MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)
1905-11-03 / 305. sz.
1905. november 1. r A „Magyar Színpad"^) heti kiadása . 7—^ A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti kiadásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . . . 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. a'á küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, november 3. A Magyar Királyi Operaház nagysikerű balletujdonsága: A Maladetta még vasárnap este kerül a héten előadásra. Az Operaház részletes műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt találják olvasóink. Holnap este Sámson és Delilá-ban kezdi meg vendégszereplését Madame Charles-Cahier, a hires amerikai énekesnő. * A Nemzeti Szinház- ban a hét változatos és érdekes műsorán a szinház legvonzóbb müsordarabjain kivül, ismét a klasszikus repertoárnak néhány kiváló terméke szerepel. A műsort lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt találják olvasóink. Jövő hétfőn Katona József születése napjának százharmadik fordulója alkalmából, a Nemzeti Szinház kegyeletes megemlékezésül, a klasszikus magyar szerzőnek Bánk bán-\át adja elő. * A Vigszinház-ban a változatos műsor igényeihez hiven nem adják minden este Az udvari tanácsos-\, de már most megcsinálták a jövő hetek repertoárját olyformán, hogy Bérezik Árpád uj darabja mielőbb elérje azokat a jubileumokat, a melyek a premier sikere után bizton várják. Persze, megfelelő helyet kell szoritani a műsorban Az őrangyal-nak, a mely en suite rendszer mellett talán megszakítás nélkül jutott volna el az ötvenedik előadáshoz. Egyelőre ez a két darab váltakozik és később majd hozzájuk csatlakozik Jerikó falai czimü angol vígjáték, a melynek premierje még nincs ugyan kitűzve, de a melyre nézve szintén az az elv fog érvényesülni, hogy közvetlenül a premier után még kétszer adják, azután pedig az előző sikeres újdonságokat, tehát Az őrangyal-\a\ és Az udvari tanácsos-sal váltakozva. Ma, pénteken ötödször adják Az udvari tanácsos-1. Bérezik Árpád kaczagtató vígjátékát. Vasárnap két előadás lesz; délután 3 órakor félhelyárakkal Az örangyal-X játsszák, este pedig Az udvari tanácsos-t ismétlik. * A Magyar Szinház-ban A csöppség előadásai iránt még egyre növekedőben van a közönség érdeklődése. Fényes Samu nagysikerű darabja, mely ma este éri meg huszadik előadását, estéről-estére zsúfolt házak előtt kerül szinre. A csöppség igazi fehér estéket szerzett a Magyar Szinház-nak. A poétikus vígjáték előadásaira a szinház páholyait a fiatal leányok mosolygó serege tölti meg M. Harmat Hed viget a czimszerepben minden alkalommal valósággal ünnepli a közönség. A csöppség a hét minden estéjén szinre kerül, mindenkor M. Harmat Hedvig, Ráthonyi, Megyeri, Örley Flora, Tallián Anna és Giréth-tel a főszerepekben. Vasárnap délután A drótoslót-oi adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban A bolygó görög, Pásztor Árpád és Buttykay Ákos nagy sikerre! előadott operettje, állandóan zsúfolt nézőtér előtt kerül szinre. A közönség, mely elejétől végig a legnagyobb figyelemmel hallgatja a mulattató librettót és gyönyörködik a zene szépségeiben, több izben, különösen a második felvonás fináléjában nyilt szinen tapsokkal ad kifejezést tetszésének. A tapsokból bőven kijut Fedák Sárinak, a ki e hármas szerepben egyik legjelentősebb sikerét aratta, továbbá Környeynek, a kinek egyes énekszámait meg is kell ismételni. A darab minden este szinrekerül. ^ *í A Népszínház, a legrégibb magyar opejette szinház, melynek átépitkezése befejezéséhez közeledik, legelső ujdonságu! hazai szerzők színdarabját hozza. Fejér Jenő és Béldi lzor nagy operettjét, A kültelki herczegnő-f. A szinház legelső erői rendkívüli ambiczióval készülnek a premiérre. Kitűnő szerepe van Komlóssi Emmának, méltó partnere lesz Kovács Mihály, a ki egy utczai köszörűs alakját játssza. Petráss Sárika, Szirmai, Pintér, Sipossné, Ujváii, Vágó egyéniségükhöz illő szerepekben nyújtják majd művészetük legjavát. A kulisszák mögül. Budapest, november 3. Hogy született „A bolygó görög"? — Leleplezett műhely-titok. — Ki gondol arra a Királyszinház-ba esténként összegyülekező nagy közönségből, hogy hogyan született A bolygó görög ? Élvezik a poétikus jeleneteit, mulatnak a tréfáin, elismeréssel tapsolnak a pompás zeneszámok után és azután — pont, a hogy Németh-Demodokos mondaná. Bennünket azonban — de meg vagyunk arról győződve, hogy a színházi közönségből is sokat — érdekel az is, hogy és mint született meg az a nagyérdekességü újdonság, a mely most Budapest színházlátogató közönségének egy nagy részét a Királyszinház-ba vonzza. A bolygó görög mai formáját egy véletlennek köszöni. Hogy miképen: azt akarjuk éppen elmondani. Beöthy László, a Királyszinház igazgatója, körülbelül két évvel ezelőtt Londonban járt. Itt véletlenül alkalma volt egy amerikai operett muzsikájával megismerkedni. Az operettnek — Robin Hood volt a czime, szerzője Reginald de Köven, hires amerikai komponista. A zene szépségei annyira megragadták az igazgató figyelmét, hogy megvette Londonban néhány shillingért a Robin Hood zongorakivonatát és elhozta magával Budapestre. A partiturát és a librettót sehogyan sem tudta megszerezni. Utánnajárt, kérdezősködött, teJegrafáltatott jobbra-balra: a a zongorakivonaton kivül az opereltből semmi egyébhez sem tudott hozzájutni. Idehaza, Budapesten, muzsikus-emberek is eljátszották a Robin Hood-ot és valamennyien ugy vélekedtek, hogy az olyan szép muzsika, hogy érdemes szinrehozni, ha máskép nem lehet: iratni kell hozzá egy uj librettót. Beöthy László vállalkozó szellemű ember: felszólította Pásztor Árpádot, hogy irjon a tetszése szerint való librettói a De Köven pompás zongorakivonatához, a melyből a szinház karmestere nagy ügyességgel csinálta meg a partiturát és a „stimm"-eket. Pásztor Árpád három-négy hónap alatt elkészült a munkával és egy szép napon átnyújtotta a librettót Beöthy igazgatónak. Háromfelvonásos operett volt, a czime: — Ulysses. Ez a librettó nem volt más, mint A bolygó görög mai szövege. A szinház már éppen hirdetni akarta az uj operettet, melynek szövegét Pásztor Árpád zenéjét pedig Reginald de Köven, a hires amerikai komponista irta, a mikor meglepő és váratlan dolog történt; Egy "agy csomag érkezett Beöthy László czimére Amerikából. Egy jó ismerőse küldte, a kinek — a mikor Budapesten járt — elmondták a Köven-féle zongorakivonat históriáját. A csomagban benne volt a Robin Hood lilvettója és Köven levele, melyben az amerikai szerző nagy örömének ad kifejezést, hogy a darabját Budapesten elő akarják adni és tekintettel arra, hogy Budapest oly messze van és ő és librettistája gazdag emberek : lemond minden tantiémről. Itt küldi a librettót: tessék felhasználni. Persze, fel is használták. A Robin Hood szinrekerült a Királyszinház-ban az eredeti zenével és az eredeti, amerikai librettóval. Pásztor Árpád pedig az ő Ulysses-évt\ árván és komponista nélkül maradt. Dehát ezt szintén nem engedhette ki a kezéből Beöthy László. Nem is engedte. Elindult hát — komponistát keresni a már meglévő szövegkönyvhöz. Egy zsuron rá is akadt a komponistára: Buttykay Ákosra, a ki elpanaszolta neki, hogy szeretne operettet irni, de nem talál egy jó librettót. A többit már elmondták A bolygó görög szerzői ezen a helyen, az operett premierjének napján. Egy azonban bizonyos: Pásztor Árpád most minden este hálát ad az Istennek azért, hogy akkor váratlanul megérkezett az a bizonyos amerikai csomag a Királyszinház-hoz, a Robin Hood eredeti szövegkönyvével. Tartarin Színházi pletykák. Budapest, november 3. ,,A Csöppség" és a csöppség. — A Magyar Szinhdz-ból. — Fényes Samu poétikus vígjátékának, a A csöppség-nek tegnap volt a huszadik előadása. Ez idő alatt a publikum érdeklődése, nemcsak hogy nem csökkent a darab iránt, sőt ellenkezőleg A csöppség hire nőtt, terjedt és ma már kétségtélen, hogy az újdonság nemcsak erkölcsi, hanem nagy anyagi sikert is jelent a Magyar Szinház-nak. A csöppség iránt azonban leginkább a hölgyek érdeklődnek. Ha esténkint körül nézünk a színházban, a nézőtér minden részében, a parketten épugy, mint a karzaton, vagy a páholyokban, mosolygós bakfisokat látunk. Gyönyörűséggel élvezik az előadást és különösen Harmath Hedviget tapsolják, a kinek meg! ható sorsa a színpadon nem egy könycseppet i csal a szemökbe. Egy ritka és mindenképen érdekes jelenséget is észleltünk A csöppség előadásai során. És ez a közönség tetszésnyilvánításának egy különös módja, a melyen Harmat Hedinek, a | bájos csöppségnek, része van. Felvonásközönkint valósággal elhalmozzák a művésznőt, virágokkal és gratuláló levelekkel, a melyek természetesen mind nőktől származ| nak és arról szólnak, hogy milyen szép, milyen bájos, elragadó is a Csöppség. Tegnap este, az első felvonás után megint hoztak be a művésznő öltözőjébe egy csomó virágot és ezekkel együtt egy — levélkét Ebbe a levélbe alkalmunk volt a művésznő engedelmével betekinteni. Igy szól: Igen tisztelt művésznői Furcsának fogja találni, hogy ezt megírom, a mikor rajtam kivül mást ugy sem érdekel. Ne vegye azonban zokon tőlem: könnyitek a szivemen, a fájdalmamon, ha elmondom. Nem tudom, a véletlennek egy különös játéka-e, de a mi sorsunk, az Öné a színpadon, az enyém az életben, oly csodálatosan hasonlatos. Nekem is volt anyám Alig emlékszem már az arczára, hangjára, mert hiszen tizenhárom évvel ezelőtt, három esztendős koromban vesztettem el. Most tudtam meg csak miért. Az apám cselédsorban tartott, a mig végre jószivü ro' onok magukhoz nein vettek és taníttattak. Ma voltam először életemben színházban. Nein ilyennek képzeltem. Azt hittem vidám nóta vár rám s iiue egy darab szoinoru életet, az én életem szomorú sorsát látom helyette a színpadon. És a mit a színpadon tesz, abból megtanultam, hogy nekem is mi a teendőm. Köszönem és követni fogom a példát. Tisztelettel Egy másik csöppség Harmath Hedvig meg is irta a levélre a válaszát. A levélhez csatolta egy arczképét is.