MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-20 / 322. sz.

1905. november 19 Budapesti színpadok. Budapest, november 20. A Magy. Kir. Operaház-ban holnap, kedden, a Mesterdalnokok, csütörtökön a Hugonották, pénteken Tosca (25-ödször), szombaton A tigris és A Maladetta ballet, jövő vasárnap pedig Hunyadi László van műsoron. Mind az ot előadást bérletben tartják meg. * A Nemzeti Színház e heti rendkívül változatos műsorán a klasszikus szerzők mellett, a legnagyobb sikert aratott modern darabok állanak. Hétfőn mérsékelt helyárakkal Bölcs Náthán, kedden Kata néni, szerdán és szombaton Lavedan színmüve, A párbaj, csütörtökön a Bayard lovag, pénteken Figaro házassága, vasárnap délután Romeo és Julia, este az Ifjúságiink kerül szinre. Jövő hélfőn Az ember tragédiáját adják mérsékelt helyáru előadásul. — A Várszínház szerdán Lady Windeimeere legyezőjét, pénteken a Vén leányok-at adják. * A Vígszínház-ban az idei szezonba meghonosított változatos műsor annyira bevált, hogy a legutóbb zajos sikert aratott angol szinmii, /eriko falai, a hét műsorán felváltva szerepel a színház egyéb vonzó darabjaival. A Jeiiko faluit hétfőn, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este adják. Az udvari tanácsos csütörtökön és vasárnap délután, szombaton pedig Az őrangyal kerül szinre. Holnap mérsékelt helyáru népies előadásul a Szentbernáti barátok van műsoron. * A Magyar Színház első eredeti újdonsága A csöppség a nagy siker jegyében indította meg a szezont. Ez a hamisittatlan tiszta magyar levegőjű darab, immár diadalmasan halad második jubileuma, ötvenedik előadása felé. A csöppség nagy sikere nem engedi szóhoz jutni az előadásra már egy hete készen álló uj franczia operettet s egyszersmind módot nyújt arra, hogy a művészi személyzet, a szezón további újdonságait már most, előre tanulja. Az igazgatóság meghosszabbította A csöppség zseniális kreálójával M. Haimat Hedviggel, vendégszereplése szerződését, hogy a darabot a kitűnő művésznővel továbbra is állandóan műsoron tartsa. A csöppség ehhez képest a jövő héten nyolezszor kerül szinre. A Király színház-nak pénteken rendkívül nagy érdeklődéssel várt drámai bemutatója lesz. Gárdonyi Géza, A bor kiváló szerzőjének, Fehér Anna czimü színmüvében. Az újdonságról, melynek czimszerepét Fedák Sári kreálja, mai lapunk egy külön czikkében bővebben szólunk. A hét műsorán különben ma este és szerdán az elévülhetetlen és teljes vonzóerejében lévő János vitéz, kedden és vasárnap délután A bolygó görög szerepel. * A Népszínház, mely küszöbén áll újból való megnyitásának, szorgalmasan készül első újdonságára, Fejét Jenő és Béldi Izor eredeti operettjére, A kültelki herczegnő-re. A nagy sikert aratott Katalin szerzői uj operettjéből napról-napra folynak a próbák ugy a színház zongoratermeben, mint egy ideiglenes színpadon. A kültelki herczegnő bemutatóját a színház deczember elejére tervezi. Az újjáalakított Népszínház A falu rossza díszelőadásával nyilik meg. A kulisszák mögül. Budapest, nnvember 20. „Fehér Anna." — A „Királyszínház" pénteki bemutatója. — Irodalmi és színházi esemény mindenképen. A Királyszinház — a par force operettszínház — drámát ad elő, Fedák Sári — a par force operett-primadonna — erősen drámai szerepet kreál. Bármiről volna is szó, már ez is elegendő ahhoz, hogy a Királyszinház legközelebbi újdonságából szenzáció kerekedjék. Ámde a Királyszinház kivételes vállalkozásánál, a Fedák Sári különleges kreácziójánál is érdekesebb az, hogy az uj darabot, mely ez érdekességek szülője, Gárdonyi Géza irta. Gárdonyi Géza, a magyar színpadi irodalom egyik kiválósága. Ezúttal először szólal meg magánszínház színpadán. Három igen nagy sikert ért darabját: A bor i, a Karácsonyi álom czimü mesejátékot és az Annuskát az ország első színpadán, a Nemzeti Szinház-ban, mutatták be, most először kerül szinre darabja e színpadon kivül, a hol különben szintén Gárdonyi- darab, a Zéta czimü történeti szinmű lesz a legközelebbi újdonság. Hogyan került Gárdonyi Géza a Királyszinház-hoz ? Már régebben — a színház megnyitása előtt való időben — igért darabot a kiváló magyar iró Beöthy Lászlónak. De hát az igéret jó ideig csak Ígéret maradt. Tavaly aztán betévedt egyszer Gárdonyi Géza a Királyszinház- ba (nota bene: évek telnek el, a mig ő egyszer megjelenik valamelyik színház nézőterén) és megnézte Fedák Sárit a János vitéz-ben Megnézte és azzal a szilárd elhatározással ment haza Egerbe, hogy ennek a színésznőnek ő drámai szerepet ir, megírja régi, kedvencz témáját, a Fehér Annát. Két hét múlva Beöthy László kezében volt a czeruzával irt első kézirat. Az uj dardb, elejétől végig. Gáidonyi témáját a régi hires népballadából vette. A mult század harminczas éveiben játszik ez a paraszt-tragédia, melynek hősnője afféle falusi Tosca. Tizenhat esztendős parasztlány, a ki megadja magát egy gazlelkü főbírónak, hogy megmentse a bitótól szeretett fivérét, de aztán megöli megrontóját. Fehér Anna még igy sem menti meg fivérét, a kit a statáriumos időben egy lólópásért mégis csak kivégeznek. A Királyszinház újdonságának ez a szinlapja: Fehér Anna. Dráma 3^felvonásban. Irta : Gárdonyi Géza. Rendező: . \Bokor József. Személvek: Fehér László Fehér Anna, huga ... Horváth Mihály, föbiró Demeter ... _. ... Lucza Manczi Salamon Ganges Kolokány J Nánó i Abrincs ' Násznagy . Mihály Apolló néni Bodó Tószögi Vőfély Lelkész Hóhér Történik czigányok" betyárok Az I. felvonás és III. felvonás a Horváth Fedák S. Vágó Csiszér Szegedy E. Medgyasszay V. Németh Z Molnár Gabányi Cseh Boross Rátkai Körmendy . ... Erdei B. Thorma Bársony Harsányi . ... ... Tarnai Lugosi Fehér László házában. A II. főbírónál. Idő . 1830. A darab, bár tele van érdekes, izgalmas jelenetekkel, karakterisztikus alakokkal, különös fordulatokkal, voltaképen egy szerep, egy hatalmas drámai szerep: a Fedák Sin szerepe. A legnagyobb drámai művésznők is megirigyelhetik azt a feladatot Fedák Sáritól, a melylyel Gárdonyi Géza a magyar operett-szinpad korlátlan királynőjét megtisztelte. Nagy feladat és a kiknek módjukban volt már a Fehér Anna próbáit végignézni, mind azt állítják, hogy Fedák Sári meg is felel nagy feladatának. -Y — Színházi pletykák. Budapest, november 20. I Jerichó falai. A Vígszínház-nak van két roppant ambicziózus rendezője: Péchy Kálmán és Szilágyi Vilmos. Vállvetve végzik művészi feladataikat és csak természetes hogy az egyik mindig szebbet akar produkálni a másiknál. Péchy-nek már régen az a legnagyobb vágya, hogy végre megint valamilyen szenzácziós, kiállitásos darabot rendezhessen. Fenyvesi Emil elhatározta, hogy megtréfálja és felkelti Szilágyi kollégája iránt a féltékenységet. — ön rendezi a /erichó falait V — kérdezte tőle még a szezón elején, a mikor a színház megszerezte előadásra a nagyhatású angol darabot. _ — Nem. Érdekes a darab? — Nagyon. Az ötödik felvonásra gyönyörű díszletek kellenek: Jerichó falai, a melyek harsonaszóra összeomlanak. Aztán hat teve is szerepel az utolsó felvonásban. — Teve is van oenne? No persze, az ilyen darabot nem rendezhettem én panaszkodott keserűen Péchy, a ki nem is sejtette, hogy a darabnak csak négy felvonása van, a melyek egy-egy szalónban játszódnak és hogy a Jerichó falai csak allegória s hogy a tevékről sincsen szó. A darab főpróbáján persze ő is megjelent és érdeklődéssel kisérte az előadást, türelmetlenül várva Jericho látképét és a — tevéket. A negyedik felvonás után aztán meglepetve látta, hogy— vége a darabnak. Akkor vette csak észre csak, hogy megtréfálták. Szemrehányóan is szólt Fenyvesi-neY: — Ejnye, hát megtréfált, — ugy-e? — Hogy-hogy? — Hiszen nincsen a darabban sem Jericho sem tevel — No persze, — felelte Fenyvesi, — Szilágyi rendező kénytelen volt az utolsó felvonást elhagyni. — Vájjon miért? -- Mert az állatkert uj igazgatója nem volt hajlandó a színháznak a szükséges tevéket kölcsönadni.. II Szerelem és ambiczió. A szerelem és az ambiczió tulajdonképen szépen megférhetne egymás mellett, különösen egy szép és fiatal színésznő szivében. Mégis: a legutóbbi napok színházi eseményei között akadt egy olyan, mely azt bizonyítja, hogy a legnagyobb, legforróbb szerelemnél is győzedelmesebb a színpadi sikerre való vágy. Harczra kelt a szerelem az ambiczióval és az ambiczió győzött. Az újságok már röviden hirül adták, hogy a Magyar Színház tagjai sorába szerződtette Berky Lilit, a ki rövid ideig — mindössze harmadfél hónapig — a Királyszinház tagja volt. A fiatal színésznőt a János vitéz Iluskájában ismeite meg a budapesti téli közönség, tetszett is és jó akvizicziónak bizonyult. Legutóbb uj feladatot is bizott rá a Királyszinház: az uj Gárdonyi-darabban kapott szerepet. Azonban a mult héten visszaküldte a szerepet, elmaradt a színháztól és az öltözőkben suttogni kezdték, hogy elutazott Pestről — a szive után. Nem messzire ment: egy dunántuli városba, amelynek színházában játszik mostanában az, a ki a szivét elrabolta. A történet szép és megható, de egy hirtelen fordulat még érdekesebbé teszi. A Magyar Színház egy kitűnő uj magyar operett női főszerepére személyesitőt keresett és mivel Berky Lili — a szerelem miatt — megvált a Királyszinház-tól, rája esett az igazgatóság tekintete. És az ifjú színésznő, a ki szerelmének meghozta azt az áldozatot, hogy otthagyta az egyik fővárosi színpadot, most a" szerelmét feláldozta az ambicziójának, egy másik főváros színpadon kreálhasson egy nagy, vezető szerepet. Most már csak az a kérdés : mit szólnak ehhez a fordulathoz a — dunántuli városban? III. A büszke titkár. A Királyszinház igazgatósági helyiségeinek: az igazgató fogadótermének és a titkár szobájának falait berámázott színlapok diszitik. Minden uj darab első szinlapját, azonkívül a jubiláris előadások szinlapjait üveg alá teszik, berámázzák és szép sorjában felaggatják a falakra Per.-ze a legtöbb berámázott szlnlappal a János vitéz van képviselve ezekben a gyűjteményekben. A színház egyik szolgája, a ki ezeket a berámázásokat szokta elintézni, a /ános vitéz 275-ik előadása után való napon belép a titkár szobájába. — Titkár ur kérem, elmegyek tiz perezre 1 — Hova megy ? — Elviszem a tegnapi szinlapot berámáztatui.