MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-02 / 304. sz.

1905. november 1. r A „Magyar Színpad"^) ^ heti kiadása . 7»—^ A „MAGYAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külöullieti kiadásban is meg fog jelenni. Lapunknak erre a heti kiadására, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti ki­adásának előfizetési ára: Egész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körút 38. sz. a'.á küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budaoest, november 2 A Magyar Királyi Operaház nagysikerű balletujdonsága: A Maladetta még ma, csütörtö­kön — a mikor ismét Vidal Pál dirigál — és vasárnap este kerül a héten előadásra. Az Operaház részletes műsorát lapunk operahazi szinlapja alatt találják olvasóink. Szombaton este Sám­son és Delilá-ban kezdi meg vendégszerep­lését Madame Charles-Cahier, a hires amerikai énekesnő. * A Nemzeti Szinház magyar bemutatója, Molnár Gyula Bayard lovag czimü 3 felvoná­sos színmüvének eddigi előadásai zsúfolt há­zak előtt folytak le. A közönségnek tetszett a fölvetett házassági téma s nyilt szinen is sok­szor fölzúgott az elismerő taps. A darabot ma, csütörtökön adja a szinház negyedszer. \ hét változatos és érdekes műsorán a szinház leg­vonzóbb müsordarabjain kivlil, ismét a klasszikus repertoárnak néhány kiváló terméke szerepel. A műsort lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt találják olvasóink. Jövő hétfőn Katona József születése napjának százharmadik fordulója alkalmából, a Nemzeti Szinház kegyele­tes megemlékezésül, a klasszikus magyar szer­zőnek Bánk bán-ját adja elő. A Vígszínház-ban a változatos műsor igé­nyeihez hiven nem adják minden este Az ud­vari tanácsos-1, de már most megcsinálták a jövő hetek repertoárját olyformán, hogy Bérezik Árpád uj darabja mielőbb elérje azokat a jubileumokat, a melyek a premier sikere után bizton várják. Persze, megfelelő helyet kell szorítani a műsorban Az őrangyal-nak, a mely en suite rendszer mellett talán megszakítás nélkül jutott volna el az ötvenedik előadáshoz. Egyelőre ez a két darab váltakozik és később majd hozzájuk csatlakozik Jerikó falai czimü angol vígjáték, a melynek premierje még nincs ugyan kitűzve, de a melyre nézve szintén az az elv fog érvényesülni, hogy közvetlenül a premier után még kétszer adják, azulán pedig az előző sikeres újdonságokat, tehát Az ör­angyal-la] és Az udvari tanácsossá] váltakozva. Az udvari tanácsos a héten pénteken és jövő vasárnap kerül szinre. Az őrangyalt, Flers és Caillavet kedvelt vígjátékát ma, csütörtökön, szombaton este és vasárnap délután adják. • A Magyar Szinház e heti műsorát is, esté­ről-estére, Fényes Samu énekes vígjátéka, A csöppség, tölti be, amelynek czimszerepében M. Harmat Hedvig a közönség legnagyobb érdeklődése és osztatlan tetszése mellett foly­tatja vendégjátékait. A csöppség sorozatos elő­adásokban, a jövő héten fogja megérni huszon­ötödik jubiláris előadását. A vendégszereplő művésznőn kivül zajos sikere van a darabban Ráthonyi-nak, ßoross-nak és Örley Flórának. Vasárnap délután Lehár kipróbált Drótostót-ja kerül szinre. A Királyszinház-ban csütörtökön délután Raupach hagyományos ünnepi drámáját, A mol­nár és gyermeké-i hozzák szinre, ismét rendkívül mérsékelt helyárakkal, a mennyiben a legdrá­gább jegy: bármely földszinti tilés ára egy korona lesz, az erkélyjegyeké 60 fillér, az emeletieké 40 fillér, mig egy páholy 8 koronába kerül. Vasárnap délután a János vitéz van műsoron, a szokásos délutáni mérsékelt helyárakkal. A népszerű daljáték e héten már 273-ik előadá­sához ér el. Az összes estéket természetesen A bolygó görög foglalja le, a mely eddig min­den előadásán zsúfolt házat vonzott. A nagy­sikerű uj magyar operett, a mely vidám mesé­jével, gyönyörű zenéjével és ragyogó kiállítá­sával a közönségnek egyre szélesebb rétegeit hódítja meg, a bemutató sokat méltányolt sze­reposztásában kerül szinre, mindenkor Fedák Sárival a hármas női alakban. * A Népszínház ujjaalakitásán folyó munká­latok most már gyorsan közelednek oefejezé­sükhöz, ugy, hogy a szinház november közepe táján megnyílik. A szinház művész-sze­mélyzete ideigleres próbahelyiségében szor­galmasan készül Béldi Izor és Fejér Jenő: A kültelki herczegnő czimü operettjére, mely első újdonsága lesz a Népszinház-naV.. — Az újjáépített Népszínház novemberben kez­dődő idei szezonjára 12 bemutató előadásra hirdet bérletet a Népsziniáz igazgatósága. A régi bérlők jegyei október 23-áig tartatnak fenn s azontúl a jelentkezőknek fognak kiadatni. Bérelni lehet naponta 10 órától 1 óráig s 5-től 7-ig a Népszínház ideiglenes irodájában : Rémi­szálloda I. emelet 3. sz. alatt. „A Maladetta" — A sajtó bírálataiból. — Budapest, november 2. Pesti Hírlap: A m. ki', operaház vezetősége jól tette, hogy a játékrend változatossága kedvéért előadta a párisi, illetve a franczia balletirocalomnak egyik nép­szerű termékét és Widor után szóhoz juttatta Vidalt is. Az Operaház kitűnő előadásban mutatta be a franczia újdonságot. A gyönyörű, szindus kiálli'ás ismét Ké­méndy Jenő művészetét dicséri, a hatásos ko'eografia és a tánezok gondos betanítása Guerra Miklós ballet­mesteri ügyességét. A szerzőt, a ki igazi délvidéki temperamentummal veaénvelte a zenekart, a főbb sze­replőkkel többször kitapsolták A műsor érdekes ballet­ujdonsággal gyarapodott; és alán a Maladetta hegy­ségben aranybányára is akadt Operánk. Magyarország: Vidal vezérkönyvében mindenek elölt a dologbeli tudás, a halások ismerete és egyálta­lán rendkívüli tájékozottsága a komponálás elméleti ludoniányában. Vidal igazán művészileg csinálja meg a dolgát, a mikor a színpadi események nagvobb zenei apparátus mozgósítását kívánják, s' jól érti "a módját a hatáscsinálásnak. Budapesti Hiilep: A díszletek szépek, a Ké­rnéndy Jenó teivezte kosztümök gazdagok és művé­sziesek voltak. Fölvonás után lelkes tapssal hívták a kárpit elé a szereplöket s a szerzőt. Az Ljság A színpadon annál több a szin: tarka, csillogó-villogo ballet-kosztüm, mozgalmas tömegek, a melyek Guerra balletmesler buzgalmának bizonyságául végre ritmikusan és f,gyelmezel'en mozognak, köztük Balogh Szidi és Schmideck Gizella. dudapesti N. plo : Dicsérettel emlékezhetünk meg Guerra Miklósról, a ki a ritm kai ötletekben nem igen bővelkedő b Hetet művészileg tanította be és rendezte. Schmidek Gizella és Balogh Szidi szépen stilizált tán­czai érdemelnek meg említést. A köz nség udvarias tapsokkal adózott a jelenlevő zeneszerzőnek és az első felvonás végén többször szólította a lámpák elé a ?ze­replökk I és Guerrával együtt. Pesti Napló A csoportozatok szépek, elevenek, a magái tánezosnők közül Balogh S/idi nagysiilü táncz­mitvészete, Schmidcck Gizella temperamentumos táncza dicséretet érdemel A zenekatt Viual Pál, a ballet szer­zője vezette A közönség barátságosan fogadta az újdonságot és a szereplöket, Vidal í'ált és Guerra hal­letmestert többször a lámpák elé szóli'olta. Nép: zava : Különösen az együttes képek ugv az első felvonás hegyvidéki jelenetében, mint a második felvonás alvilági I ndér palotája an megkapó szinpom­pájukkal igen hatásosak. A kül nféle tánezok is icnd­kiv ül k csesek s a korsó-táncz. a nagy keringő, nagy tetszést leltettek s zeneileg is leginkább számithatnak maradandóbb sikerre. Független Magyarország: A Maladetta igy tar­tós külföldi sikere revén keridl el hozzánk s a szerző személyes vezénylete mellett tartotta meg külső sike­rekben zajor bevonulását az esc. Vidal ur meg lehet elégedve. Operánk vezetősége mindent elkövetett s Guerra önmagát multa felül a siker állandósítása ér­dekében. Egyetérlés: A szereplők közül a két prima bal­lerinánk sok művészetet mutatott. Balogh Szidi pompás virtuozitással tánczolt és igazi finomsággal lejtette az egs nczrézleteket. Schmidek Gize la adta n „hó­tündért". Ö is brilliáns volt és nobilis könnyedséggel oldotta meg a táncz technikai nehézségeit. " . 91 Pe ter Lloyd: A ballelet nagyon barátságósn fogadták. A szerzőt és a szereplöket sokszor és lelkesen hivták a lámpák elé. Vidal, az előkelő dirigens, minden póz nélkül, a ki nyugodtan és biztosan vezeti a zene­kart. A pazar dekoratív kiállítás és a hangulatos ren­dezés dicséretre méltók. A közönség szívesen fogja ezt a kirándulást a Pyreneusokra megismételni, már a pompás zene kedvéért is. A kulisszák mögül. Budapest, november 2. Tessza és Romola. — Márkus Emília leányairól. — Különösen, de ismerősen csengő két név: Tessza és Romola. Ha nem irtuk volna e sorok fölébe, akkor is ludná színházi közönségünk, hogy a mi nagy művésznőnk: Márkus Emília leányairól van szó. Szeretettel, csodálattal és hódolattal veszi körül a magyar közönség a magyar színpad e nagy asszonyát, nemcsak a színpadon, de az életben is. Szerető érdeklődéssel nézi a közön­ség e művésznő családi életét is: Tessza és Romola — a Márkus Emilia leányai! — édes anyjukkal együtt ott állottak mindig az érdek­lődés középpontjában A zseniális és nagyemlékű Pulszky Károly és Márkus Emilia két leányáról szól ez az írá­sunk, abból az alkalomból, hogy nemsokára mind a két kisasszonyról — érdekes események kapcsán — sok szó fog esni. * Márkus Emilia szőkébbik és idősebb le­ánya : a bűbájosán szép Tessza, (a ki ugy hasonlít az édesanyjára, mintha csak a — nő­vére volnál) már közel két éve, hogy kiröppent a szülei házból, hogy a legnagyobb ambiczió­val készüljön a színpadra. Bármennyire is marasztalták Budapesten, — két szinház is tett neki előnyös ajánlatot — ő nem akart itt maradni, talán éppen abból az érthető okból, hogy tartott az édesanyja kétség­telenül győzedelmes konkurrencziájától. Bécsbe ment, hogy talentumát a német színpad javára kamatozttassa. A legkitűnőbb mesternő: Levinskyné tanította addig, a mig egy szép napon — a budapestiek nagy meg­lepetésére — a Burgszinház szerződtette. Sdilenther Pál figyelmét felköltötte a fiatal mű­vésznő tehetsége és a nagy magyar művésznő gyönyörű leányát a legelőkelőbb bécsi szinház tagjai sorába szerződtette. Pulszky Tessza, mielőtt elindult volna egy kétségtelenül sikeres pályának a Burgszinház színpadán, máris bucsut készül mondani e nagyhírű színháznak, sőt egyáltalán —- a szín­padnak. Márkus Emilia idősebbik leánya ugyan­is — férjhez megy. Bécsi művészkörökben e házasság hire már régebben nyilt titok, sokat beszéltek róla, mert nemcsak a menyasszony, de a vőlegény sze­mélye is — nagyon érdekes. Pulszky Tessza jövendőbelije ugyanis Schmedes Erik. a bécsi Operaház világhírű hőstenorja, a kit a buda­pesti közönség is ismer a hangverseny-pódium­ról. Schmedes nemcsak nagy művész, de talán a legszebb, legérdekesebb férfiú az összes nagyhírű tenoristák között. Valóságos germán óriás: ideális alak, ideális arcz, az életben is olyan, mint azok a hősök, félistenek, a kiket Wagner operáiban csodálatos művészetével sze­mélyesít és csodálatos hangjával megszólaltat. . A Pulszky Tessza házasságának Iure ma már Bécsben nem pletyka, de megfelel a való­ságnak. Schmedes Erik csak arra vár, hogy véget érjen a válópöre -(mert nős ember volt) és aztán oltárhoz vezeti a mi Nemzeti Szin­/fű'z-unk nagy művésznőjének leányát. * Tessza búcsúzni készíti a színpadtól, Márkus Emilia kisebbik, nem kevésbé bájos leánykája: Romola pedig most készül meg­tenni első lépését a színpadon. A kis Romola talentumáról már apró gve­rek kora óta csudákat mesélnek azok, a kik­nek alkalmuk volt — intim körben kon 'ni, hogy Romola kisasszony teljesen az anyja lánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom