MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-31 / 363. szám

i905 deczember 31. M. KIR. OPERAHÁZ. A »Jancsi és Juliska« sövege. Első felvonás. Szegényes kunyhó belseje. A berendezés nagy nyomorra vall. Jancsi szülei parancsából, . ik nincsenek honn, seprűt fon, Juliska harisnyát köt. Mindketten igen éhesek, mert már hetek óta nem ettek egyebet száraz kenyérnél. Éhségükön kedves gyermekdalok eléneklése által igyekeznek enyhíteni. Juliska azt is tudja, hogy a szomszédasszony egy csupor tejet hozott ajándékba, a melyről nem is késnek a pillét lenyalni. E felett nagy az őröm, tánczolnak, ugrándoznak, bár Jancsi »nem szívesen tánczol olyan kisasszonyokkal, a kiknek lyuk van a harisnyájukban«. Hazatérő anyjok is rajta kapja őket játékuk közben s most, bir sietve elfoglalják dolgozó helyüket, előkerül a szegletből a seprő! Futni igyekeznek anyjok elől, az üldözőbe veszi őket s midőn csapást mér reájok, nem az ügyesen kisikló gyermekeket, hanem a tejesbögrét találja. A gyermekeknek most megparancsolja, hogy menjenek az erdőbe földiepret szedni, maga kétségbeesett fájdalommal egy székre rogy. Férje vigan — s kissé ittasan — hazatér. Jókedvét dalban motiválja. Eladta minden készletét és bevásárolt a konyhára is egyet-mást. Majd aggódva hallja, hogy a gyermekek az erdőbe mentek egyedül. Hiszen az veszélyes lehet, mert ott tanyázik a vasorrú bába, a ki megeszi a gyermekeket! Ijedten indulnak mindketten keresésükre. Második felvonás. Az erdőben Jancsi földiepret keres kosárkájába. Juliska tölgyfüzért fon. Midőn Jancsi előkerül teli kosarával, megszólal a kakuk. Gyermekbabona szerint most nyelni kell valamit. Igy, miután a kakuk sokáig szól, csakhamar megeszik mind a földieprüket. Most újra elölről kell kezdeni, de egyszerre beesteledett. Jancsi reszketve vallja be, hogy nem tudja az utat hazafelé. Görcsösen egymásba kapaszkodnak. Mindenféle rémalakok látása gyötri őket, különösen pedig saját kiáltásuk visszhangjától rémülnek meg. Ekkor jő Altató bácsi, port hint szemükbe, mitől elálmosodnak. A gyermekek szépen letérdelnek, elmondják esti imájukat s egy fa tövében — egymást átkarolva — elalusznak. Az ég megnyilik, tizennégy angyal leszáll, körülfogja őket és őrzik álmukat. Harmadik felvonás. Ugyanott. Reggeledik. Harmat bácsi felébreszti a gyermekeket. Juliska mindjárt felfelébred és felkölti Jancsit is. Elmondták egymásnak álmukat, a tizennégy angyallal. Midőn egyszerre hátrafordulnak, a sürü köd felszállt és előttük áll a vasorrú bába hajléka, mely kívülről mézeskalácscsal van kirakva. A gyermekek nagyon megörülnek. Még nem értik, hogy mirevaló balról egy nagy kemencze, jobbról pedig egy ketrecz. A nyalánkság vágya odacsalogatja őket a mézeskalácshoz s szinte lopva lecsipnek egy darabot. A vasorrú bába mindjárt rá megjelenik, hátulról kötelet vet a Jancsi nyakába a beviszi a ketreczbe. Juliskának kell fivérét etetni, hogy jó kövér legyen. A boazorkány vigan járja a seprcítánczot és a tüz után néz. Midőn a lángok már jó magasra lobbantak, kivezeti Jancsit s felszólítja Juliskát, nyissa ki a kályhaajtót. Juliska igen ügyetlennek teszi magát a kéri a boszorkányt, nézné meg ö; midőn pedig az a kályhához megy, a Jancsi segítségével megfogja és beledobják a tűzbe, a hol megég; ezáltal az eddig < !varázsolva tartott kis fiúcskák és leánykák ia felszabadulnak. Juliska a boszorkány varázsvesszőjével teljes öntudatra ébreszti őket. Ujjongó körtáncz. A permekek öröme teljes lesz, midőn a keresésükre Indult szülők is megtalálják őket. Most együtt vigadnak a megmentett gyermekekkel. A tüzböll előkerü a vasorrú bába összeégett teste. Gúnyos táncz. A máaodik elvonásbeli ima bekezdő taktusainak ismétlése, előbb aaa, majd tánczritmu ban. A »Lebonnard apó« szövege. I. felvonás. Lebonnard papa, nyugalomba vonult öreg órás, imádja leányát, Jeannet, s szeretné őt férjhez adni olyanhoz, a kit a leány szeret. Lebonnardné és d'Estrey márki titokban azt tervezik, hogy Jeannet a nemes származású Martignachoz adják nőül, de Lebonnard annak az ábrándnak él hogy leánya beleszeret André doktorba, a ki önfeláldozóan ápolta az öreg urat nehéz betegsége idején. Ezt az öreg ur ki is jelenti, Lebonnardné azonban, a midőn az orvos belép, udvariasan kikosarazza. Lebonnard mégis kijelenti, hogy Jeannet dr. Andréhez adja nőül. II. fel vonás. Róbert jó szemmel nézi húgának, Jeannenak, dr. André iránt érzettt szerelmét, Lebonnard elhivatja az orvost. Az nagyon félénken viselkedik, de az öreg bizonyos felőle, hogy szereti a lányt. S azért minden teketória nélkül odaigéri neki Jeannet. Az orvos erre felfedi hosszas' habozásának okát s elárulja születése"titkát. Elmondja, hogy ö házasságon kivül született. Midőn egyedül marad a fiával, bejelenti ennek is a házasságot. Róbert felforr: — Hogyan, egy fattyú jusson be családomba ? Lebonnard azonban nagy felhevülésében egészen közel lép hozzá s odakiáltja: — Az vagy te is, szerencsétlen ! S kimegy. Ekkor érkezik meg dr. André. Róbert visszautasítja az eléje nyújtott kezet. A két fiatalember végignézi egymást, André azután nyugodtan s egyszerűen mondja: — Miután ön ilyen módon ellenzi ezt a házasságot, n

os hát: ez a háza

sság meglesz! 777. ~felvonás. Lebonnardon kivül mindenki ellenzi Jeannenak dr. Andréval való házasságát, a kinek botrányos származása csakhamar pletyka tárgyává lesz a kis városkában. Róbert meg akarja bugát győzni arról, hogv le kell mondania erről a házasságról, a mely lehetetlenné tenné bátyjának d'Estrey márki leányával kötendő házasságát. Jeannet fölháboritja bátyjának önzése s most ezt — első izben — szemére is veti. Most azután Blanche d'Eétrey iparkodik őt szándékáról lebeszélni, de az óraműves Lebonnard lánya fölháborodik azon, hogy az arisztokrata leánya, ha csakugyan szereti Róbertet, kész róla lemondani csak azért, mert Jeanne egy becsületes, de szegény emberhez akar nőül menni. Sirva fakad s visszavonul szobájába. — Ki ríkatta meg az én lányomat? — kiált föl Lebonnard, a ki éppen ekkor toppan be. Az első, a kivel találkozik, a felesége, a ki rögtön el akarja tériteni tervétől. Lebonnard haragra fakad, dühre kél s felháborodva tudatja feleségével, hogy tudja az ő titkát. Elmondja, hogy eddig csak lányára való tekintetből tartotta meg hidegvérét és türelmét, de hogy a lánya védelmére a legvégsőbb eszközöket is kész megragadni. Lebonnardné reszket, de a férje most már nem'hagy alább, szidja, fenyegeti. Ekkor belép Róbert s anyja védelmére kemény szavakkal illeti Lebonnardot. Az öreg, a ki oly soká tartogatta a végzetes titkot, most kipattantja: — Elég legyen! Hallgass, te fattyú! Az anya és fia megdöbbennek. Róbert összetörik e szavak súlya alatt s eszméletét veszti. IV. felvonás. Róbert súlyos betegségbe esik. Lebonnard-t furdalja a lelkiismeret, hogy ily bajt okozott mértéktelen dühével. Dr. André, a ki Róbertet ápolja, megelégszik azzal a tudattal, hogy Jeanne szereti őt. Várja Róbert meggyógyulását, mert Jeanne csak azután akar feleségévé lenni. Róbert ezalatt tudtára adja a márkinak, hogy beáll katonának és a gyarmatokra megy. Ez megdönthetetlen szándéka. Ekkor d'Estrey márki bizalmasan feltárja előtte, hogy ő, Róbert, a márki egy fegyvertársának, Saint-Aubly grófnak a fia. Lebonnard teljesen átérzi atyai szeretét a fiu iránt, a ki voltaképen nem is az ö fia. Hisz ugy szerette piczi korában, mielőtt tudta volna a titkot! Lebonnard könyörög a márkinak, hogy ne engedje Róbertet távozni. Oly megindítóan könyörög, hogy Róbert maga is ellágyul. Róbert tudniillik mindent meghallott, egész gyermeksége történetét, a melyet most Lebonnard fölelevenít, az első öleléseket, a czirogatásokat, az első örömöket Aztán elmondja, mily meggondolatlanul, önkéntelenül pattantotta ki a titkot, a midőn már késő volt a mondottakat visszavonni. Lebonnard megindulva kérdi a márkit: — Mondja neki, hogy ezután is atyjának hivjon, miüt régen . . . Lebonnard szive örömtől dobog és gyöngédsége mindenre kiárad. »Monna Vanna« szövege. Első felvonás. isa városát ostromolja Flórencz hadai. Pr alle zsoldoskapitány vezérlete alatt. A város már teljesen kiéheztették s csak a halál v a vár feladása közt lehet választani. A várkapitánynak, Guido Colonnának apja, Mari. ki követül küldtek, meghozza Prinzivalle békefoltételeit: felhagy a város ostromával, sőt ellátja élelemmel, lövőszerrel, ha Colonna felesége, Monna Vanna, a kit még nem tudni, honnan ismer — egy szál köpönyegben egyedül lemegy hozzá. Megkezdődik a harcz egy család becsülete és az egész város élete között. S harczot maga Monna Vanna dönti el, mikor férjére nem hallgatva, lemegy Prinzivalle táborába. Második felvonás. Prinzivalle sátrában megtudja, hogy a hazátlan zsoldoskapitány alattomos ellenségei árulkodása miatt el akarja hagyni a hálátlan Flórencz zászlaját. Mikor egyedül marad — belép Vanna, ugy, a mint követelte. S a vezér megismerteti vele magát. Gyermekkorukban együtt játszadoztak, azóta a sors százfelé dobálta, Vannát Guidó asszonyává tette, őt hontalan zsoldossá. Fölelevenednek a boldog emlékek; elmondja azt is, mennyit kereste Vannát, a mig mint asszonyt találhatta meg ... És ülnek a sátorban egymás mellett, sötét éjjel, de Prinzivalle egy ujjal sem nyul a hatalmában lévő asszonyhoz, mert szereti. Végignézik, mint vonul be Pisába az élelmiszerekkel, puskaporral megrakott szekerek sora, mint gyúlnak ki Pisában az örömtüzek — s a két ember csak egy homlokcsókot vált. É pillanatban jelentik, hogy Maiadura flórenczi vezér megérkezett a táborba, Prinzivallet árulónak kiáltotta ki ... Ks Monna Vanna felajánlja neki, hogy meneküljön Pisa városába, ő maga adja férje és atyja becsületszavát, hogy nem lesz bántódása. Harmadik felvonás. Itthon ezalatt az általános örömből csak Guido, a meggyalázott férj nem veszi ki a részét. Nem akarja érinteni Vannát, a ki a nép üdvrivalgása közt érkezik meg. Elküld mindenkit, hogy gyalázatát ne lássák, ne hallják. Csak Vanna és Prinzivalle marad ott. Őrjöngő öröm fogja el, azt hivén, hogy Vanna csókjaival megbabonázta a vezért s odahozta, hogy bosszút állhasson rajta. Visszahívja a népet, hogy hallgassa meg Vanna elbeszélését. De Vanna nem azt mondja, a mit várnak. Elmondja, hogy Prinzivalle egy ujjal sem nyúlt hozzá, mert — szereti. De ezt nem hiszi el neki sem férje, sem a megmentett népből senki — az öreg Marcot, apósát kivéve. És Vanna, látva, milyen kétségbeesetten iparkodik Guido a »józan ész« alapján bebizonyítani, hogy nejét Prinzivall meggyalázta, elismeri, hogy igenis, ugy van. De mert ő kerítette hatalmába ezt az embert, köveleli, hogy börtöne kulcsát neki adják: tehessen vele, a mit akar. Ezt mégis kapja. És mikor szerelmesét elviszik a katonák és a megbosszult gyalázatot Gudo is rossz álomnak mondja — igy szól: rossz álom volt . . . most kezdődik majd a szép ... És Guido nem sejti, mit ért Vanae. a szép álom alatt. Küpy Klára, Komlósy Kmma stb. hírneves művésznők által állandóan használt, Francziaországban kitüntetett s legjobbnak elösmert: A Janovltz-féla Gyöngy-crémt, tégelye 1 k. Gyöngy-szappan, darabja 80 fillér. Gyingypoudar, (rózsa, fehér és crém szinben) doboza 1 k. Gyöngy-kézfinomltö, üvegje 70 fill. Számtalan elismerő levél. == Kaphatók az egyedüli készítő : .ANGYAL gyógyszertárban, V!. Hatvan. EISNER és RINGER drogéria Budapest, Audrássy-ut 37. Telefon 85—24. Discrét postai szétküldés ^naponta. Berketz István utóda Gyűjtő-telepek: IV., Vácri-utca 51. VI., Izabella-utca 66. Vidéki megbízatások jutányosán és pontosan esiközöltetnek. Postaküldemények czimzendók: IX., Kinizsi-utcza 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. j rah.'SS'í).« kelme-, selyemfestő ós vegytisztltógyára, Budapp t, Klnizsi-utcza 14, sz,