MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-07 / 309. sz.

2 r A „Magyar Szinpad"^) heti kiadása. A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohúny-tözsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti kiadásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. alá küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, november 7. A Magyar Királyi Operaház-ban ma, Erkel Ferencz születése napjának fordulóján Bánk bán kerül előadásra Erkel Sándor síremléke javára. Csütörtökön a Sylvia ballet első felvonásával Orfeusz-1 adják Charles Cahier asszony vendégfellépésével Szombaton A walkür és vasárnap Carmen, Charles Cahier vendégfellépésével, kerül szinre. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra Henry Lavedan: Le duel czimü háromfelvonásos színmüve, a mely a párisi Comedie Francaise-ben ez év tavaszán rendkívüli sikert aratott. Az újdonságot magyarra Harsányi Kálmán forditotta A párbaj czimmel. A bemutató előadás iránt, amelyre teljesen uj díszletek készültek, igen nagy az érdeklődés. A darab főszerepeit P. Márkus Emilia, Gál, Odry és Pethes fogják játszani. A szinház változatos és érdekes heti műsorát lapunk nemzeti szinházi szinlapja alatt találják olvasóink. * A Vígszínház műsorát legnagyobbrészt Bérezik Árpád zajos sikerű vígjátéka, Az udvari tanácsos tölti be, melyet még csütörtökön és jövő vasárnap este adnak. Ma este az Ocskay brigadéros, szerdán, pénteken és vasárnap délután Az őrangyal kerül szinre. Szombaton A 3 ' Ajax kerül előadásra. * A Magyar Szinház-ban Fényes Samu nagysikerű vígjátéka: A csöppség, mely vasárnap este ismét táblás ház előtt került szinre, ma, kedden éri meg 25-ik előadását. A csöppség fényes sikerére méltán büszke lehet a szerző, az igazgatóság és szereplők egyaránt. A kitűnő vígjáték erkölcsi és anyagi sikere ritka,és megbecsülendő jelenség egy operett-szinházban. A mai jubiláris előadáson, melyen a szerző is jelen lesz, az összes szerepeket a darab kreálói: M. Harmat Hedvig, Megyeri, Ráthonyi, Boross, Örley Flóra, Tallián Anna, Giréth, Sajó és Tóth Stefi játsszák. A csöppség folytatja diadalmas útját és a hét valamennyi estéjén és vasárnap délután is (mérsékelt helyárakkal) szinre kerül. A Királyszinház- ban A bolygó görög, Pásztor Árpád és Buttykay Ákos rendkívüli sikerű operettje, a melynek vonzóereje intenzitásban és állandóságban méltán hasonlítható a János vitézéhez, ma, kedden, tizenkilenczedik előadásán uj czimszereplővel kerül szinre. Ulisszeszt ugyanis Mihályi Ernő, a Királyszinház tenoristája énekli. A többi szereplő és ezek élén elsőnek Fedák Sári, a kinek jelentős érdem jut az operett fényes pályafutásából, a régi marad. A bolygó görög a hét minden estéjén műsoron van és hétfőn éri meg első jubileumát, a melyre már most válthatók jegyek. Vasárnap a Királyszinház-nak vendége lesz néhány hírneves külföldi színigazgató, a kik a János vitéz-1 és A bolygó görög-öt óhajtják vétel czéljából megnézni. A János vitéz délután kerül előadásra. Fedák Sári mindkét előadásban részt vesz. * A Népszínház, a legrégibb magyar opejette szinház, melynek átépitkezése befejezéséhez közeledik, legelső ujdonságu! hazai szerzők színdarabját hozza. Fejér Jenő és Béldi Izor nagy operettjét, A kültelki herczegnő-t A szinház legelső erői rendkivüli ambiczióval készülnek a premiérre. Kitűnő szerepe van Komlóssi Emmának, méltó partnere lesz Kovács Mihály, a ki egy utczai köszörűs alakját játssza. Petráss Sárika, Szirmai, Pintér, Sipossné, Újvári, Vágó egyéniségükhöz illő szerepekben nyújtják majd művészetük legjavát. A kulisszák mögül. Budapest, november 7. Fedák Sári a Népszínházban. Fedák Sári, a kiről az a hir járta, hogy az idei szezonban visszavonul a színpadtól, megmásította ezt az elhatározását, sőt uj vállalkozással kivánja gyarapítani eddigi sikereit. A művésznő, mint már megírtuk, megállapodásra jutott a Népszínház igazgatójával, hogy január második felében a Népszínház-ban fög vendégszerepelni. Idáig az késleltette a szerződés végleges megkötését, hogy nem volt a művésznő kedvére való szerep, most azonban megtalálták végre Verő György Leányka czimü uj énekes történeti színmüvében a régóta keresett szerepet. Szól ez a darab a hires erdélyi Leányka-borról, de a leányka egyúttal egy szépséges erdélyi kisasszony is, Drágfi Margit, a kinek históriája körül szövődik a darab. A művésznő Drágfi Margit szerepét fogja játszani. Érdekesnek tartjuk megemlíteni a szerződés financziális pontjait is. Ezek szerint Fedák Sári, a ki a királyszinház- ban most ötszáz korona fellépési dijat kap, a Népszinház-ban való föllépéseiért a Leányka első tiz előadásán esténkint 600 korona honoráriumában részesül, a másik tiz előadáson 650, a következő előadásokon pedig 700 korona föllépési dijat kap. Ilyen honorálásban legnagyobb művésznőink sem részesültek még. Érdekes az is, hogy a Leányka szerzője is a rendes szokástól eltérően, esténkint 10 százalék helyett 12 százalék osztalékot kap s az esti bevételekből külön 3 perczentet kötött ki magának a darabot közvetítő ügynökség. A csöppség jubilál. — Beszélgetés Harmath Hedviggel. — Budapest, november 7. „A csöppség" tegnapi előadása. Félnyolcz. Az ügyelő megadja a csengettyüjelzést. A következő pillanatban megindul a vasfüggöny, a zenekar rákezd az előzenére s a kiknek az első felvonásban dolguk akad, egymásután lépnek be a színpadra. Az első, a ki pajkos jókedvvel megjelenik az est hősnője: Harmath Hedvig . .. A szerencsétlen Dengeleghy-sarj szegényes, de tiszta öltözékében, a nykakában egy könnyű, szürke toll-boával. Barátságos mosolylyal üdvözli a kollégákat, aztán megkérdi Becsky-\, az ügyelőt: — Nos, hogy állunk ? 1 — Mint rendesen, — <dja meg a választ az ügyelő. A művésznő erre a függönyhöz siet és az erre a czélra szolgáló kis nyíláson át kikandikál a nézőtérre . . . Elégedetten és büszke örömmel bólintgat szőke fejével. Az ügyelőnek igaza van. A szinház derűs nézőtere tegnap huszonnegyedszer telt meg szorongásig azzal a hálás közönséggel, a mely az eddigi Csöp/rség-előadásokon lelkesen ünnepelte a legideálisabb, legbájosabb csöppség művészi játékát. Az előzenének vége. A belső szinpad megtisztul, egy perez: a függönyt felhúzzák és megkezdődik a játék. Harmat Hedvig a szinpad baloldali kulisszája mellett várja a jelenését. Mellette áll az öltöztetőnő egy pohár hideg fekete kávéval a kezében. A művésznő szürcsöl belőle: — Nem azért iszom ám, — mondja bohókás nevetéssel — mert rekedt vagyok. Dehogy. Azért, hogy elejét vegyem a berekedésnek. — ??? — Ugy-e, csodálkozik rajta ? Pedig nagyon egyszerű a dolog. Egyszer semmi bajom nem 1905. november 7. volt és arra gondoltam, hogy mi volna, ha estére berekednék? Hát tudja, hogy mi történt? Estére berekedtem. Ekkor érkezett oda egy fekete bajuszu ur. Olyan a bundája, hogy a szűcs, a ki prémezte büszke lehet rá. Ez az ur: dr. Marton, a primadonna férje. — Ugy-e nem megy ki ? — kérdi a művésznő. Aztán egy kissé elszégyelve magát, fordul a többiekhez: — Kissé különös, de a hányszor az uram künn van a nézőtéren, elfog a lámpaláz. Roppant szigorú kritikus és akármit csinálok vagy mondok is a színpadon, mindig arra gondolok : vájjon hogyan tetszik neki? Megkértem tehát, hogyha játszom, ne menjen a nézőtérre. — Megnyugtathatom, — jegyezte meg Marton dr. — hogy az összes eddigi előadásokat láttam. — Hogy-hogy? — A nézőtér utolsó sorában ültem és onnan figyeltem . . . — Tehát megcsalt? No de legalább nem tudtam róla .. . Az ügyelő szólt: — Művésznő, jelenés! Harmat Hedvig az öltöztetőnőhöz fordult: — Adjon még egy csepp fekete kávét. . . Gyorsan ledobta magáról a boát és kiment a közönség elé. Persze a szokásos tapssal fogadták. Mialatt ajkáról felhangzott: A pöndörii, pöndörü, Ez a kis lány gyönyörű ... A művésznő férjével elhagytuk a színpadot. — Hová megy? — A nézőtérre! — Tehát mégis? — Hogyne . . . csakhogy most nem ülök az utolsó sorba, mert odanéz és meglát. Ismerősök vannak a páholyban, oda megyek . . . Figaro. Szinházi pletykák. Budapest, november 7. Zsazsa gratulál. — A „Királyszinház' jubileuma. 1903. november 6-án, az Aranyvirág előadásával nyilt meg a Királyszinház és igy tegnap ülte meg a főváros legfiatalabb színháza fennállásának kétéves jubileumát. Csöndesen és családi körben ünnepelték meg a tegnapi napot, de jókedvvel és örvendezve, a gratulácziókra, Beöthy László igazgató ugyancsak rászolgált: a rövid két év alatt Budapest számottevő művészeti intézményévé tette a színházat, melynek falai között e kétszer 365 nap alatt lezajlott már a legnagyobb szinházi siker, a melyet a magyar szinházi krónika feljegyezhet. A sok komoly üdvözlés mellett persze egy sereg ötletes és tréfás gratulácziót is eljuttattak Beöthy igazgatóhoz. Igy például egy magánszereplő összegyűjtötte az — elöleglapjait és gyönyörű bőrkötésben átnyújtotta az igazgatónak, a titkár egy statisztikát csinált arról, hogy hányszor kellett újra csináltatni a minden jegy elkeltét jelző táblácskákat e két év alatt. De talán legjobban örült Beöthy László a Fedák Sári gratulácziöjának, pedig az egész nem volt egyéb, mint néhány sor irás egy névjegyen. Zsazsa, a ki most budai tuszkulánumában napközben ugy pihenni ki A bolygó görög sikerdus fáradalmait, hogy a konyhán forog és süt-főz, tegnap egy névjegyét küldte el a szeretett igazgatójának, e sorokkal: „Kedves Laczi, gratulálok neked és egyúttal tudomásodra hozom, hogy 1907. júliusában visszavonhatatlanul férjhez megyek. De addig a — tied vagyok. Zsazsa". Ennek a szeretetreméltó ígéretnek már magyarázatát is adták tegnap este a Királyszinház táisalgöjában. Arról beszélgettek, hogv miért éppen 1907. juliusát választotta Zsazsa végső visszavonulási terminusul ?