MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-03 / 305. sz.

1905. november 1. M. KIR. OPERAHÁZ. „Teli Vilmos" szövege. Első felvonás. Bürglen. Uri kantonban. Tér a vierwaldstäti tó előtt Teli házával. Az összegyűlt földmives nép üdvözli a tavaszi reggelt; a tó felöl hallatszik a halász éneke, mely Teli és családja belépőjével egy kvartettet képez. Lakodalmi ünnepre készül és ősi szokás szerint a legöregebb polgár — Melchthal — áldja meg az ifjú párt és fohászkodik boldogságukért, valamint, hogy Arnold, fia is mielőbb a házasulok közt legyen. Melchthal a Teli hajlékába vonul vissza. Arnold dalban ad kifejezést bánatának. Egykor Gessler leányának, Matildnak az életét mentette meg és azóta kölcsönösen szeretik egymást, a mi Arnoldot arra késztette, hogy bár forrón imádja hazáját, az ellenség zsoldjába álljon. Teli kérdőre vonja, miért akarta hajlékát elkerülni s Arnold bevallja szerencsétlen szerelmét. Teli a h^za ügyének igyekszik Arnoldot megnyerni, mert, ha a sziv szeret is, meg kell minden honfinak hallani a haza hivó szózatát. Arnold megigéri, hogy feláldozza szerelmét hazaja kedvéért. Pásztorok ünnepe. Dal és táncz. A kis fiuk czéllövészetében Teli fiacskája lesz a nyertes, Leathold berohan; katonák üldözik; az egyik — a mint az üldözött lelkedezve meséli — eröszakot akart elkövetni leánya becsületén s ö azt menten leszúrta. Most a katonák üldözik s ö nem tudja hova meneküljön? A tó másik partjára, ha menekülhetne, biztonságban lehetne, de a kitörő rémes viharban senkisem vállalkozik, hogy csolnakában átvigye. A katonák már közelednek, a veszély- pedig nőttön-nö, ekkor Teli ajánlkozik, hogy ö daczolva az üldözőkkel s a viharral, megmenti az üldözettet s átkel vele a túlsó partra. A zsoldosok megérkeznek Rudolf vezetése alatt, a ki dühös, hogy a nép ellene játszott s követelte, mondják meg, ki az a vakmerő, a ki az ö foglyukat védelmébe inerte venni. Melchthal buzditja a népet, L>gy el ne árulják az illető nevét semmi esetre sem. Rudolf vak dühében fogságra veti a tehetetlen aggot, felgyújtja a házakat, hogy az egész falun töltse ki .a bossznját azok helyett, kiket nem bírt elérni. Második felvonás. Erdő. Matild szándékosan elmarad kíséretétől; ide várja Arnoldot, a ki nemsoksra meg is érkezik. Arnold, hogy méltó legyen Matild szerelmére, harczi dicsőség után vágyik s a nagyvilágba akar indulni, hogy homlokán a babérral térjen vissza, vagy sohase lássa hazáját. Matild önfeledten kéri, hogy maradjon. Vagy ha a harcztéren küzd a babérért, ugy küzdjenek meg majd együtt száz akadálylyal is szerelmükért. Lépteket hallanak közeledni s Matild elsiet. Walter és Teli jönnek; utóbbi gúnyolja Arnold szerelmét; az haragra gyul s kijelenti, hogy neki ez ország nem hazája többé s minél előbb elhagyja a vidéket. Teli szemére hányja, hogy Gesslerért akar csatázni ö, kinek inkább gyűlölnie kellene vezérét és siratnia egy tiszta aggot. Arnold szivében szomorú sejtelem támad s nemsokára megtudja Telitől a rémes valót, hogy Gessler agg atyját meggyilkoltatta. Arnold megindultan jelenti ki, hogy mindenben csatlakozik a felkelőkhöz és bosszút fog állani atyja haláláért. Teli elvezeti a gyűlésre, hol mindnyájan találkozni fognak, kik az igaz ügyért harczolni készek s a kik öt könnyen megértik s »mig a hon szive vérzik, Helvécziára uj sors vár, vagy szabadság, vagy halál.« Harmadik felvonás. Nagy tér Altorfban, Gessler parancsára nagy ünnepélyt rendeztek : ma van éppen száz éve annak, hogy svájcziak osztrák iga alá kerültek s e napon szivük akaratának ellenére vigadniok kell a svájcziaknak. Férfikar Gesslert élteti. Nőikar Matildot dicséri. Egy magas póznára egy kalap van feltűzve, mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia, ha arra megy. Teli kis fiával Gemmivei arra halad s miután nem üdvözölte a kalapot, a katonák elfogják s Gessler elé viszik. Teli megtagadja a kalap előtt való meghajlásra nézve az engedelmet, Gessler minden fenyegetése daczára is. Teli inkább börtönbe viteti magát, de térdét a zsarnok előtt nem akarja meghajtani, bucsut vesz fiától, a kit hazaküld; Gessler azt is elfogatja s csak azzal a feltétellel ígéri meg szabadonbocsáttatását, ha atyja, a ki kitűnő ijász, le tud lőni fia fejéről egy almát. Teli e feltételt teljesiti, de Gessler még sem adja vissza szabadságukat. Matild is megérkezik és kegyelmet ákar Gesslertöl kieszközölni, dé mindhiába, Gessler halállal fenyeget mindenkit, a ki csak mukkani vagy közeledni mer. 'Felit és fiát a katonák elviszik. Negyedik felvonás. Színhely mint az I. felvonásban. Hedvig busul, fél, hogy férjét és fiát örökre elvesztette. Matild visszahozza Gemmit, az anya öröme kimondhatatlan s még fokozódik, midőn meghallja, hogy férjének is sikerült megszabadulni és nemsokára itt lesz. Gemmi teljesiti apja parancsát, tüzet gyújt a hegyen, melyet a kantonokban meglássanak. Ez a jeladás a felkelésre. Teli csakugyan megérkezik. Gessler és a katonák nyomában vannak, de ö Gesslert íjjával lelövi. A felkelők kezdenek gyülekezni, élükön Arnolddal, a ki ujjongva öleli át [az osztrák részről hozzájuk pártolt Matildot és lelkesen üdvözlik Matildot és lelkesen üdvözlik Telit, a haza megszabaditóját. Arnold örömmel jelentheti, hogy Altorf a felkelők kezében van már, a kényuralomnak vége. Or. JUTA8BY JÓZSEF bőrgyógyász, fc egészségtan-tanár Bőrápoló ég Arcz-szépitO intézete — Budapest, IV., Kossuth-LaJos-utema 4.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az erez, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdlbetnek. Röntgen, rádium, vlllam-kezelés. ArczhámlasztáSzőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok is sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és Wiek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmaszízázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tn!azáraz arcz; szepl\ májfolt, bőratka ímitesssz«./) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyis, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligen- nőkok distlngvift keresetforri?) Küry Klára, Komlósy Emma stb. hirneves művésznők által állandóan használt, Francziaországban kitüntetett s legjobbnak elösmert: A Jaaaviti féle Byöngy-eréme, tégelye 1 k. Gyöngy-szappan, darabja80flllér Gyöngypoudsr, (rózsa, fehér és crém szinben) doboza 1 k. Gyingy-kézflnnmlté, üvegje 70 Fii 1. Számtalan elismerő levél. ===== Kaphatók az egyedüli készítő: ANGYAL gyógyszertárban, VI. Hatvan. Discrét postai szétküldés naponta. SZŐRMEARUK BESZERZESfcRE RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ALKALOM. Több ezer darab colliert csakis valódi szőrméből minden fazónban, kivitelben és árban a raktár tultömöttsége miatt beszerzési áron bocsáttatik eladásra. KEITMANN és KELLER szücamcsterek, szőrmeáru gyára a nagykereskedése Budapest, VI., Klrály-utoza 4. az. Alapítási év 1888. Alapítási év 1888. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Ifjuságunk« szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz és nővéréhez, trovuville-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lucien Briant a feleségével: Helénuel és édes atyjával, az öreg Briarittal Besanconból, a hol a két Briantnak vasgyára és hutái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt Mialatt a Briantcsalád Trouvilleban szórakozik, egy ifjú, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Ghartier urnái, a kinek elmondja, hogy ő Lucien Briant törvénytelen leánya, egy régi, husz év előtti viszonyból származik. Édes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit s< m kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy tőle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekeziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását. A mikor a kis Lucienne — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppen Trouvilleban van, nagyon kéri Chartriert, hogy róla ne is tegyen említést atyja előtt. Chartrier ezt meg is ígéri és a titokba csak nővérét avatja be. //. felvonás. Chartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hír hallatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lucienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szivesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lucienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kívánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lucienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mutatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy ferje törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar »társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan és a mikor férje utolsó érvül kivágja : — Az a leány talán nom is az én leányom ! Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl az én leányom lesz. II. felvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ö is vele jön nejével, de Lucienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához és egy találkozást inszczenál férje és leánya között. Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely ime Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — visszatér : keblére öleli leányát és beleegyezik Helén tervébe. Az öreg Briaut haraggal elutazik, Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárát, Párisba költözik, a hol nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ö, felesége és leánya. 75 hrajezár heti részletfizetésre mindennemű kérpitoioH • etyes fabútorok »lámpák ijen olcsón ^ kárpitos mesternél SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében _ . Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden és Kerepeat-ut 34

. csütörtökön, U. e. 9—12-ig és d. 3-u. 6-ig. A havi tandíj: 12 korona. A; tanításban teljesen volt mesterem: Allaga Oéaa, kitűnő módszerét követem.