MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-23 / 355. szám

1905. deczember 21. 3 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 23. A budapesti színházak jövő heti, két ünnepnapi (karácsonyi) műsora a következő lesz: Magyar Királyi Operahaz. Hétfőn: Nemo. ^NemzlTszinház. Hétfőn d. u.: Az arany ember, ^Elnémult harangok. Kedden d u.: Ven leányok, 6Ste

: Vígszínház. Hétfőn d. u.: Jerichó falai, este: Dorrit k*asszony Kedden d u.: Dornt kisasszony, ^Magyar ^Színház. Hétfőn és kedden d.u: A csöppség (M. Harmath Hedvig, mint vendeg.) Hetfon és kedden este: Bohémszerelem. /

c. , Királyszinház Hétfőn d. u. János vitéz (Fedak Sárival) este: Gül-Baba Kedden d. u.: A boiygo görög (Fedák Sárival), este: Gül-Baba. Népszínház. Hétfőn d. u.: ingyenelok. (Blaha Lujza, mint vendég), este: Kültelki herczegnő Kedden d. u.: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza, n int vendeg), este : Kültelki herczegnő. A Magyar Királyi Operaház-ban tegnap esti első premierjén teljes nagy művészi sikert aratott Massenet dalmüve, a Manón. Az előkelő közönség a legnagyobb csodálattal adózott a világhírű mü szépségeinek és elismerésévei elhalmozta az első szereposztás kitűnő szereplőit: Szoyer Ilonkát, Anthes-1, Beck-et, Várady-t és Mihályi-t Külön ováczióval ünnepelték Mader Raoul igazgatót, a dalmű betanítóját és vezénylőjét. Holnap, vasárnap este az Operaházban nincs előadás. * A Nemzeti Szinház, a hol ma este Capus Ifjuságunk czimü nagysikerű színmüve kerül előadásra, holnap vasárnap este nincs előadás. A Vigszinház-ban vasárnap és a két karácsonyi ünnepnapon összesen hat előadás lesz, ezek közül öt jut a szezón két legnagyobb sikerére, a Dorrit kisasszony-ra és a Jerichó falai-ra. A Dorrit kisasszony-1 már az összes vidéki színigazgatók megszerezték és a legnagyobb városokban, igy Kolozsvárott és Szegeden is már a karácsonyhét műsorán szerepel a Dickens-Schönthan féle poétikus vígjáték. Vasárnap, minthogy este a szinház zárva marad, délután adják a Dorrit kisasszony-1, még pedig félhelyárakkal, azután még hétfőn este és kedden délután ismétlik. A Jerichó falai-i hétfőn délután és kedden este játsszák. Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Kolumbusz Kristóf czimü gyermekdarabot mutatják be. * A Magyar Szinház-ban esténként Herblay operettje, a Bohémszerelem ván műsoron, mely betölti a karácsonyi ünnepi esték műsorát is. Érdekes bemutatóra készül a Magyar Szinház, mely a gyönyörű zenéjü Bohémszerelem után most magyar szerzők munkáját kívánja diadalra vinni. Az uj operett, melynek bemutatására — értesülésünk szerint — csak az újesztendő első napjaiban kerülhet a sor, A legvitézebb húszát czimmel fog szinrekerülni. A darab szövegét Martos Ferencz, a Bob herczeg, Aranyvirág és Gül-Baba sok sikert látott librettistája irta, zenéjét pedig a fiatal zeneszerző gárda egyik legtalentumosabb tagja: Jacobi Viktor, aki már a „Rátartás királykisasszony" zenéjével is figyelemreméltó tehetségének adta jelét. • A Királyszinház-ban a Gül-Baba rendkívüli sikerét az a vonzóerő bizonyítja, amely diadalmasan daczol a karácsonyi hét szinházilag kedvezőtlen időszakával is, s eddig 12 előadáson tizenkétszer töltötte meg a színházat. Martos és Huszka szövegben és zenében találták meg azt, amit a közönség szeret és kiván, a szinház pedig méltó keretet adott hozzá ragyogó, látványosságszámba menő kiállítással, s erői legjavával. A szinház műsorának estéit természetesen kizárólag a Gül-Baba tölti be, mindenkor azokkal a szereplőkkel, a kik a darabot a bemutatón sikerre vitték. A három karácsonyi ünnep délutánja pedig Fedák Sáráé. A kiváló művésznő külföldi útjáról, visszatérve, először vasárnap délután játszik : a János vitéz-i, s hétfőn délután ugyanebben a szerepben lép föl, kedden délután pedig mint A bolygó görög hármas női alakja : Nausika—Circe—Penelope szerepel. E három délutáni előadáson, Fedák Sári fellépése folytán, a rendes esti helyárak lesznek érvényesek, de elővételi dij nincs. * A Népszínház műsorát most hazai szerzők uralják. A szinház átépítése óta csakis magyar darab került műsorra s ugy a délutánokon, mint az estéken a közönség egyre fokozódóbb érdeklődésével veszi ismét kegyeibe a Népszínház- at, mely diadalra segítette Béldi Izor és Fejér Jenő operettjét a Kültelki herczegnö-t. A nagysikerű operettnek a karácsonyi ünnep utáni héten lesz első jubileuma. A regényes operett számára készített fényes kiállítás sem téveszti el hatását s a közönség esténként nagy elismeréssel adózik a kiállítás szépségeért. A kulisszák mögül, Budapest, deczember 23. „Manón". — Az Operaház mai) második premierjéhez. — Massenet: Manon-\a, miután tegnap este első bemutatóján, meghódította az Operaház közönségét, ma este a B) szereposztással kerül a közönség elé. A mint Puccini: Bohémélet-éi, ugy Massenet: Manón-ját is két parádés szereposztással tisztelte meg az Operaház igazgatósága: tegnap este Szoyer Ilonka és Anthes György, ma este pedig Szamosi Elza és Aiányi Dezső éneklik a két főszerepet. Egyenlőrangu mind a két szereposztás és a kik a Manón mindkét főpróbáját látták, biztosra vették, hogy Szamosi Elza és Arányi Dezső, a B) szereposztás többi szereplőjével együtt, ugyanolyan sikert fognak aratni a világhírű operában, mint a tegnapi est szereplői. * Massenet, a ki a mai franczia komponistáknak nemcsak doyenje, de méltán leghíresebb képviselője is, ezt a „chef d'oeuvre"-jét 1884-ben irta meg. Az élete delén álló nagy zeneszerző (Massenet 1842-ben született) ezzel az operájával alapította meg világhírét. Ámbár a Manón előtt is voltak olyan nagy sikerei, melyek ismertté tették nevét. A mult század hetvenes éveinek elején Don César de Bazan-\áxa\ volt nagy sikere a párisi OperaComique-ban, előbb már két oratoriuma: „A szűz" és „Mária Magdolna" került meglepetést keltve előadásra. 1877-ben Lahore királya, 1881-ben Herodiás czimü dalmüve hozott sikert számára, a Manón óriási sikere után pedig megalkotta Cid (1855), Werther (1896, első előadása Bécsben 1892-ben, Párisban 1895-ben), Esclarmonde (1889) czimü operáit. Ujabb müvei : A jós (1891), Le Portrait de Manón (1895), Thais (1895) és 1894-ből A navarrai lány, mely a budapesti közönségnek is egyik kedvencz operája. De valamennyi dalmüve közül a legnépszerűbb és a legértékesebb a Manón, a mely tegnap este oly nagy sikerrel került először a budapesti közönség elé. Már a szövege is népszerűségre utalja Massenet e müvét. Prevost abbé világszerte ismert regényéből, a Manón Lescaut-ból, készült a dalmű librettója: a kaczér, állhatatlan Manón és a boldogtalan des Grieux lovag szerelmi regényét mindenütt a világon jól [ ismerik és sokszor megkönyezték. Érdekesnek tartjuk megemliteni, hogy Massenet-t sok kedves emiék fűzi Magyarországhoz, a hol már két izben hosszabb ideig tartózkodott. Először 1865-ben volt Magyarországon, itt komponálta a hires „Scénes de bal"-ját, majd 1885-ben, a kiállítás évében is itt járt Budapesten és Magyarországra való emlékezésül ekkor irt egy „Suite Hongroise-1. Egy török-magyar indulót is átirt zenekarra, azzal a tökéletességgel, mely őt, mint a párisi Conservatoire zeneszerzési szakának világhírű tanárát, jellemzi. Végezetül álljon itt a Manón világhírű szerzőjének: Massenet-nek az Operaház igazgatójához: Mader Raoulhoz intézett levele, mely kedves és szeretetreméltó válasz a meghívásra, hogy tisztelje meg jelenlétével a Manón budapesti bemutatóját. A levél eredetiben a következő: Paris 10 Décbr. 1905. Trés honoré et eher Directeur. Une seule raison me privera de la joie. de l'orgueil que j'éprouverai en me rendant á votre si flatteuse invitation : le grand voyage. Ma santé s'oppose á des fatigues pareilles et je dois me réserver pour les heures de solitude et de travail qui sont ma vie! Si ma pensée émue et reconnaissante vous remercie, je tiens á ajouter l'expression de ma Sympathie la plus profonde pour vos paroles exquises. En respect, en gratitude á Vous trés eher et honoré Directeur T. Massenet. Magyar fordításban: (Igen tisztelt, kedves igazgató ur! Egyetlen okom van, a mely megfoszt attól a büszkeségtől, a melyet éreznék, ha eleget tehetnék hízelgő meghivasának: a nagy utazás. " Egészségi állapotom szegül az ilyen fáradság ellen. A magány és a munka órainak számára kell óvnom magamat, melyek élelemet teszik. Fogadja meghatott és há ás köszönetemet és ehhez még hozzáteszem legmélyebb rokonérzésem kifejezését az ön gyönyörű szavaiért. Tisztelettel és hálával maradok igen tisztelt és kedves direktor ui híve J. Massenet./ Színházi pletykák. Budapest, deczember 23 Az első találkozás — Possart és Újházi. — Possart, a müncheni udvari színházak volt intendánsa, az európai hirű német színművész, tegnapelőtt este szavaló előadást tartott Budapesten. Előadás után, az estét az ő régi meghitt barátja: Újházi Ede társaságában töltötte el. Ebből az alkalomból nem érdektelen elmondani, hogyan találkoztak egymással először Possart és Újházi. A mester, sok évvel ezelőtt Münchenbe került. Nagyon szereti ő azt a várost és mihelyt vn alkalom és ideje rá, ellátogat az Izar partjaira. Ott aztán egészen megváltozik: igazi bajor lesz belőle. Amig itthon soha egyetlen csepp sört sem iszik, ott ugyancsak neki lát a sörivásnak. Éppen javában sörözött az egyik sörpinczében, a térde között szorongatva a nagy kancsót, a mikor valaki véletlenül a lábára lépett. — Pardon, tisztelendő uram, — mondta a német ur udvariasan. Újházi sötétszürke kabátot viselt, a nyakravalója diszkréten fekete-fehér csikós volt s ugy nézett ki benne, mint valami falusi plébános. Az a gondolat, hogy papnak hiszik, nagyon mulatságosnak tetszett. Barátságosan mormogott hát: — Kérem, kérem, nem baj! A másik jókedvűen hunyorított feléje, felemelte a kancsóját és igazi müncheni dialektussal szólt: „Proscht" — a mit a mester ugyanigy viszonzott. Beszédbe elegyedtek egymással és a színházra került a szó. Újházi elmondta, hogy szeretne a színházba menni, de nem tudja, hogy mit játszanak. Az idegen egy kissé kacsintott a mesterre aztán igy felelt: — A darab nem is olyan érdektelen, tisztelendő uram, de én mégis azt hiszem, nem fogja a tetszését megnyerni. Egy Lessing nevű ur irta és Bölcs Náthán a czime. A jó ember Újházi idegen kiejtésén észre vette, hogy idegen és nem merte egy paptól feltenni, hogy Lessing-et is ismerje. Nem fosztotta meg az illúziójától és azt felelte, hogy ugyan sem a szerzőt, sem a darabot nem ismeri, de azért mégis nagyon kíváncsi volna az előadásra. — Figyeljen ide, — szólt a borotváltképü ur, — a czimszerepet egy Possart nevü ur fogja játszani. Hallotta már a nevét? Újházi Ede mosolyogva jegyezte meg, hogy nem ismeri a komédiás népet. Csak egyetlen színészt ismer Magyarországon, az is egy öreg kópé, a kit Újházinak hivnak. Az idegennek több se kellett: — Micsoda ? ! Vén kópénak nevezi Újházit ? De uram, honnan veszi ön azt a bátorságot,