MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-03 / 305. sz.

1905. november 1. r A „Magyar Színpad"^) heti kiadása . 7—^ A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti ki­adásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . . . 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. a'á küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, november 3. A Magyar Királyi Operaház nagysikerű balletujdonsága: A Maladetta még vasárnap este kerül a héten előadásra. Az Operaház részletes műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt találják olvasóink. Holnap este Sám­son és Delilá-ban kezdi meg vendégszerep­lését Madame Charles-Cahier, a hires amerikai énekesnő. * A Nemzeti Szinház- ban a hét válto­zatos és érdekes műsorán a szinház leg­vonzóbb müsordarabjain kivül, ismét a klasszikus repertoárnak néhány kiváló terméke szerepel. A műsort lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt találják olvasóink. Jövő hétfőn Katona József születése napjának százharmadik fordulója alkalmából, a Nemzeti Szinház kegyele­tes megemlékezésül, a klasszikus magyar szer­zőnek Bánk bán-\át adja elő. * A Vigszinház-ban a változatos műsor igé­nyeihez hiven nem adják minden este Az ud­vari tanácsos-\, de már most megcsinálták a jövő hetek repertoárját olyformán, hogy Bérezik Árpád uj darabja mielőbb elérje azokat a jubileumokat, a melyek a premier sikere után bizton várják. Persze, megfelelő helyet kell szoritani a műsorban Az őrangyal-nak, a mely en suite rendszer mellett talán megszakítás nélkül jutott volna el az ötvenedik előadáshoz. Egyelőre ez a két darab váltakozik és később majd hozzájuk csatlakozik Jerikó falai czimü angol vígjáték, a melynek premierje még nincs ugyan kitűzve, de a melyre nézve szintén az az elv fog érvényesülni, hogy közvetlenül a premier után még kétszer adják, azután pedig az előző sikeres újdonságokat, tehát Az őr­angyal-\a\ és Az udvari tanácsos-sal váltakozva. Ma, pénteken ötödször adják Az udvari taná­csos-1. Bérezik Árpád kaczagtató vígjátékát. Vasárnap két előadás lesz; délután 3 órakor félhelyárakkal Az örangyal-X játsszák, este pedig Az udvari tanácsos-t ismétlik. * A Magyar Szinház-ban A csöppség elő­adásai iránt még egyre növekedőben van a közönség érdeklődése. Fényes Samu nagysikerű darabja, mely ma este éri meg huszadik elő­adását, estéről-estére zsúfolt házak előtt kerül szinre. A csöppség igazi fehér estéket szerzett a Magyar Szinház-nak. A poétikus vígjáték előadásaira a szinház páholyait a fiatal leányok mosolygó serege tölti meg M. Harmat Hed viget a czimszerepben minden alkalommal való­sággal ünnepli a közönség. A csöppség a hét minden estéjén szinre kerül, mindenkor M. Har­mat Hedvig, Ráthonyi, Megyeri, Örley Flora, Tallián Anna és Giréth-tel a főszerepekben. Vasárnap délután A drótoslót-oi adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban A bolygó görög, Pásztor Árpád és Buttykay Ákos nagy sikerre! előadott operettje, állandóan zsúfolt nézőtér előtt kerül szinre. A közönség, mely elejétől végig a legnagyobb figyelemmel hallgatja a mulattató librettót és gyönyörködik a zene szépségeiben, több izben, különösen a második felvonás fináléjában nyilt szinen tapsokkal ad kifejezést tetszésének. A tapsokból bőven kijut Fedák Sárinak, a ki e hármas szerepben egyik legjelentősebb sikerét aratta, továbbá Környey­nek, a kinek egyes énekszámait meg is kell ismételni. A darab minden este szinrekerül. ^ *í A Népszínház, a legrégibb magyar ope­jette szinház, melynek átépitkezése befejezésé­hez közeledik, legelső ujdonságu! hazai szerzők színdarabját hozza. Fejér Jenő és Béldi lzor nagy operettjét, A kültelki herczegnő-f. A szin­ház legelső erői rendkívüli ambiczióval készül­nek a premiérre. Kitűnő szerepe van Komlóssi Emmának, méltó partnere lesz Kovács Mihály, a ki egy utczai köszörűs alakját játssza. Pet­ráss Sárika, Szirmai, Pintér, Sipossné, Ujváii, Vágó egyéniségükhöz illő szerepekben nyújtják majd művészetük legjavát. A kulisszák mögül. Budapest, november 3. Hogy született „A bolygó görög"? — Leleplezett műhely-titok. — Ki gondol arra a Királyszinház-ba estén­ként összegyülekező nagy közönségből, hogy hogyan született A bolygó görög ? Élvezik a poétikus jeleneteit, mulatnak a tréfáin, elisme­réssel tapsolnak a pompás zeneszámok után és azután — pont, a hogy Németh-Demodokos mondaná. Bennünket azonban — de meg vagyunk arról győződve, hogy a színházi közönségből is sokat — érdekel az is, hogy és mint született meg az a nagyérdekességü újdonság, a mely most Budapest színházlátogató közönségének egy nagy részét a Királyszinház-ba vonzza. A bolygó görög mai formáját egy véletlen­nek köszöni. Hogy miképen: azt akarjuk éppen elmondani. Beöthy László, a Királyszinház igazgatója, körülbelül két évvel ezelőtt Londonban járt. Itt véletlenül alkalma volt egy amerikai operett muzsikájával megismerkedni. Az operettnek — Robin Hood volt a czime, szerzője Reginald de Köven, hires amerikai komponista. A zene szép­ségei annyira megragadták az igazgató figyel­mét, hogy megvette Londonban néhány shilling­ért a Robin Hood zongorakivonatát és elhozta magával Budapestre. A partiturát és a librettót sehogyan sem tudta megszerezni. Utánnajárt, kérdezősködött, teJegrafáltatott jobbra-balra: a a zongorakivonaton kivül az opereltből semmi egyébhez sem tudott hozzájutni. Idehaza, Budapesten, muzsikus-emberek is eljátszották a Robin Hood-ot és valamennyien ugy vélekedtek, hogy az olyan szép muzsika, hogy érdemes szinrehozni, ha máskép nem lehet: iratni kell hozzá egy uj librettót. Beöthy László vállalkozó szellemű ember: felszólította Pásztor Árpádot, hogy irjon a tetszése szerint való librettói a De Köven pompás zongorakivo­natához, a melyből a szinház karmestere nagy ügyességgel csinálta meg a partiturát és a „stimm"-eket. Pásztor Árpád három-négy hónap alatt el­készült a munkával és egy szép napon átnyúj­totta a librettót Beöthy igazgatónak. Három­felvonásos operett volt, a czime: — Ulysses. Ez a librettó nem volt más, mint A bolygó görög mai szövege. A szinház már éppen hir­detni akarta az uj operettet, melynek szövegét Pásztor Árpád zenéjét pedig Reginald de Köven, a hires amerikai komponista irta, a mikor meglepő és váratlan dolog történt; Egy "agy csomag érkezett Beöthy László czimére Amerikából. Egy jó ismerőse küldte, a kinek — a mikor Budapesten járt — elmondták a Köven-féle zongorakivonat históriáját. A cso­magban benne volt a Robin Hood lilvettója és Köven levele, melyben az amerikai szerző nagy örömének ad kifejezést, hogy a darabját Buda­pesten elő akarják adni és tekintettel arra, hogy Budapest oly messze van és ő és libret­tistája gazdag emberek : lemond minden tanti­émről. Itt küldi a librettót: tessék felhasználni. Persze, fel is használták. A Robin Hood szinrekerült a Királyszinház-ban az eredeti zené­vel és az eredeti, amerikai librettóval. Pásztor Árpád pedig az ő Ulysses-évt\ árván és komponista nélkül maradt. Dehát ezt szintén nem engedhette ki a kezéből Beöthy László. Nem is engedte. Elindult hát — kom­ponistát keresni a már meglévő szövegkönyv­höz. Egy zsuron rá is akadt a komponistára: Buttykay Ákosra, a ki elpanaszolta neki, hogy szeretne operettet irni, de nem talál egy jó librettót. A többit már elmondták A bolygó görög szerzői ezen a helyen, az operett premierjének napján. Egy azonban bizonyos: Pásztor Árpád most minden este hálát ad az Istennek azért, hogy akkor váratlanul megérkezett az a bizo­nyos amerikai csomag a Királyszinház-hoz, a Robin Hood eredeti szövegkönyvével. Tartarin Színházi pletykák. Budapest, november 3. ,,A Csöppség" és a csöppség. — A Magyar Szinhdz-ból. — Fényes Samu poétikus vígjátékának, a A csöppség-nek tegnap volt a huszadik előadása. Ez idő alatt a publikum érdeklődése, nemcsak hogy nem csökkent a darab iránt, sőt ellenke­zőleg A csöppség hire nőtt, terjedt és ma már kétségtélen, hogy az újdonság nemcsak erkölcsi, hanem nagy anyagi sikert is jelent a Magyar Szinház-nak. A csöppség iránt azonban leginkább a hölgyek érdeklődnek. Ha esténkint körül nézünk a színházban, a nézőtér minden részében, a parketten épugy, mint a karzaton, vagy a páholyokban, mosolygós bakfisokat látunk. Gyönyörűséggel élvezik az előadást és különö­sen Harmath Hedviget tapsolják, a kinek meg­! ható sorsa a színpadon nem egy könycseppet i csal a szemökbe. Egy ritka és mindenképen érdekes jelen­séget is észleltünk A csöppség előadásai során. És ez a közönség tetszésnyilvánításának egy különös módja, a melyen Harmat Hedinek, a | bájos csöppségnek, része van. Felvonásközönkint valósággal elhalmozzák a művésznőt, virágokkal és gratuláló levelekkel, a melyek természetesen mind nőktől származ­| nak és arról szólnak, hogy milyen szép, milyen bájos, elragadó is a Csöppség. Tegnap este, az első felvonás után megint hoztak be a művésznő öltözőjébe egy csomó virágot és ezekkel együtt egy — levélkét Ebbe a levélbe alkalmunk volt a művésznő engedel­mével betekinteni. Igy szól: Igen tisztelt művésznői Furcsának fogja találni, hogy ezt meg­írom, a mikor rajtam kivül mást ugy sem érdekel. Ne vegye azonban zokon tőlem: könnyitek a szivemen, a fájdalmamon, ha elmondom. Nem tudom, a véletlennek egy különös játéka-e, de a mi sorsunk, az Öné a szín­padon, az enyém az életben, oly csodálatosan hasonlatos. Nekem is volt anyám Alig emlékszem már az arczára, hangjára, mert hiszen tizen­három évvel ezelőtt, három esztendős korom­ban vesztettem el. Most tudtam meg csak miért. Az apám cselédsorban tartott, a mig végre jószivü ro' onok magukhoz nein vettek és taníttattak. Ma voltam először életemben színházban. Nein ilyennek képzeltem. Azt hittem vidám nóta vár rám s iiue egy darab szoinoru életet, az én életem szomorú sor­sát látom helyette a színpadon. És a mit a színpadon tesz, abból megtanultam, hogy nekem is mi a teendőm. Köszönem és követni fogom a példát. Tisztelettel Egy másik csöppség Harmath Hedvig meg is irta a levélre a válaszát. A levélhez csatolta egy arczképét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom