MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-19 / 321. sz.

M. KIR. OPERAHÁZ. A »Fidelio« sövege. I. felvonás. A fogház udvara. Jaquino é3 Marcelline duettje : »Most kincsem, most magunk vagyunk«. Jaquino Marcellinát feleségül akarja venni, de a mióta Fidelio, az uj segéd jött a házba, a leány mitsem akar tudni Jaquinoról, mert a szive Fideliohoz vonzza. Fidelio senki más, mint az eltűnt Florestan, női ruhába bujtatott felesége, a ki azt hiszi, hogy férjét Pizzaro börtönbe vetette. Sikerült Marcelline apjának, az öreg tetszését kiérde nelnie és bizik benne, hogy nemsokára sikerül majd vele a fogházba férkőzni, a hol férjét feltalálni véli Marcelline persze férfinak gondolja Fideliot és szerelmes belé. Rocko észreveszi leánya vonzalmát Fidelio iránt és nincs kifogása ellene. Quartett: Marcelline, Leonora. Rocko, Jaquino Leonora természetesen bele megy a dologba, a fogházba azon ban csak felsőbb engedély folytán mehet be Rockoval. Jön Pizzaro. Nagy zavarban van, mert Florestant boszuból fogatta el és a miniszter megakarja vizsgálni a fogházat. Rockoval ezért elakarja tenni láb alól a rabot. Rocko szabadkozik Florestant meggyilkolni, a ki fogsága alatt különben is annyit éhezett és koplalt már, hogy alig van benne egy parányi élet. Pizzaro arra kéri hát Rockot, ásson a börtönben egy mély gödröt, a többit majd ő maga fogja elvégezni. Pizzaro áriája Pizzaro és Rocko duettje. Leonora borzadva hallgatódzott és arra kéri, engedné meg végre egyszer, hogy a rabok a friss levegőre mehessenek. Miközben a rabok sétára mennek, ugyanis ki akarja szabadítani a íérjét. De hiába kutatja mindenfelé, nem találj® sehol. Finale. A rabok kara. Leonora a rabok közi nem találván meg a férjét, örömmel fogadja el Rocko ajánlatát, hogy őt a börtönbe kísérje, a hol Floristannak, együtt akarja a sirt megásni vele. Pizzaro visszatér és bosszúsan parancsolja meg, hogy a rabokat újra elzárják. Kar. II. felvonás Florestan sötét tömlöcze. Miután Florestan összerogyott a nagy éhségtől, belép Rocko és Leonora, a ki megismeri a férjét, de nem árulja el magát és megássa a férjének szánt sirt. Duett. Florestan magához tér. Belép P.zarro is, és kielégíti bosszúját. Tudtára adja Florestannak, hogy meg kell halnia És csakugyan, már felemeli tőrét a végzetes döfésre. Leonora közbe veti magát e szavakkal: »öld meg előbb a feleségét«. Pizzaro visszariad a mellének szegzett pisztoly láttára. Florestan megmenekül a halál elől. Dobpergés és trombitaszó jelzi a miniszter közeledését. Pizzaro elrohan. Leonora boldogan omlik Florestan karjaiba. Változás. Várudvar. Fernando a király kegyelmét hirdeti ki Kar. Leonorának megvan engedve, hogy leoldja férjéről a bilincseket. Florestan tehát megszabadul, de Pizzaro fogaágba kerül. Kar. BUTORl s rabolt árakon készpénzért vagy hitalro Is. Hitelosztály fizetisi feltitelei: 55J-; vásárlás { banknál IOQO!- K után SO K törlesztendő nagyadéva* réazletakban BARTÓK FARKAS bútorkereskedő VII., Klrály-utcza IS. (Gozsdu-palota II udvar.) Uj disz-lbum 650 rajzzal, árjegyzék és fizetési I feltételekkel, 80 fillér előzetes békül lése ellené ben, portómentesen NEMZETI SZÍNHÁZ. »A párbaj« szövege. I. felvonás. De Chailes herczegné a férjével, a ki egy dúsgazdag arisztokrata család elsatnyult, testileg-lelkileg elzüllött, morfinista sarja, három hónapja van már a hires ideggyógyász: Marcy szanatóriumában. Az orvos tudománya ideig-óráig lábra állítja a morfinista herczeget, a ki mellett gyötrelmes, örömtelen életet él ifjú, szép hitvese. Az orvos, a ki szabadgondolkozó és istentagadó, mélységes szerelemre gyul a herczegné iránt és bár érzi, hogy a herczegné viszontszereti, még nem nyilatkozott. Eddig csak odaadó barátság fűzi őket egymáshoz. A herczegnő, a ki fél a szerelemtől, irtózik az uj és bűnös szerelem gyötrelmeitől, lelkében erős harczot viv ez ébredő és valóját foglalkoztató érzés ellen. Bár ő sem hivő, sűrűn felkeresi egy párisi templom abbéját és ott az ismeretlen pap gyontatószéke előtt merit napról-napra uj erőt a harczhoz, melyet lelkében szere nie ellen viv. Ez a pap Dániel abbé, a ki nem más, mint az orvos fivére. A két fivér egy évtized óta nem érintkezik egymással, utaik mindörökre elváltak: Dániel az Isten szolgaja, az orvos ateista. Egy ügyben Dániel felkeresi fivérét, de a mily hüväsen találkoztak oly hosszú idő után, ugy válnak is el egymástól. Az abbé a szanatóriumban találkozik Boléne püspökkel, a ki Kínában hittérítő útjában veszedelmes sebeket | szenvedeti s e miatt gyógyíttatta magát Párisban. A püspök távozik a gyógyintézetből, de Chailes herczegnő is a férjével. Az orvos elérkezettnek látja az idött: bevallja szerelmét a herczegnének. A herczegné védekezik, megretten, küzd e szerelem ellen, de végre is az orvos sürgető kívánságára és könyörgésére megígéri, hogy másnap délután felkeresi öt a lakásán. II. felvonás. A herczegné nem bír eleget te ini ígéretének. Ehelyett felkeresi Dániel abbét, hogy tőle nagy lelki szükségében tanácsot kérjen, néki meggyónjon és tőle vigaszt nyerjen. Itt ismeri csak meg az abbé a herczegnét, a ki ismeretlenül oly sokszor gyónta meg neki szerelmi vívódásait. Az abbé lakásába hirtelen beront bátyja: az orvos. Leselkedett a herczegné háza körül és így tudta meg. hogy hová menekült előle, most látja csak, hogy kettőjük közzé odaállt gátnak és az auzonz védőjéül az Isten szolgája, a pap, az ö tulajdon fivére, a kit gyűlöl. Legyen hát küzdelem kettőjük között: a szabadgondolkodó orvos az éleiért, a szerelemért küzd, a hivő pap az asszony veszendő lelkét védi és oltalmazza. Az asszony vívódásaiban és küzdelmeiben hozzá menekült. Legyen hát harcz — az asszonyért. A két fivér nyíltan hadat üzen egymásnak. Az orvos a szenvedelmes vita végén szemébe vágja fivérének, hogy ö nem csak az asszony lelkének tisztaságát védi e párhajban, mert öt is megejtette az asszony szépsége. Ezzel elrohan. Dániel abbé imazsámolya elé roskad. III. felvonás. A püspökhöz, a ki már készül visszautazni a messze Ázsiába, tanácsért, lelki vigaszért jönnek egymásután a herczegné és az abbé. A herczegné a sebesültje annak a harcznak, mely érette a két fivér között folyik : két érzés között hánykolódik lelke, nem tud választani és kolostorba akar vonulni. Az abbé is tört lélekkel vallja meg régi tanítómesterének és vezetőjének, a püspöknek, hogy hite megingott, mert ugy érzi, hogy a szörnyű vád, melylyel fixére illette öt, a papot: nem- alap nélkül váló. A püspök ekkor már tudomással bir De Chailes herczeg tragédiájáról: a herczeg űrüiési rohamában levetette magát palotája ablakából és most haldoklik. A herczegné még 1905. november 19 nem értesült a katasztrófáról, mely meg-zabaditja őt férjétől. A püspök eloszlatja az abbé lelki kétségeit és megígéri neki, hogy magával viszi Ázsiába. Dániel abbé találkozik aherczegaóvel és tisztázza kettőjük helyzetét, ö örökra távozik, lelkében megerősödve, nyújtsa kezét a herczegné annak, a kit igazán szeret: ac orvosnak. Ezt most már szabadon megteheti: férje kiszenvedett. Az orvos és a püspök hoezák hírül a halálesetet. A fivérek megbékéltem ölelik át egymást. A »Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd reménytelenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kivánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari embetek megtudják, hogy Mohammed békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a genovai zsoldos vezér, inti óva a császárt a törék követektől: Mohammed nem békét akar ajánlani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadjam követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzenetét Valóban nem békét ajánlanak, hansm kegyelemre való meghódolást követelnek. Konstantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a hajaszála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolási időt engednek a követek Konstantinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a császárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldosával: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magához emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Móhammed hadai elepik Bhánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császárné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbeesve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hrdai pusztítva közelednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nemzet csak addig él, a mig maga meg nem ássa sirját I« A menekülés lehetetlen, a paluta népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. ^"Örszagos Magyar Kepzómüvészeti Társulat^ a városligeti műcsarnokban. 1905. november 15-től — 1906. január 15-ig. Nyitva délelőtt 9-töI délután 4-ig. Csütörtökön este 1 l-ig zeneestély. Buffet. Belépődíj 1 korona. Vasár- és ünnepnapo- i kon d. u. 1 órától 40 fillér. ) Minden jó magyar honi gyártmányt használjon! Grensilon-fog créme — vörös vignettával habzó, zöld vignettával nem habzó, a legjobb. Kapható nnnden gyógyszertárban, illatszer, úgyszintén minden haaonnemil üzletben, nagyban TŐRÖK JJlO/.SEF gyógyszerésznél. Kecskeméti Sándor .Illatszer gyárosnál, Temesvár 1. mm. \