MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)
1905-11-26 / 328. sz.
1905. november 30. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Romeo és Julia« szövege. Első felvonás. Verona terén, ahol szembenéz egymással a két ellenséges család: a Montague-ok és Capulet-ek háza, előbb szóharczba, majd fegyveres harczba keverednek a két ház szolgái. Tybált és Romeo is a harczba keverednek, melyet Escalus fejedelem parancsszava szüntet meg. Romeo Capulet-ék egyik szolgájától megtudja, hogy estély lesz házukban, erre elhatározza, hogy álarcz alatt megjelenik barátaival a mulatságon, hogy ismeretlen szerelmesét: Júliát megláthassa. Második felvonás. Bál Capulet házában Romeo találkozik Júliával és mindketten tudomására jutnak annak, hogy szeretik egymást holott nekik gyülölniők kellene egymást. A bál után, miután a vendégek eltávoztak, Romec visszalopódzik az erkély alá, ahol megjelenik Julia. Örök szerelmet és hűséget fogadnak egymásnak. Harmadik felvonás. Romeo felkeresi gyón tatóját, Lőrincz barátot és megkéri, hogy eskess» meg őt Júliával titokban. Lőrincz érzi bár, hog) helytelenül cselekszik, de teljesiti kérelmüket hátha ezáltal sikerülend a két család között duló viszályokat és gyűlölséget kiegyenlíteni. Ugy is történik. Julia jő a dajkával és Lőrincz barát összeadja a szerelmeseket. Az esküvő után egy köztéren egy Montague-apródot ismét megtámadnak a Capulet-ék. Mercutio jő, kihívóan birálja a Capulet-ket, hogy egy gyermeket támadnak. Tybalt ellene tör, de midőn Romeo bejŐ, ahhoz fordul és őt gyalázza. Midőn Tybalt leszúrja Mercutiót, Romeo is kardra kel s a viadalban megöli Tybaltot. A herczeg éppen arra megy, Romeot rögtöni száműzetésre itéli. Romeo kétségbe van esve, nem bir távozni, nem képes elhagyni Júliát, kinek fivérét, Tybaltot megölte. Negyedik felvonás. Romeo Lőrincz barátnál rejtőzik, mielőtt a számkivetésbe menne Mantuába, a dajka közvetítésével bejut Julia szobájába és ott töltik nászúk éjjelét. Azután elbúcsúznak. Julia atyja Romeo távozása után belép s tudatja, hogy Tybalt utolsó óhaját akarja telÍ 'esiteni, férjhez adni Júliát Páris grófhoz. Julia >orzadva gondol a következő eseményekre, ellenkezni próbál, de az öreg Capulet nem tür ellentmondást. Julia erre Lőrincz atyát hivatja el, hozzá fordul tanácsért. Lőrincz cseppeket ad át neki, melyektől tetszhalott lesz három napra. Ha majd eltemetik, Lőrincz lemegy a sírboltba érette Rómeóval és elősegíti együttes megszökésüket. Julia beveszi a csöppeket és tetszhalottá lesz. Szülei és Páris gróf, mint halottat siratják és gyászolják. Ötödik felvonás. Romeo Mantuában értesül Júliája haláláról. A gyógyszerésztől mérget vásárol, hogy Julia sirján haljon meg. A Capulet-ék családi sírboltjába siet és mivel Lőrincz baráttal nem találkozott, itt beveszi a mérget. De ekkor Julia fölébred. Romeo most megtudja a tényállást, de már késő. A méreg hatni kezd. Romeo érzi, hogy halála közéig. Julia kiveszi tőrét és szivébe döfi, hogy együtt haljanak meg. Hülő ajkuk összeforr még egy csókban, s a kik nem tudtak egymással élni, legalább halálukban kgyesültek. A két ifjú halott fölött kibékül a nét ellenséges ház feje. HM VENDÉGLŐ (£> (a Nemzeti Szinház bé rh ázában. ) 6) E Sovánka Nándor és Tóni ki a népszínházi versenyen 1-ső díjjal lett kitüntetve, hangvarstnytz. Esténkint Az »Ifjuságunk«. szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz és nővéréhez, trovavi!le-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lucien Briant a feleségével: Helénnel és édes atyjával, az öreg Brianttal Besanconból, a hol a két Briantnak vasgyára és hutái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt. Mialatt a Briantcsalád Trouvilleban szórakozik, egy ifjú, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Chartier urnái, a kinek elmondja, hogy ő Lucien Briant törvénytelen leánya, egy régi, husz év előtti viszonyból származik. Edes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit sem kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy tőle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekcziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását. A mikor a kis Lucienne — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppeu Trouvilleban van, nagyon kéri Chaitriert, hogy róla ne is tegyen említést atyja előtt. Chartrier ezt meg is igéri és a titokba csak nővérét avatja be. II. felvonás. Chartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hir hallatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lueienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szivesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lueienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kívánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lueienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mutatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy ferie törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar „társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan és a mikor férje utolsó érvül kivágja : — Az a leány talán nom is az én leányom I Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl az én leányom lesz. IX. felvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ő is vele jön nejével, de Lueienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához és egy találkozást inszczenál férje és leánya között. Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely ime Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — visszatér : keblére öleli leányát és beleegyezik Helén tervébe. Az öreg Briant haraggal elutazik, Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárat, Párisba költözik, a hol nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ő, felesége és leánva. SZÖRMEARUK •ESZERZEStRE RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ALKALOM Több ezer darab colliert csakis valódi szőrméből minden fazonban, kivitelben és árban a raktár tultömöttsége miatt beszerzési áron bocsáttatik eladásra. REITMANN és KELLER szücsmesterek, szőrmeáru gyára a nagykereskedése Budapest, VI., Klrály-utozx 4. sx. Alapitáai év 1888. Alapitáai év 1888. Dp. RENN Eli VIZGYÓGYINTF.ZETE BUD PEST, VU„ Yaleró-ntcza 4. u. (Telefen 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek migtelelóer teljesen ujj alakitva, a modem viz- és elektromosgyógy iód 1 t ujabb készülékeivel lett felszerel«. Tök. átes bydrothorapla, electromoa »•k/fürdök azénaavia fürdők, fora*é flfürdök, vibraezlóa massige stb. 1* Kivanatra prospektus. BÚTOR s rabolt árakon készpénzért vagy hltslro Is. Hitelosztály fizetési fsltétslsl: JJlJ vásárlás j«=; banknál iooo.- k után so' - r torlasztandó BIRTOK FARKAS bútorkereskedő VII Király lltoZS IS. (Gozsdu palota II. udvar.) Uj disz lb.m 650 rajzzal, árjegyzék éa fizetési | teltételekkel, 80 fillér előzetes beküldése ellené ben, portómentesen KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporoló és megóvó Intézet Bungá ri<i-körnt 94. Telefon 606. Szőnyegmosás, javitás, ágytolltisztitás és butorberak tarozás. A Pártoljuk a honi ipart é8 kérJf lS ndenat t Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ugorkát, mert jobb és olcsóbb mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegeIker eskedésben. PÜRGO Minden jó magyar honi gyártmányt használjon! Grensilon-fogcréme — vörös vignettával habzó, zöld vignettával nem habzó, a legjobb. Kapható minden gyógyszertárban, illatszar, ngyszintén minden hasonnemü üzletben, nagyban TOROK ,1J0 ZSEF gyó gyszerészn él. . Kecskeméti ^Sándor Illotsw-oyérosnsl.'Yemes vár t. ,'sx.
