorujátékát adják mérsékelt helyárakkal. A czimszerepet Pálfi, Erzsébet királynét pedig Jászai Mari játssza. A Vígszínház-ban, mint a mai számunkban közölt premier-kritikák is bizonyítják, igen nagy sikerrel került bemutatóra Schönthan Ferencz: Dorrit kisasszony czimü vígjátéka, a mely poétikus, szép jeleneteivel valósággal elragadta közönséget. A pompás darabnak a második előadáson éppenolyan nagy volt a sikere, mint az első előadásnak. Holnap a Jericho falai-t, vasárnap esti előadásul a Dorrit kisasszony-1 játszszák, mely bizonyosan nagy vonzóerejü darabja lesz a változatos műsornak. • ' A Királyszinház szombati újdonságából a Gül-Babá-ból, a mely a közönség szokatlan érdeklődése mellett kerül színpadra, már teg­nap meglartották a jelmezes főpróbát. Huszka Jenő partitúrája a zenekar megerősítését tette szük­ségessé, színpadi zene is szerepel a darabban, Szentgyöigyi Lenke magyar nótáit pedig czim­balom is kiséri. Fönn a színpadon Szentgyörgyi Lenke, Kazal Biri, Sziklai Kornél, Németh és Mihályi tolmácsolják a Gül-Baba zenei részét, a mely hatásos harmóniája a magyar és török motívumoknak s dallamosságával gyors nép­szerűségre tarthat igényt. Tánczai közül Szent­györgyi Lenkének egy lassú és friss magyar s egy bordal jutott, Sziklainak egy tréfás czigány­táncz, a ballettkar pedig Hudák Jucival az élén, nagy keleti tánczot jár a II. felvonás háremében, a melynek színpadi kiállítása fő­képen a plasztikus rózsaliget a budapesti közön­séget teljesen uj és fényes látnivalóval lepi meg. Martos és Huszka zenés színjátéka, a mely előreláthatólag igazolni fogja a közönségnek s a szinhaznak hozzáfűzött nagy várakozását: mint a negyedik bemutató szerepel a premier­bérleten. Az újdonság teljes szinlapja a ki ; vetkező: Gül-Baba. Zenés színjáték. 3 fölvonasban. Irta: Martos Ferencz. Zenéjét szerzette: Huszka Jenő. got A mai ünnepnapon két előadas lesz Délután Fényes Samu énekes vígjátéka: A csöppség kerül szinre M. Haimath Hedvig vendégföllépésével mérsékelt helyárakkal, este a Bonémszerelem czimü operettet jatszszak nyolczadszor. A Népszínház-ban az a siker, mely Béldi Izor és Fejér Jenő operettjének eddigi előada­sa-'t kisérte s mely megnyilatkozott abban is, hogy minden előadásra nagy előjegyzés történt, igazolja, hogy A kültelki heiczegno hosszú ideig fog uralkodni a Népszínház mű­során A kiváló együttes: Komlóssy Emma, Petráss Sári, Kovács Mihály, Kassai Károly, Újvári, Pintéi és Pázmán játéka, a fényes kiállítás s a gondos rendezés meghozta az uj Népszínház első nagy sikerét, a mi annál becse­sebb, mert hazai szerzők müvének hódol most a Népszínház közönsége, mely e héten a Kül­telki herczegnő-n kivül még két délutáni elő­adásban, ma és vasárnap a Sárga csikó és a Toloncz előadásain Blaha Lujza asszony vendégjátékában is gyönyörködni fog. Személyek : Gül-Baba, a rózsák atyja ... Leila, leánya ... Gábor, magyar lantos diák Mujki, czigány Ali, budai basa A budai biró Zülfikár, főemuch Zulejka Szelim, apród Börtönőr Németh Kazal B Szentgyörgyi L Sziklai Mihályi Körmendy Rátkai Erdei B. Hudák J. Z. Molnár Történik az I. felvonás Gül-baba budai mecsetjében, a II. a rózsakertben, a III. a budai tömlöczben és a mai Rózsadombon. A Magyar Szinház nagysikerű újdonsága: Bohémsiet elem, a melynek eddigi előadásaira minden jegy elkelt, a hét összes esti előadásain Anday Blanka, Kotnai Berta, Örley Flóra, Szi­lassy Etel, Tóth Stefi, Boross, B. Szabó, Ferenczy, Giiéth, Iványi Ráthonyi,Sajó és Újvári föllépé­sével kerül szinre. A Bohémszerelem előadásai állandóan telt nézőtér előtt folynak le. Herblay operettje rövidesen bejárja az összes nagyobb vidéki színpadokat is. A szegedi, nagyváradi, pozsonyi, debreczeni, győri és székesfehérvári szinház már megszerezte előadásra az ujdonsá­„Dorrit kisasszony". — A sajtó bírálataiból. — Budapest, deczember 8. Pesti Hirlap : Ezt a színdarabbá formált regényt igen szívesen fogadta közönségünk, mint, a hogy a I bécsi Burgszinház bemutatóján s vagy száz német j színpadon is lelkesen tapsolta a közönség. A sikerhez j nagyban hozzájárul a sok bájos epi.ód, mely a mese ! fonalát üde virágokkal ékiti. De betetőzi a Vígszínház j kitűnő művészgárdájának előadása. Budapesti Hirlap: Nagyon érzékeny história ez, az asszonyok sokat sirnak, a gyerekek sokat nevetnek rajta és egyéb a sikerhez alig szükséges. A Vígszínház közönsége finom érzékkel észrevette és honorálta azt, a mi ebben a darabban Dickensé. És igaza volt: min­dig a jobbat élvezni, mint a silányabbat bonczolga ni. A színészek kitűnően, helylyel-közzel fónyesen játszot­ták szerepüket. Pesti Napló: A mai estén sokszor szökött köny a szemünkbe, de ugy, hogy mosolyogtunk hozzá Ilyen­kor Dickenset kaptuk, ezt a legcsudálatosabb emberi ismerőt. Mert ő ugv bánik velünk, mint a nagyszivü, bölcs tanitó a vásott gyerekkel, a kinek lelkében a jó és szép szeretete szunnyad. Ugy bánik velünk, a hogy akar; megríkat, megnevetett, mert megadatott neki a hatalom, hogy szavára menyiljék a lelkek kapuja. A Schönthan szentimentálisra fogott színdarabjából helyen­ként jótékony illat szállott felénk és ezért a hála Dickenset illeti. Budapesti Napló: Voltak a Schönthan darabjá­ban olyan jelenetek, a mik az embert megfogták, meg­ríkatták vagy megnevetették, a mi a színpadi sikernek a legbiztosabb mértéke. Ezeket a pompás jeleneteket nem akarjuk egészen Dickens szellemének ajándékozni — bár nélküle bizonyára nem láttak volna napvilágot — mert ezekben nyilatkozik meg Schönthannak a szín­padi ügyessége. Az Újság: Egyszerű, derűs, humoros, mint az elbeszélés, melynek nyomán készült. Azoknak való, kik megunták a sok iaegbontó fö telmeket és bukfenczező bolondságokat, melyeket az újkori irodalom a „moder­nizmus" ö ve alatt színpadra hozott. Az ember jól mulat rajta és elégedetten távozik a színházból, a nélkül, hogy az, a mit látott, elvette volna az étvágyát a vacsorától és megzavarná éjjeli nyugodalmát ijesztő álomképekkei. A Polgár: A közönség nagy szimpátiával fogadta a darabot, a mely bizonynyal sokáig nem kerül te a Vígszínház műsoráról. Varsányi a második felvonás végén vastapsot kapott. A fordítás munkája Timár Szaniszló avatott to lát dicséri. Független Magyarország: Schönthan eléggé ügyes szerző, hogy e színpadi átdolgozásban is sok maradt Dickens meghatott humorából, nemes és szárnyaló gyöngédségéből, rajzának őserejéből és a nézőnek bőven ad alkalmat, hogy nevessen és köny­nyezzen. A közönség meg is volt eUgedve a darabbal és a belőle kisugárzó melegséghez méltó melegséggel fogadta. A szereplők között főleg Hegedűs Gyula, Sz. Varsányi Irén, Tanay Frigyes, E. Kertész Ella és Szerémi Zoltán érdemeltek ki dicséretet. Egye'értés : A hatás felvonásról-felvonásra foko­zódott. A megindító és humoros elemek együttes hatása legnagyobb volt a második felvonás végén. A harmadik felvonás a bohózathoz közel jutott s abban a kaczag­tató elemek domináltjk erőseb ;en, mint a meginditóak. Külön említést érdemelmek a korhű kosztümök és Szilágyi rendezése, a ki művészi felfogással rendezte az előadást s a nagy osztatlan sikerből joggal vindi­kálhatott magának jelentékeny részt. A jóindulatu kritika: gyógyszer, a mely használ; a rosszindulatú: méreg, a mely öl. * A ki sokat néz egy színésznő szemébe, hamar el­veszíti a — látóképességét. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 8. A „Gül-Baba" főpróbája. — A Királyszinházból. — Kivételesen, mert ma ünnepnap van, a Királyszinház-ban már tegnap délelőtt megtar­tották a Gül-Baba jelmezes házi főpróbáját, mely negyvennyolcz órával a nagy érdekességü és valóságos izgalommal várt premier előtt már a teljes és tökéletes előadás képét nyújtja. Martos Ferencz és Huszka Jenő daljátéka holnap este kerül a közönség elé és mint a tegnapi főpróbán a jelenvoltak — nagyigényű, válogatós izlésü kis társaság gyűlt egybe a nézőtérre — őszinte és igaz hittel konstatálták: a nevezetes és maradandó siker minden jelével indul a budapesti közönség meghódítására Két igazi poéta-lélek munkáját foglalta méltó keretbe a Királyszinház, a mely a mű­vészi erejének olyan erős bizonyítékát fenn­állása óta még egyszer sem produkálta, mint a Gül-Baba előadásával. Egy szép, hangulatos és érzelmes költemény a Martos Ferencz libret­tója, melynek minden strófáját mindig Ízléses humor szövi át. Buja, szerelmes, keleti milieu a kerete a darabjának, szerencsés és művészi kézzel plántálva Magyarországba, Budára. Csupa szin, csupa elevenség, csupa kínálkozó alkalom arra, hogy színészek, színésznők, kosztümtervezők, diszletezők és a szinházi ren­dező tehetségük javát adhassák. A Huszka Jenő muzsikája — bár a Bob herczeg országszerte hires komponistájának talentumát mindenki értékeli — meglepetést keltett a tegnapi főpróbán. Találékony, ötletes, mindig finom artisztikus a Huszka uj operett­zenéje, a melyet lépten-nyomon teljesen eredeti magyar muzsika élénkít és fűszerez. Egy sereg olyan száma van a gazdag partiturának, mely­nek nemcsak népszerűsége, de művészi érté­kessége is bizonyos. Két hét múlva a „London­ban hej!" sorsában fog osztozni a Gábor diák gyönyörű melódiája: „Ott tul a rácson ..." A minthogy a főpróbán is zajos taps hangzott fel, a mikor Szentgyörgyi Lenke először elő­adta. Szentgyörgyi Lenke . . . Az uj primadonna, a ki valóban kivételes és zajos körülmények között került egy hirtelen lépéssel — sőt: ugrással — az operett-sztárok sorába. „Milyen lesz?" „Hogyan fogja pótolni Fedák Sárit?" — kérdik mindenfelé. És ő — bár a legfoko­zottabb kíváncsisággal néznek az első nagy vállalkozása elé — az alakításával fog válaszolni az érdeklődőknek. A válasz kielégítő lesz. A budapesti közönség — ha a tegnapi főpróba impressziói nem csalnak — holnap este egy igazi nagy talentumot fog kegyeibe fogadni, a kinek szárnybontogatását már eddig is szerető figyelemmel és elismeréssel kisérte. A Gül-Baba körül a Királyszinház, a mi a pazar, bőkezű kiállítást illeti, fölülmulta ön­magát. És mindezekhez járul még két ala­kítás : a Sziklay Kornél czigánya (vasárnap egész Budapest erről fog beszélni) és a Németh József Gül-Babája. Ennél erősebb művészi fel­adatot még sohase oldott meg ez a nagy­kiálitásu művész. Kazal Biriben és Mihályi Ernőben bizonyosan a zeneszerzőnek fog leg­nagyobb öröme telleni: nemes énekművésze­tűkkel ők az erősségei az előadás zenei ré­szének. A tegnapi főpróbán a darabot, előadást és a kiállítást a legnagyobb tetszéssel — Fedák Sári üdvözölte. Ott ült a földszint első sorában és minden felvonás után külön gratulált az elő­adás minden tényezőjének. Ma éjjel, az előadás után, már röpiti Páris felé az express-vonat a primadonnát, a ki a főpróba után ezzel búcsúzott a Királyszinház igazgatójától: — Nyugodtan hagylak itt benneteket. A mi színházunk ezzel a darabbal jó időre el van látva — nélkülem is! A művészet apró szeplőit nem lehet szépségflas­tro mokkái leragasztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom