MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-09-28 / 269. sz.

6 M. KIR. OPERAHÁZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött törvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlép. Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halala előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ö őrizetére bízott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivatkozik ártatlanságára. Telramund kihívását azontan senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hívásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győzelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt örömmel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadalban azután le is veri Telramundot, a kit azonban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund es Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ö férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime ö miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedö furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ö azzal vág vissza, hogy Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbizikj a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzának, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad boldogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kívánja a hös nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ő is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban Lohengrin elmondja a királynak, hogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ő lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, is ott üdv kiséri lépteiket,fde csak addig, mig a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse, a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem üzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jő és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybegyűltek örömére; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. VÍGSZÍNHÁZ. •rtvxívwtXEvuouvatjxvoowooaxijuoao^^ »A 3 Ajax« szövege I. felvonás. Lepailleur Róbert rossz fát tett a tűzre és ebben oüntársa volt Morei ékszerész felesége. Az ékszerész házasságtörésért panaszolja be hitvestársát és most tárgyalják az ügyet. Morei visszavonta ugyan panaszát, de a törvényszék nem szünteti meg az eljárást, mert hiszen itt van még a másik vádlott, Lepailleur. Elég rosszul áll a dolga. Igaz. hogy az államügyész: Radiguais jó barátja, de hasztalan számit annak elnézésére. Radiguaisné, a ki Lepailleurné asszony jó barátnője, arra kényszeríti férjét, hogy a maximális büntetést követelje a csapodár férj ellen. Titokban elhozza Lepailleur feleségét is, hogy tanuja legyen a tárgyalásnak. Itt azonban váratlan fordulat áll be. Lepailleurt annyira feldühíti Radiguais beszéde, hogy leleplezi az ügyészt: — Hogy meri adni az erkölcsbirót, holott feleséges ember létére viszonyt folytat Babette kisasszonynyal, a ki az orfeumban idomított tengeri malaczokat mutogat. Ez a lelepzés Radiguaisre nézve két irányban végzetes. Először is a felesége megtudja a bűnét, másodsorban pedig a törvényszéki elnököt is elfogja a düh, mert hiszen ö is imádója Babette kisasszonynak és ime megtudja, hogy Radiguais a szerencsés vetélytársa. Dühében felmenti Lepailleurt. II. felvonás. Radiguaisné nem hagyja anynyiban a dolgot. Boszut esküszik és válni akar. Hiába kérleli Lepailleur, a ki megbánta árulását, még pedig annál is inkább, mert a felesége nagyon haragszik, a miért feldúlták a Radiguaisné családi boldogságát. Lepailleurné asszony azt a tanácsot adja Radiguaisnak, hogy tegye féltékenynyé a válást követelő asszonykát és akkor bizonyára meg fog neki bocsátani. Már most Radiguaisné asszony kijelentette, hogy válni fog, de csak akkor, ha olyan emberre akadt, a ki hajlandó lesz őt a válás után elvenni. Épen ekkor toppan be a házba St.-Mar, Radiguais régi jó barátja, a ki Tuniszban vagyont szerzett és a kit hat év óta nem látott. Barátságból vállalkozik arra, hogy udvarolni fog a menyecskének, de csak tréfából; nincs más czélja, mint az, hogy Radiguais időt nyerjen a haragos asszony kibékítésére. Aszfaltbetyár módjára furakodik a menyecske közelébe, a házba is bejut, és Radiguais ugy intézi a dolgot, hogy az „ismeretlen aszfaltbetyárt" nem 1905. szeptember 28. kell kidobnia, sőt ott marasztalja, mint esetleges utódját. De mi czimen járjon a házhoz? Megállapodnak abban, hogy kisbőgőn kisérni fogja Radiguaisné asszony zongorajátékát. III. felvonás. A zeneórák folynak, de könnyű előrelátni, hogy St. Mar komoíyan belebolondul a kívánatos asszonykába, a ki csak azért nem enged neki, mert még mindig szereti a férjét. A mikor azonban látja, hogy Radiguais nem nagyon félti, végre mégis beleegyezik abba, hogy St. Mar felesége legyen. Megjelenik azonban a háznál Goudoin Gilbert, egy fiatal diplomata és ez önkéntelenül kikotytyan egy nagy titkot. Radiguaisné asszony nem is sejtette, hogy St. Mar a férje tudtával udvarolt neki; hiszen azt hitte, hogy St. Mar nem is ismeri az urát. Gilbert pedig ártatlanul elmondja, hogy ő, Radiguais és St. Mar iskolatársak voltak és »a három Ajax« néven elválaszthatatlan jó barátokként ismeri őket mindenki. A menyecske dul-ful haragjában, már most nem akar tudni sem St. Marról, sem férjéről és arra biztatja Gilbertet, hogy ő is tegye meg, a mit St. Mar tett: kövesse az utczán aszfaltbetyár módjára, aztán ugy hatoljon be a házba. A két jó barát látja, hogy tervük dugába dőlt, és most megbeszélik, hogy a Continental szállodában fogják kifőzni az ujabb haditervet. IV. felvonás. Radiguaisné asszony persze megbocsát a férjének, St.-Mar kellő kárpótlást talál egy másik szép asszonyban, Gilbert megkapja a madridi állást, a melyre áhítozott; mindenki meg van elégedve, csak dr. Virginie, az ékesszóló ügyvédnő, nem, a ki lemond ugyan vérengző elméleteiről, a mikor szökevény férje ismét visszatér hozzá, de a ki ismét gyűlöletet hirdet a férfi nem ellen, a mikor a férje megint odébb áll. Dr. JUTA88T JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitö intezete — Budapest, IV., KossuSh-LaJos-uteua 4.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fannyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villám-kezelés. Arczhámlasztás. Szörirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczek és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaftaíik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tultzáraz arcz; szeplő, májfolt, böratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, Izzadás; hajhullás, ószUlés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő SzerekTÖl az intézet gondoskodik. Tudakozódás személvesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás) SZŐRMEÁRUK BESZERZESÉRE RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ALKALOM. Több ezer darab colliert csakis valódi szőrméből minden fazonban, kivitelben és árban a raktár tultömöttsége miatt beszerzési áron bocsáttatik eladásra. REITMANN és KELLER szUcsmesterek, szőrmeáru gyára a nagykereskedése Budapest, VI., Klrály-uteza 4. sa. Alapítási év 1888. Alapítási ér 1888. /V havi tandíj: 12 korona. A] tanításban teljesen volt mesterem: Aliaga Oésa, kitűnő módszerét követem. SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintózetében Értekezés és beiratkozás: szombaton, kadden ós Kerepeal-ut 34. csQtSrtökOn, d. e. 9—12-ig és d. 3—u. 6-ig.