MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-17 / 166. szám

1905. junius 1. 124 Budapesti színpadok. Budapest, junius 17. A Magyar Királyi Operaházban ma este van a szezon utolsó előadása. Az upsalai egye­temi énekkar hangversenye közben A cremonai hegedűs kerül előadásra. Ezzel bezárulnak az Operaház kapui. Az uj szezón szeptemberben veszi kezdetét. • A Nemzeti Szinház holnap, vasárnap kezdi meg két hónapra terjedő nyári szünetét. Hol­nap, utolsó előadássul, Rutíkai György Sötétség czimü drámája kerül előadásra; a női fősze­repben Zöldi Elza lép fel, mint vendég. * ' A Vígszínházban ma es*e van aLoutexep­rize. Holnap, vasárnap este az Emil? czimü kaczagtató bohózat kerül 18-adszor szinre. * A Magyar Szinház közönsége nagy tetszés­sel fogadta a második és harmadik előadáson is a Kedves bácsi! czimü uj bohóságot. Az énekszámokat, főleg Szentgyörgyi Lenke és Ujváry Károly nagy tánczkettősét sokszór meg­ismételtették és az egymást érő vidám hely­zeteknél a kaczagás néha perczekig megakasz­totta a játékot. Fölvonások végén a szereplőket, élükön a szimszerepet játszó Boross Endrével számtalanszor a függöny elé szólította a kö­zönség tapsa. A Kedves bácsi! ma szombaton és holnap vasárnap este is szinre kerül. A hol­napi előadással véget ér a Magyar Szinház idei szezónja. A Király Szinház ma szombaton fejezi be az 1904/905. évi szezónját, amelynek ered­ménye egy országos daljátéknak, a János vitéz­nek az emlékezetes sikeréhez fűződik. Az utolsó estén is Bakonyi és Kacsóh darabja kerül szinre, ezúttal 207-szer, a czimszerepben Fedák Sári­val, a ki e szezonban 239 föllépés után bú­csúzik a közönségtől. Két hónapig tart a Ki­rály Szininház nyári szünete, melynek végez­tével augusztus 16-án nyilik meg újra, a Já­nos vitéz 208-ik előadásával. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban a hét két estéjén megismétlik Csirikov drámáját, A zsidók-at, melyben a Népszínház drámai sze­mélyzete aratott nagy sikert; vasárnap délután Ziehrer operettje, a 7777 kerül szinre, hétfőn este József főherczeg temetése napján a budai szinház is zárva marad. * A Városligeti Nyári Szinház legközelebbi újdonsága Mérei Adolf és Vágó Géza Kukoricza Jónás czimü tánczos daljátéka lesz, mely a fános vitéz paródiája. A rendkívül mulattató újdonságból, melynek bemutatója a jövő hét közepén lesz, napról-napra a legnagyobb buz­gósággal és ambiczióval folynak a szinpadi próbák Krecsányi igazgató vezetése mellett. A Kukoricza Jónás-hoz uj díszletek és ruhák készülnek. Az eredeti daljáték ösmerős sze­mélyein kivül a politikai és társadalmi élet egész sereg népszerű alakja és aktualitása kerül mulatságos epizódokban színpadra. Egy válasz­tási küzdelem keretében — a mely a demo­kraták győzelmével végződik — mulatságos szerep jut a darabontok-nak is, a kiknek énekes és tánczos csoportja sok tréfának lesz köz­pontja. Egy uj báró és egy uj fogorvos is sze­repel a paródiában, a melyben Haller Irma, B. Répássi Guszti, L. Mihályfi Juliska, Lövey, Izsó, Réthey, Falusi és Szomoii játsszák a vezető szerepeket. A kulisszák mögül. Budapest, junius 17 A Nedeczky-jutalom nyertesei. Ne­deczky Lóránt földbirtokos a mult színházi évben alapítványt tett, amelynek kamataiból évente a Királyszinház művészi személyzetének legkiválóbb előrehaladást tanúsított fiatal tagjai nyernek jutalmat. A 100 koronás jutalomdíj ez évben került először kiosztásra, s a Király­szinház társulatának választott zsűrije egy­hangúlag Csatai Jankának, Csiszér Arthurnak és Thorma Zsigmondnak ítélte oda a dijat, Csatai Jankának 200 koronát, a két utolsónak külön-külön 100 koronát, a kiknek Beöthy László igazgató a színpadon elismerő beszéddel nyúj­totta át a jutalmat. Az 1904—1905 színházi szezón. — Beszámoló az idei évadról. — V. Királyszinház. 207 János vitéz-előadás! Ebben a néhány szóban tükröződik vissza a Királyszinház idei szezónja. November 18-dikától junius 18-dikáig, vagyis hét hónap alatt kétszázhét előadást ért meg egy magyar daljáték, túlszárnyalva min­den eddig elért szinpadi rekordot. A Királyszinház János vitéz-esztendeje örökké emlékezetes marad a színházi kórinikák­ban és örök dicsősége lesz a színházaknak, a szerzőknek és Magyarország legnépszerűbb operett-primadonnájának: Fedák Sárinak. A mi a János vitéz-en kivül történt, az igazán röviden összefoglalható. Öt újdonság került ezenkívül a Királyszinház-ban az idén bemutatóra, egy újdonságot pedig — a János vitéz előadásainak idején — az Uránia szinház­ban mutattak be. A János vitéz-en kivül szinre­került újdonságok a következők: A szép mosónő (szept. 3.) A törvénytelen apa (okt, 14.) Robin Hood (okt. 29.) Kati bácsi (jan. 20.) A danczigi herczegnő (ápr. 15.) Bob herczeg (máj. 12.) Két- érdekes franczia vendégszereplés is volt az idén: Silvain és Sarah Bernhardt ven­dégjátéka. Ezenkívül Küry Klára volt tizen­hat estén vendége a színháznak. Dehát minden eltörpül a János vitéz mellett, melynek korszakos sikere a főváros e fiatal, kitűnő színházát végleg konszolidálta a közönség szeretetében. VI. Népszínház. A Népszínház idei szezónja nevezetes volt elsősorban azért, mert Vidor Pál igazgatásának ez volt első esztendeje. Nagy munkakedvvel, ambiczióval, szeretet­tel fogott az uj igazgató munkájához és mind­járt az első esztendőben igen szép sikereket aratott. A színházi év — a szinház nagyarányú átalakítási munkálatai miatt — nem lehetett tel­jes, a régi hajlékból korábban vonult ki a - Népszínház művészgárdája, a mely most Budán folytatja működését. A Népszínház téli szezonjának újdonságai­ból legtöbb magyar szerző müve volt, szinte kivétel nélkül valamennyi és ezért Vidor Pált feltétlen elismerés és dicséret illeti. Igen jó ötlet volt a régi, jó operettek felujjitása, három ilyen repriznek volt megérdemelt, nagy sikere. A szinház idei újdonságainak és reprizei­nek sorozata a következő: Rézi (szept. 16.) Boccaccio (okt. 1.) A lőcsei fehérasszony (okt. 27.) A pióféta álma (nov. 25.) A rátartás királykisasszony (decz. 17.) Két Hippolit (jan. 13.) A granadai vőlegény (febr. 11.) Koldusdiák (márcz. 3.) A fatkas és a bárány. A mikádó. (márcz. 24.) 7777. (ápr. 15.) Jeanette (ápr. 27.) Budán: Sportlovagok (máj. 19.) A zsidók (jun. 14.) Három nagysikerű vendégszereplés volt az idén a Népszinház-ban: októberben Duse Eleonora, deczemberben Küry Klára és márczius­ban Pálmay Ilka vendégszerepelt. Külön fel kell említenünk, hogy sürün vendégszerepel­tette — régi, jó népszínművekben — a szinház Blaha Lujzát, a magyar színpad örök büszke­ségét is. Vidor Pál érdemeit méltányolva a Népszín­házi bizottság öt évre meghosszabbította bérleti szerződését. Az uj, modern, szép Népszinház-ba tehát biztosított jövő reményével vonul be a jövő szezónban Vidor igazgató és bizonyosan sok szép és művészi produkczióval fog ott szolgálni. —Y.— A »Magyar Színpad* tárczája. 1 Színészek költekezése. Színészek és színésznők, énekesek és éne- ' kesnők, a kik karrierjük kezdetén még csak nem is sejtik, hogy miből is fizessék ki a leg­csekélyebb szabószámlájukat, mihelyt nagyobb gázsit kapnak, fizetésük kétszeresét, sőt három­szorosát is elszokták költeni. Mások viszont mindenképen azon vannak, hogy takarékossá­gukkal felülmúlják a legtakarékosabb háziasz­szonyt is. Reichmann Teodor, a világhírű baritonista, I nemcsak azzal nem elégedett meg, hogy otthon rendkívül pazarul legyen berendezve, hanem nagy gondot fordított arra is, hogy az minden­képen jellemző és egyszerűen csodálatos legyen, mint Wagner Richárdé, a ki dolgozószobáját is olyan rendkívüli módon rendezte be, a mely felü lmult minden fantáziát. Reichmann ' Teodort otthonában a német mythologiai alakjai vették körül. Nem tűrte a legcsekélyebb neszt sem és olyan szőnyegeket tétetett a padlóra, a melyek megakadályozták, hogy bárminő kis nesz zavarja tanulmányaiban. Will Mária éppen az ellenkezője volt Reichmann-nak. Sokan emlékeznek még rá, hogy a világhírű művésznő egyszerű kis laká­sában sajátkezüleg súrolta fel a padlót. Éppen ekkor érkezett hozzá egy szolga és azt kér­dezte tőle: — Wilt Mária itt van ? — Én vagyok? — felelte a művésznő. Ez annyira hihetetlennek tetszett a szolgá­nak, hogy karoncsipte, gyöngéden magához ölelte őt és mosolyogva mondta: — Ugyan, ne mókázzék velem galambom! A legközönségesebb házi munkát is maga végezte el. Ö járt el a vásárcsarnokba, maga ment el a mészárszékbe húsért és a zöldséges kofánál oevásárolni. A mikor megkérdezték tőle, hogy miért teszi ezt, azt felelte: — Mert nem akarom, hogy a cselédek megcsaljanak! Moliére a fösvényről irt darabot. Ha ismerte volna Wilt Máriát, darabját feltétlenül meg­toldotta volna egy jelenettel. Harpagon vissza­tér a szobájába, hogy eloltsa a kis mécset; és Wilt Mária attól való rettegésében, hogy egy­szer tolvajok törnek be hozzá, állandóan a ruhái alatt viselte az értékpapírjait. Ez a túlságos takarékosság müvészemberek­j nél természetesen a legritkább esetek közzé i sorolható. Ismerünk akárhány olyan művészt és ' művésznőt, a kik a nélkül, hogy a fogukhoz I verték volna á garast, öreg korukig gondtalan ' életet éltek. Viszont ismerünk olyanokat is, a kik a pályájuk zenitjén évenkint száz, száz­ötvenezer koronát költöttek el hihetetlen könnyel­műséggel s évek múlva aztán alamizsnáért nyújtották ki kezeiket, s koldultak azoktól, a kik egykor félistenkint csodálták őket és mű­vészetüket. Dustmann asszony kénytelen volt aggkorá­ban nyugdijából tengődni és sok művésznő a legnagyobb nyomorban halt meg. A művésznők életében a legvégzetesebb szerepet rendesen a toilettek játsszák. A világ megköveteli tőlük a szinte káprázatos külsőt. Ha egy szezónban kétszer használja egy ugyan­azon toilettet valamely zsuron vagy hangver­senyen, már glosszálják. Vannak emberek, a kik némileg le is becsülik azokat a művész­nőket, a kik nem jelennek meg hihetetlen pazar ruhában és ékszerekkel feldiszitve. Sokan vannak, a kiket egy ritka ékszer jobban képes elvakí­tani és tetszésre ragadni, mint a legfenségesebb j hang és a legcsodálatosabb művészet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom