MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-17 / 166. szám

1905. junius 1. 124 Budapesti színpadok. Budapest, junius 17. A Magyar Királyi Operaházban ma este van a szezon utolsó előadása. Az upsalai egyetemi énekkar hangversenye közben A cremonai hegedűs kerül előadásra. Ezzel bezárulnak az Operaház kapui. Az uj szezón szeptemberben veszi kezdetét. • A Nemzeti Szinház holnap, vasárnap kezdi meg két hónapra terjedő nyári szünetét. Holnap, utolsó előadássul, Rutíkai György Sötétség czimü drámája kerül előadásra; a női főszerepben Zöldi Elza lép fel, mint vendég. * ' A Vígszínházban ma es*e van aLoutexeprize. Holnap, vasárnap este az Emil? czimü kaczagtató bohózat kerül 18-adszor szinre. * A Magyar Szinház közönsége nagy tetszéssel fogadta a második és harmadik előadáson is a Kedves bácsi! czimü uj bohóságot. Az énekszámokat, főleg Szentgyörgyi Lenke és Ujváry Károly nagy tánczkettősét sokszór megismételtették és az egymást érő vidám helyzeteknél a kaczagás néha perczekig megakasztotta a játékot. Fölvonások végén a szereplőket, élükön a szimszerepet játszó Boross Endrével számtalanszor a függöny elé szólította a közönség tapsa. A Kedves bácsi! ma szombaton és holnap vasárnap este is szinre kerül. A holnapi előadással véget ér a Magyar Szinház idei szezónja. A Király Szinház ma szombaton fejezi be az 1904/905. évi szezónját, amelynek eredménye egy országos daljátéknak, a János vitéznek az emlékezetes sikeréhez fűződik. Az utolsó estén is Bakonyi és Kacsóh darabja kerül szinre, ezúttal 207-szer, a czimszerepben Fedák Sárival, a ki e szezonban 239 föllépés után búcsúzik a közönségtől. Két hónapig tart a Király Szininház nyári szünete, melynek végeztével augusztus 16-án nyilik meg újra, a János vitéz 208-ik előadásával. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban a hét két estéjén megismétlik Csirikov drámáját, A zsidók-at, melyben a Népszínház drámai személyzete aratott nagy sikert; vasárnap délután Ziehrer operettje, a 7777 kerül szinre, hétfőn este József főherczeg temetése napján a budai szinház is zárva marad. * A Városligeti Nyári Szinház legközelebbi újdonsága Mérei Adolf és Vágó Géza Kukoricza Jónás czimü tánczos daljátéka lesz, mely a fános vitéz paródiája. A rendkívül mulattató újdonságból, melynek bemutatója a jövő hét közepén lesz, napról-napra a legnagyobb buzgósággal és ambiczióval folynak a szinpadi próbák Krecsányi igazgató vezetése mellett. A Kukoricza Jónás-hoz uj díszletek és ruhák készülnek. Az eredeti daljáték ösmerős személyein kivül a politikai és társadalmi élet egész sereg népszerű alakja és aktualitása kerül mulatságos epizódokban színpadra. Egy választási küzdelem keretében — a mely a demokraták győzelmével végződik — mulatságos szerep jut a darabontok-nak is, a kiknek énekes és tánczos csoportja sok tréfának lesz központja. Egy uj báró és egy uj fogorvos is szerepel a paródiában, a melyben Haller Irma, B. Répássi Guszti, L. Mihályfi Juliska, Lövey, Izsó, Réthey, Falusi és Szomoii játsszák a vezető szerepeket. A kulisszák mögül. Budapest, junius 17 A Nedeczky-jutalom nyertesei. Nedeczky Lóránt földbirtokos a mult színházi évben alapítványt tett, amelynek kamataiból évente a Királyszinház művészi személyzetének legkiválóbb előrehaladást tanúsított fiatal tagjai nyernek jutalmat. A 100 koronás jutalomdíj ez évben került először kiosztásra, s a Királyszinház társulatának választott zsűrije egyhangúlag Csatai Jankának, Csiszér Arthurnak és Thorma Zsigmondnak ítélte oda a dijat, Csatai Jankának 200 koronát, a két utolsónak külön-külön 100 koronát, a kiknek Beöthy László igazgató a színpadon elismerő beszéddel nyújtotta át a jutalmat. Az 1904—1905 színházi szezón. — Beszámoló az idei évadról. — V. Királyszinház. 207 János vitéz-előadás! Ebben a néhány szóban tükröződik vissza a Királyszinház idei szezónja. November 18-dikától junius 18-dikáig, vagyis hét hónap alatt kétszázhét előadást ért meg egy magyar daljáték, túlszárnyalva minden eddig elért szinpadi rekordot. A Királyszinház János vitéz-esztendeje örökké emlékezetes marad a színházi kórinikákban és örök dicsősége lesz a színházaknak, a szerzőknek és Magyarország legnépszerűbb operett-primadonnájának: Fedák Sárinak. A mi a János vitéz-en kivül történt, az igazán röviden összefoglalható. Öt újdonság került ezenkívül a Királyszinház-ban az idén bemutatóra, egy újdonságot pedig — a János vitéz előadásainak idején — az Uránia szinházban mutattak be. A János vitéz-en kivül szinrekerült újdonságok a következők: A szép mosónő (szept. 3.) A törvénytelen apa (okt, 14.) Robin Hood (okt. 29.) Kati bácsi (jan. 20.) A danczigi herczegnő (ápr. 15.) Bob herczeg (máj. 12.) Két- érdekes franczia vendégszereplés is volt az idén: Silvain és Sarah Bernhardt vendégjátéka. Ezenkívül Küry Klára volt tizenhat estén vendége a színháznak. Dehát minden eltörpül a János vitéz mellett, melynek korszakos sikere a főváros e fiatal, kitűnő színházát végleg konszolidálta a közönség szeretetében. VI. Népszínház. A Népszínház idei szezónja nevezetes volt elsősorban azért, mert Vidor Pál igazgatásának ez volt első esztendeje. Nagy munkakedvvel, ambiczióval, szeretettel fogott az uj igazgató munkájához és mindjárt az első esztendőben igen szép sikereket aratott. A színházi év — a szinház nagyarányú átalakítási munkálatai miatt — nem lehetett teljes, a régi hajlékból korábban vonult ki a - Népszínház művészgárdája, a mely most Budán folytatja működését. A Népszínház téli szezonjának újdonságaiból legtöbb magyar szerző müve volt, szinte kivétel nélkül valamennyi és ezért Vidor Pált feltétlen elismerés és dicséret illeti. Igen jó ötlet volt a régi, jó operettek felujjitása, három ilyen repriznek volt megérdemelt, nagy sikere. A szinház idei újdonságainak és reprizeinek sorozata a következő: Rézi (szept. 16.) Boccaccio (okt. 1.) A lőcsei fehérasszony (okt. 27.) A pióféta álma (nov. 25.) A rátartás királykisasszony (decz. 17.) Két Hippolit (jan. 13.) A granadai vőlegény (febr. 11.) Koldusdiák (márcz. 3.) A fatkas és a bárány. A mikádó. (márcz. 24.) 7777. (ápr. 15.) Jeanette (ápr. 27.) Budán: Sportlovagok (máj. 19.) A zsidók (jun. 14.) Három nagysikerű vendégszereplés volt az idén a Népszinház-ban: októberben Duse Eleonora, deczemberben Küry Klára és márcziusban Pálmay Ilka vendégszerepelt. Külön fel kell említenünk, hogy sürün vendégszerepeltette — régi, jó népszínművekben — a szinház Blaha Lujzát, a magyar színpad örök büszkeségét is. Vidor Pál érdemeit méltányolva a Népszínházi bizottság öt évre meghosszabbította bérleti szerződését. Az uj, modern, szép Népszinház-ba tehát biztosított jövő reményével vonul be a jövő szezónban Vidor igazgató és bizonyosan sok szép és művészi produkczióval fog ott szolgálni. —Y.— A »Magyar Színpad* tárczája. 1 Színészek költekezése. Színészek és színésznők, énekesek és éne- ' kesnők, a kik karrierjük kezdetén még csak nem is sejtik, hogy miből is fizessék ki a legcsekélyebb szabószámlájukat, mihelyt nagyobb gázsit kapnak, fizetésük kétszeresét, sőt háromszorosát is elszokták költeni. Mások viszont mindenképen azon vannak, hogy takarékosságukkal felülmúlják a legtakarékosabb háziaszszonyt is. Reichmann Teodor, a világhírű baritonista, I nemcsak azzal nem elégedett meg, hogy otthon rendkívül pazarul legyen berendezve, hanem nagy gondot fordított arra is, hogy az mindenképen jellemző és egyszerűen csodálatos legyen, mint Wagner Richárdé, a ki dolgozószobáját is olyan rendkívüli módon rendezte be, a mely felü lmult minden fantáziát. Reichmann ' Teodort otthonában a német mythologiai alakjai vették körül. Nem tűrte a legcsekélyebb neszt sem és olyan szőnyegeket tétetett a padlóra, a melyek megakadályozták, hogy bárminő kis nesz zavarja tanulmányaiban. Will Mária éppen az ellenkezője volt Reichmann-nak. Sokan emlékeznek még rá, hogy a világhírű művésznő egyszerű kis lakásában sajátkezüleg súrolta fel a padlót. Éppen ekkor érkezett hozzá egy szolga és azt kérdezte tőle: — Wilt Mária itt van ? — Én vagyok? — felelte a művésznő. Ez annyira hihetetlennek tetszett a szolgának, hogy karoncsipte, gyöngéden magához ölelte őt és mosolyogva mondta: — Ugyan, ne mókázzék velem galambom! A legközönségesebb házi munkát is maga végezte el. Ö járt el a vásárcsarnokba, maga ment el a mészárszékbe húsért és a zöldséges kofánál oevásárolni. A mikor megkérdezték tőle, hogy miért teszi ezt, azt felelte: — Mert nem akarom, hogy a cselédek megcsaljanak! Moliére a fösvényről irt darabot. Ha ismerte volna Wilt Máriát, darabját feltétlenül megtoldotta volna egy jelenettel. Harpagon visszatér a szobájába, hogy eloltsa a kis mécset; és Wilt Mária attól való rettegésében, hogy egyszer tolvajok törnek be hozzá, állandóan a ruhái alatt viselte az értékpapírjait. Ez a túlságos takarékosság müvészemberekj nél természetesen a legritkább esetek közzé i sorolható. Ismerünk akárhány olyan művészt és ' művésznőt, a kik a nélkül, hogy a fogukhoz I verték volna á garast, öreg korukig gondtalan ' életet éltek. Viszont ismerünk olyanokat is, a kik a pályájuk zenitjén évenkint száz, százötvenezer koronát költöttek el hihetetlen könnyelműséggel s évek múlva aztán alamizsnáért nyújtották ki kezeiket, s koldultak azoktól, a kik egykor félistenkint csodálták őket és művészetüket. Dustmann asszony kénytelen volt aggkorában nyugdijából tengődni és sok művésznő a legnagyobb nyomorban halt meg. A művésznők életében a legvégzetesebb szerepet rendesen a toilettek játsszák. A világ megköveteli tőlük a szinte káprázatos külsőt. Ha egy szezónban kétszer használja egy ugyanazon toilettet valamely zsuron vagy hangversenyen, már glosszálják. Vannak emberek, a kik némileg le is becsülik azokat a művésznőket, a kik nem jelennek meg hihetetlen pazar ruhában és ékszerekkel feldiszitve. Sokan vannak, a kiket egy ritka ékszer jobban képes elvakítani és tetszésre ragadni, mint a legfenségesebb j hang és a legcsodálatosabb művészet.