MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-11-18 / 320. sz.

1905. november 19 r A „Magyar Színpad"^) heti kiadása. A „MAGVAR SZÍNPAD" 1906. evi január 1-éjétől fogva külön heti kiadásban is meg fog jelenni. , . Lapunknak erre a heti kiadasara, mely minden budapesti dohány-tőzsdében számonként husz fillérnyi áron lesz kapható, már mostantól fogva előfizetéseket fogadunk el. A „MAGYAR SZÍNPAD" heti kiadásának előfizetési ára: Ecrész évre . . 12 kor. Negyedévre . . 3 kor. Félévre . ... 6 „ Egy hónapra . 1 „ Az előfizetési dijak lapunk kiadóhivatalába Teréz-körut 38. sz. a!á küldendők be. A „MAGYAR SZÍNPAD" szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapesti színpadok. Budapest, november 18. A Magyar Királyi Operaház-ban ma, szombaton, másodszor adják A tigris-1, utána a Bohémélet kerül szinre. Vasárnap Erzsébet királyné nevenapján előadják Kern Aurél férfikarra és fuvózenekarra irt Erzsébet-himnusz-át. Ezután Fidelio kerül szinre, a melyben Anthes György először énekli Floresztán szerepét. Játéktársa Vasquezné Itália lesz. A Nemzeti Szinház szenzácziós sikerű újdonsága, A párbaj, e héten még egyszer és pedig vasárnap este szerepel a műsoron. P. Márkus Emíliával, Gál-lal, Pethes-se\ és Odry-\&\ a főbb szerepekben Ma este az tfjuságunk, Capus nagysikerű színmüve van kitűzve a rendes szereposztásban. Vasárnap délután Bizancz kerül szinre. jászai Mari és Beregi fogják a főszerepeket játszani. A jövő hétfőn mérsékelt helyárak mellett Lessing ötfelvonásos színmüvét, a Bölcs Nátán-t ujitják föl a czimszerepben Újházi Edével. A Vígszínház-ban holnap, vasárnap, két előadás lesz. Délután 3 órakor Bérezik Árpád kedvelt vígjátékát: Az udvari tanácsos-1 játszszák, melynek ez lesz első délutáni előadása. Este a Jericho falai, Sutro szenzácziós színmüvét ismétlik. * A Magyar Szinház, mivel A csöppség állandóan, estéről-estére telt házak előtt kerül szinre, az e hétre kitűzött bemutatót elhalasztotta. A bemutató estéjéig s vasárnap délután a még folyton nagy vonzóerejü Csöppség kerül előadásra M. Harmath Hedviggel a czimszerepben A Bohémszerelem-bői már a jelmezes, diszletes házi főpróbák folynak. A nagy sikert igérő újdonsághoz stílszerű díszletek és jelmezek készültek * A Királyszinház-ban holnap, vasárnap este A bolygó görög kerül szinre, a hármas női főszerepben Fedák Sárival. Délután mérsékelt helyárakkal kerül szinre a János vitéz. — Gárdonyi Gézának, a Bor, Karácsonyi álom és az Annuska diadalmas szerzőjének a Fehér Anna lesz az első drámai alkotása, a mely a Nemzeti Szinház-on kivül kerül szinre. A Királyszinház kellőképpen méltányolva ezt a megtiszteltetést, művészi és dologi eszközeinek fokozott fölhasználásával készül erre az érdekes erőpróbájára. A Fehér Anna, a mely a magyar régi slatáriális időben játszódik le, egy ösmert szé kely népballada alapeszméjéből készült; a czimben szereplő szerencsétlen hősnőjét Fedák Sári fogja játszani s kívüle Medgyasszay Vilmának, Vágó Bélának és Horváth Kálmánnak jutott vezető drámai szerep. * A Népszínház, mely küszöbén áll újból való megnyitásának, szorgalmasan készül első újdonságára, Fejér Jenő és Béldi lzor eredeti operettjére, A kültelki herczegnő-xe. A nagy sikert aratott Katalin szerzői uj operettjéből napról-napra folynak a próbák ugy a szinház zongoratermében, mint egy ideiglenes színpadon. A kültelki herczegnő bemutatóját a szinház deczember elejére tervezi. Az újjáalakított Népszínház A falu rossza díszelőadásával nyilik meg. A kulisszák mögül. Budapest, november 18. Réjane. — Mai vigszinliúzi vendégszerepléséhez. Ezúttal nagyon rövid lesz Réjane asszony itt tartózkodása. Egyetlen estére jön csupán, de ez aztán igazi elite-est lesz, nemcsak uj alakítást hoz, de uj darabot is. Örömmel látják majd azok, a kik már ismerik és még nagyobb örömmel és érdeklődéssel azok, a kik még nem gyönyörködhettek az ő nagy művészetében. Mert — hiába — hiányosság az, ha az ember még nem látta ezt a nagy művésznőt, a kinek puszta neve egy egész programm és a ki a párisi asszony legművészibb tipusa. Nem is igen lehetne összehasonlítani a nálunk is ösmeretes világjáró nagy művésznők bármelyikével. Duse Eleonóra is egészen más, pedig sokszor szokták őket együtt emlegetni. De kinek jutna például eszébe arra gondolni, hogy milyenek lesznek a Duse Eleonora öltözékei ? Réjane asszonynál ez is fontos, még pedig a léhaság árnyalata nélkül, még pedig ugy, hogy nem k ll restelkednie annak, a ki érdeklődik a toilettek iránt és ez az érdeklődés mitsem von le sem a művésznő értékébői, sem a néző művészi érzékéből. Nevetséges volna azért ruha-müvészetről beszélni, a mikor Réjane asszonyról van sző, de hiba volna elhallgatni, hogy ez a nagy színésznő egyúttal divatokat teremt és temet. Nem csoda tehát, hogy annyira vonzza a nőket, a kiknek nemcsak benső életét tudja visszatükröztetni, de a kikre külsőségekkel is olyanynyira tud hatni. A modern élet ideges, minden rabság, társadalmi kényszer ellen lázadó asszonyát anynyiszor játszotta, hogy a színpadon kivül sem tudott ettől a szereptől szabadulni, de ott is teljes mértékben kíséri a közönség rokonszenve. A színpadon eszményképe a francziáknak és híveinek csodálata követi őt mindenüvé ; bámulják öltözékeit, fogatait, tárgyalják pereit, estélyeit. Hozzánk persze elsősorban mint művésznő érkezik és elsősorban művészetét fogja érté kelni a budapesti közönség. A L'Age d'aimer főszerepe erre nagyon hálás anyagot szolgáltat és érthető, hogy a Vígszínház jegyeit a Réjane vendégszereplésére hamarosan elkapkodták. A mai est után pedig sajnálni fogja mindenki, hogy ennek a vendégszereplésnek nincs folytatása. Togo. Színházi élet Budapest, november 18. Ideges színészek. Mindenről csináltak már statisztikát s igy természetes, hogy megfelelő tudósok számbavették azt is, hogy a művészet melyik ága szolgáltatja a legtöbb paczienser az — idegorvosoknak. A kutatás eredménye szerint ennek a modern betegségnek a legjobb tenyésztő helye a színpad s egy kitűnő franczia pszikiáter azt állítja, hogy minden tizedik színész vagy színésznő idegbajos, illetve hisztérikus. A mik a publikum szemében csak még kedvesebbekké teszik az imádott dívákat. Néhány évvel ezelőtt példának okáért a francziák nagy tragikáját, Sarah Bernhardt-ot, valóságos mánia fogta el. Az volt a rögeszméje, hogy örökösen meglopják, személye ellen merényletet követnek el s akárkivel került össze, mindig erről mondott ujabb és ujabb mesét. Akkoriban mindenfelé ugy tekintették a dolgot, mint túlzásba vitt reklámot, holott a valóságot csak a nagy művésznő orvosa tudta volna megmondani. Másik s nem kevésbbé kellemetlen fajtája az ilyen betegségnek az, a mely nem állandó, hanem hirtelen támad. Legtöbbször megmagyarázhatatlan pánik alakjában jelentkezik s a színész vagy színésznő nem mer elmenni valamely városba, bárha a legkecsegtetőbb szerződést kell is megszegnie. Vagy pedig elszökik onnan, a hol az oktalan félelem rabul ejtette. Így tett harmadéve a bécsiekkel Sorma Ágnes, a ki egy előadás-sorozat kellő közepén ugrott meg a császárvárosból, azt mondván okul, hogy nincs ereje ott a közönség elé állani. A nagy Cocquelin azt a furcsa tapasztalást tette, hogy a színpad ama helyén, a melyet a rendező jelölt ki a részére, sem mozdulni, sem pedig beszélni nem tud Tanácsot kért az orvosától s az nem mondhatott neki egyebet, csak azt, hogy keressen ki ő maga egy kedvére való helyet, kergesse el onnan azt, a ki esetleg már elfoglalta s aztán mondja a szerepét onnan. Ez a rendszabály kellett ahhoz, hogy Coquelin a maga valóságában mutatkozhassék be a közönség előtt. Az olasz színpad nagy büszkesége, Salvini Tamás egyszer, mintha csak szélütés érte volna, mozdulatlan és néma maradt akkor, a mikor szerepe szerint a legszilajabb indulattal kellett volna átkarolnia előle menekülni igyekvő kedvesét. A nagy megrökönyödés oka pedig az volt, hogy szerelmese nem az utasítás szerint a közönség, hanem ellenkező irányban, a kuliszszák felé menekült. Az mindennapi dolog, hogy a színész nem tud játszani, ha nem lát a színen egy megszokott bútort, vagy ha a rendezésben változás történt. Az azonban, hogy a tragikus hős csak épen egy adott ponton tudjon meghalni, már ritkább jelenség. Megesett ez a nagy Garrick-kai is, egy oly botrány kíséretében, a mely hires maradt a londoni színészet évkönyveiben. Hamlet-nek az utolsó felvonását játszották, s már haldoklott Claudius király. A színész azonban, a ki ezt a szerepet játszotta, elfeledte, hogy a próbákon hol szokott meghalni és a színpad egy másik részét foglalta el. Garrick-Ham\t\ erre odament hozzá és a fülébe súgta: — Ne ott halj meg, ott én halok meg! Mire Claudius sze.nélyesitője visszadörmögött : — Én vagyok a király és ott halok meg, a hol akarok! Garrick egy pillanatig habozott, azután odament a színpad széléhez és a következő beszédet intézte a közönséghez: Uraim és hölgyeim! Kitűnő kollégám az én helyemen akart meghalni; nincs azonban másik, a hol nemes Hamlet kilehelhetné lelkét! Ezért tehát életben hagyom őt. Tegyenek azonban próbát holnap: lesz talán egy kis szabad hely, a hol Hamlet meghalhat méltóképpen! Felvonásközben. Budapest november 18. Színpadi forgácsok. — Egy kritikus jegyzökönyvéből. — Ha egy drámai hősnő azt esküszi imádójának: »Szeretni foglak halálomig!" — bizonyosan a legközelebbi színpadi halálára gondol. * A ki meg akaria őrizni színházi illúzióit, az soha se menjen a kulisszák mögé. * A szinész és a színésznő akkor hal meg igazában, a mikor elfelejtik; — később már csak eltemetik. * A női hűtlenséget minden valószínűség szerint színésznő találta fel. Egynémely bohózat tragédia és egynémely tragédia tiszta bohózat! Dr. Htrleqnii.