MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-13 / 345. szám

1905. deczember 11. 7 Budapesti színpadok. Hudapest. deczember 13. A Magyar Királyi Operaház e heti válto­zatos műsora a következő : csütörtökön : Walkür, szombaton: Fidelió. Érdekességben kimagasló estéje az e heti műsornak a vasárnapi előadás, melyen Rigoletto kerül szinre Kurz Zelmának, a bécsi udvari operának kiváló primadonnája vendégfelléptével. Az előadást bérletszünetben, felemelt heiyárak mellett tart­ják meg. Ezen az estén a Rigoletto után a She balett 9-ik képét adják. * A Nemzeti Színház-ban deczember 17-én, vasárnap este uj eredeti magyar darabnak lesz a bemutató előadása. Ekkor kerül először színre Gárdonyi Gézának, a Bor, Annuska, Karácsonyi álom és Fehér Anna szerzőjének Zéta czimü uj történeti színmüve, a melyről mai számunk­ban bővebben is irunk. Az újdonság második előadása hétfőn, a harmadik pedig kedden lesz. A Nemzeti Színház nagy apparátussal készül az érdekes újdonságra, a melynek teljes be­mutató-szinlapja igy fest: ZÉTA. Történeti dráma 3 telvonásban. irta: Gárdonyi Géza Személyek : Zéta Maximinos Priscos... Vigilasz... Valeriasz Rusztikosz Nigro ... Csáth ... Edekon... Oresztesz Emőke ... Csáthné .. Usidsia... Deel ... Attila ... Rika ... Csaba ... Czerkó ... Vezető Deák Szabad görög Gál Uzura ... ... Horvát Öreg lantos ... Latabár Barakon Körösmezei ti I. ilyfi Szolga Iványi Római katona Paulay Egy hölgy ... Boér H. Ifjú lantos ... Ajtónálló Leány Csokona Hun harczos.. Táltos Ménaságh Egy diák Tulipán... Szőke Narczisz Poor L. Gabányi Abonyi Hetényi Faludi Gabányi Demjén M. Pethes Molnár Gyenes Magyari Pálfy Mészáros Rózsahegyi Szacsvay Mátrai Horváth Z. Török I. Fáy Sz Ligeti Mihál) Bakó Jászai M. Várady H. Gálosi Hunok, rabszolgák. A hét műsorát a színház legnagyobb vonzóerejü darabjai töltik be. Jövő vasárnap délután Szécsi nagysikerű vígjátéka, az Utazás mt özvegység felé van műsoron. A Vígszínház e heti műsorát a legutóbbi sikerekből változatosan állították össze. A domi­•áló helyet természetesen a Dorrit kisasszony foglalja eí amely a maga vidám és poétikus cselekményével,^elsőrendű előadásával_és fényes kiállításával meghozta azt a nagy és osztatlan tetszést, a melyre a színház méltán számíthatott. A Donit kisaszszony eddigi előadásai zsúfolt nézőterek előtt folytak. A nagysikerű újdonságot ma este, pénteken és vasárnap ismétlik. Csütörtökön Sutro szenzácziós színmüvét Jerikó alai-1 adják, a szombati est pedig az Őran­gyalé, Flers és Caillavet telivér párisi vígjá­tékáé, a mely ekkor éri meg a 25-ik előadás jubileumát. Holnap, csütörtökön délután gyer­mekelőadásul megismétlik a Liliomszál czimü látványos tündérséget, a melynek reprizét nagy tetszéssel fogadták. A Magyar Színház-ban a Bohémszerelem első tiz előadása a legnagyobb siker jegyében folyt le. Minden este megtelt a nézőtér, bizony­ságául annak, hogy az igazi és értékes operett­zenének mulatságos és ízléses szöveggel páro­sultan nálunk állandóan nagy közönsége van. A színház deczemberi műsorát ennélfogva telje­sen betölti a nagysikerű Herblay-operett, mig ünnep és vasárnap délutánokon M. Harmath Hedvig folytatja vendégjátékát A csöppség-ben. Az egii lány gyűrűje czimü uj ifjúsági szín­játékból, a melyet Prónay Antal dr. és Szent­Gály Gyula irtak a Magyar Színház számára, már elkezdődtek a próbák Megyeri Dezső fő­rendező vezetésével. Az ifjúságnak szánt tör­ténelmi darab első előadasát karácsony előttre tervezi az^igazgatóság. * A'Királyszinház nagysikerű újdonságának: a Gül-Babá-nak eddigi előadásai, a melyek teljesen eladott házak előtt folytak le, a színház két uj tagját: Szentgyörgyi Lenkét és Sziklai Kornélt egyszere a közönség kedvenczévé avat­ták Taps fogadja és kiséri mindkettőjüket, nótáikat, tánczaikat háromszor négyszer kell ismételniök s előrelátható, hogy a Szentgyorpi Lenke Gábor diákja, a mely pattogó, lelkes fiatalságával, meleg érzelmességével és hódító megjelenésével — meg a Sziklai Kornél Mujkója, a mely ötletes és jókedvű tréfáival s főleg a rajkóitól való megható búcsújával bilincseli le a közönséget, rövidesen éppen oly népszerű és szerte emlegetett operettalakok- lesznek, mint a János vitéz Kukoricza Jancsija volt, a mint általában a Gül-Baba eddigi pályafutása, a közönség rend­kívüli érdeklődése és az esténként megujuló lelkes siker csak a János vitéz-hez hasonlítható. A sok méltatásra találó előadás vezetősorban Kazal Birit, a rózsaliget elpusztításában meg­rázó hatást keltő Németh Józsefet, továbbá Mihály i-X, Kötmendi-X és Rátkai-X viszi a közön­ség elé, a mely minden este perczekig tartó tapssal fogadja, a II. fölvonásnak magyar szín­padokon még alig látott fénynyel kiállított három képét. A Gül-Baba természetesen telje­sen betölti a Királyszinház műsorát. * A Népszinház-ban e héten inuuitak meg Béldi Izor és Fejér Jenő zajos sikert aratott operettjének, a Kültelki herczegnő-nek, soroza­tos előadásai, mely ugy a sajtó, mint a közön­ség osztatlan tetszésével találkozott. A színház a Kültelki herczegnő- ben elsőrangú vonzóerejü mősordarabot nyert, mely előreláthatólag hosszú heteken keresztül egyedül fogja dominálni a Népszínház műsorát Az operett nagy vonzó­erejét bizonyítja, hogy nemcsak az aznapi elő­adások folynak telt házak előtt, de a következő előadásokra is nagy előjegyzések történnek. — Holnap, csütörtökön, megkezdik az ifjúság szá­mára szóló hétköznapi délutáni előadások sorozatát. A legelsőn Blaha Lujza asszony vendégfelléptével a Tindétlak Magyarhonban, ez a poétikus mesejáték kerül szinre. A jegyek árát az ifjúsági csütörtöki előadásra egészen mérsékelt módon alapították meg. Blaha Lujza vasárnap délután is fellép A szökött katona női főszerepében, mig esténként a Kültelki herczegnő kerül szinre a bemutató szereposztásában. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 13. A Vígszínház négy újdonsága. A Vígszínház-nak fennállása óta nem volt olyan sikerült szezónja, mint az idei. Kezdettől fogva mindmáig — a mikor már közeledik a szezón első felének lezárása — csak olyan sikerekre tekinthet vissza, a melyek ugy művészeti, mint anyagi szempontból fényesen igazolják: a vál­tozatos műsor meghonosítása pompásan bevált. Az is igaz, hogy a reform keretén belül irodal­milag és művészetileg egyaránt értékes és vál­tozatos újdonságokkal szolgált a Vígszínház közönségének A szezónt a megkezdett csapá­son tovább haladva folytatja a Vígszínház. A szezón második felére, mely januárral kezdődik, művészi körültekintéssel, négy egymástól telje­sen eltérő újdonságot készit elő a Vígszínház: egy magyar, egy német, egy franczia és egy angol szerző színdarabját fogja bemutatni. A négy újdonság a következő: Molnár Ferencz vígjátéka : Az ördög. L'Arronge Adolf vígjátéka : Doktor Klaus. Louis Artus vígjátéka: A veréb („Coeur de moineau"). Oscar Wilde színmüve: The Imporíance of being Earnest. E négy újdon­ság bemutatójának sorrendje még nincs meg­állapítva, de az már bizonyos, hogy e négy nagyérdekességü darab kerül a küszöbön álló főszezonban a Vígszínház közönsége elé. „Zéta". — A „Nemzeti Színház" vasárnapi bemutatóiáról. — Az Isten ostorának festői korát, benső családi életét, egész udvarát, házanépét viszi a színpadra Gárdonyi Géza legújabb színpadi müvében, a Zétá-ban, a melyet tudvalevőleg A láthatatlan ember czimü regényéből irt. Hatalmas koncepczióju, igazi dráma a Zéta. A gyönyörű leírásokat ugyan nem élvezhetjük benne ugy, mint A láthatatlan ember-ben, de e helyett segítségül vannak az előadó színészek, a kiknek művészi játékában kidomborodik és még plasztikusabbá lesz a szereplők jelleme. Zéta, egy görög főúr kíséretében érkezik Magyarországba, azzal a küldöttséggel, a mely hódolni kiván a félemetes Attilának. A rabszolga megszereti itt Csáthnak, a kun főnemesnek, egyetlen leányát, Emőkét. Ebben a barbár tár­sadalomban, ez a görög rabszolga képviseli • a görög műveltséget. Rendkívül finom intelligen­cziáju ember, a ki Pláto tanain nevelkedett fel s a hunok között rájön, hogy ez a műveletlen élet, a melyet itt lát, az igazi emberi élet. Zéta, Emőke viselkedéséből arra következtet, hogy a leány is szereti, holott nem ugy van, mert Emőke szive Atilláért dobog. A hun fejedelem csatára száll, vele van a görög Zéta is, a ki mint diadalmas hős tér vissza. Attila mielőtt kinevezhetné őt hun főnemesnek nászéjszakáján meghal. Emőke szolgának öltözik fel, hogy utolsó utiára kisérhesse szerelmesét. A többi szolgával együtt aztán, a kik a hármas koporsóba zárt Attilát eltemetik, őt is lenyilazzák. Zéta pedig egy másik leánynyal, a kiről megtudja, hogy szerelmes belé, visszatér Görögországba. A Zétá-ban a színháznak csaknem vala­mennyi tagja szerephez jutott. A Nemzeti Színház-ban még soha sem játszottak olyan darabot, a melyben annyian szerepeltek volna, mint a legújabb Gárdonyi-darabban. Szinte pél­dátlanok lesznek a tömegjelenések, a melyekben az Országos Szinészakadémia százötven növen­déke vesz részt. A darabhoz öt teljesen uj díszlet készül. Valamennyi korhű és Kéméndy Jenő scenikai főfelügyelő tervei alapján Spanraft Ágoston festi őket. Az első felvonás pazar díszletei Csáth vezér udvarát ábrázolják. A második felvonás első részében Attila sátorát látjuk, a második változásban Csáth udvarát nyáron, a harmadik pedig a hun főnemes udvarát télen mutatja, gyönyörű, hófödte tájjal. A harmadik felvonás szintén három változásból áll. Az elsőben megint Csáth udvarát látjuk; a második Attila fapalotájának csarnokát mutatja. Az utolsóban pedig egy tiszamenti tájékot lát a néző. A Nemzeti Színház a Zéta bemutatójával egy kétségkívül elsőrangú irodalmi és művészi esemény küszöbén áll. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, deczember 13. A varázscsizma. — Krausz bácsitól Mujkóig. — A Gül-Baba zajos premierjét követő szükkörü vacsorán — a melyen a szerzők, a szinház igazgatóságának tagjai, a szereplők és néhány jó barát voltak jelen — Beöthy László igazgató többek között felköszöntötte a két debütánst: Szentgyörgyi Lenkét és Sziklay Kornélt is. Külünös elismeréssel és szeretettel szólott Sziklai-ról, a kinek Mujkó czigánya valóban olyan nagy erőssége az újdonság pompás elő­adásának, hogy már ma, a negyedik előadás után is, városszerte elterjedt a hire. Sziklay Kornél köszönetet mondott a hízelgő aposztrofálásért, azután egy kedves vallomással lepte meg a társaságot. — Akár hiszik, akár nem — mondotta — én ezt a mai sikeremet egy büntetendő cselek­ményemnek köszönhetem! Általános csodálkozás. — Igen, annak! Be kell, hogy valljam, hogy én egy talizmánt, azaz hogy egy pár talizmánt elcsentem a Magyar Szinház-tói és azért volt ma sikerem. Még általánosabb csodálkozás. — Kérem, meg fogom magyarázni." Egy pár csizmáról van szó. Egy pár varázscsizmáról. A csizmáknak igazság szerint még ma is a Magyar Szinház igazgatói a tulajdonosai, mert én azokat annak idején Tollagi Adolf kollegám­tól kaptam kölcsön egy vidéki vendégszereplé'­semhez, ő meg a színházi ruhatárból vette kölcsön. Az én Mujkóm ebben a kölcsön vett pár csizmában tánczol és ennek a pár csizmá­nak köszönheti sikerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom