MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)
1905-06-10 / 159. szám
10 1905. juniu s 9 . Budapesti színpadok. Budapest, junius 10 A Magyar Királyi Operaház-ban ma szombaton, junius 10-én: Mignon („Siegried" helyett), vasárnap, junius 11-én: Bohemelet és A törpe gránátos („A denevér" helyett) és hétfőn, junius 12-én: A denevér („Bohémélet" és „Törpe gránátos" helyett). A walkur, Siegfried és az Istenek alkonya előadásaira előreváltott jegyek érvénytelenek és áruk a szokásos határidőig visszafizettetik. A Faust és a Mignon előadásaira vörös szinü külön jegyek érvényesek. A Nemzeti Szinház feladatához és hivatásához méltóan klasszikus előadásokkal ünnepli sokkal a két pünkösdi napot. Vasárnap este klasszikus magyar mü : Az ember tragédiája, hétfőn este pedig Shakespeare remeke, a Romeo és Julia kerül előadásra. * A Vígszínház egész szezonjának műsorán az Emil? czimü nagysikerű, mulatságos franczia bohózat szerepel. Vasárnap délután is, este is az Emil? kerül szinre, hétfőn délután a Szinészegyesiilet színésziskolája tart vizsgálati előadást, este pedig ismét Emil? kerül előadásra. A vizsga-előadás során hétfőn délután szinrekerül: „Parasztbecsület" Verga drámája, a „Varázshegedü", Offenbach operettje és az „Egy kis vihar", Dreyfus vígjátéka. A vizsga-előadást hangverseny fejezi be. * A Magyar Szinház-ban pünkösd vasárnap délután a Szulamit kerül szinre. este pedig az Ex lex-e tadják. Szombaton a Sherry előadásán Pepita spanyol tánczosnő szerepét Bárdos Jolán fogja mint vendég játszani. Pünkösd hétfőjén este Rajna Ferencz magyar operettje A hajdúk hadnagya kerül szinre Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Délután A drótostót-ot adják. — A Magyar Szinház a jövő héten szinrehozza A kedves bácsi czimü amerikai bohóságot, a melyet Broadhurst G. A. irt és Heltai Jenő fordította le magyer nyelvre. A Charlie nénje zsánerében irt bohóságban néhány szép énekszám is fordul elő, a melynek szövegét szintén Heltai Jenő irta. Az újdonság az idei bemutató-bérlet utolsó száma lesz. * A Királyszinház-ban a János vitéz pünkösd mindkét napján szinre kerül: vasárnap este rendes, hétfőn délután mérsékelt helyárakkal, mig vasárnap délután és hétfőn este a Bob herczeg-et játsszák, mindenkor Fedák Sárival. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma szombaton a San Toy kerül szinre Miss Haltonnal a czimszerepben. Pünkösd vasárnapján délután Vidor Pál rég pihentetett népszínművében, az Ingyenélök-ben láp fel a budai színházban Blaha Lujza. Ez előadás külön érdekessége lesz, hogy Jani szerepét ez alkalommal maga a szerző Vidor Pál, a Népszínház igazgatója fogja játszani. — Vasárnap este Katalin, hétfőn délután az Egy görbe nap, este pedig A szökött katona kerül szinre. * A Városligeti NyáriSzinház-ban Krecsányi-ék legközelebbi újdonsága Csirikov-nak : A zsidók czimü szenzácziós drámája lesz. Az érdekes tárgyú darab előkészületei oly sok időt vett igénybe, hogy Krecsányi igazgató kénytelen volt A zsidók próbái miatt Az édes lányka vasárnap és hétfőre kitűzött reprizét elhagyni és helyette A bőregér operettet adni. A zsidók bemutatója kedden, e hó 13-án lesz. Asszony nem hagy el férfit, mig azt más nő is szereti. * Egy szinházi habitüé axiómája: — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümje legyen minél rövidebb. A kulisszák mögül. Budapest, junius 10 : 2oo. j — A János vitéz" mai, kétszázadik előadásához. — Kétszáz előadás! Olyan rekord, a mely eddigelé még egy darab sem ért el, nem egy szezónban, „en ] suite" előadásban, de egyáltalában még évtizeI dek hosszú sora alatt sem 1 Ki mert volna még csak néhány évvel , ezelőtt is a budapesti szinházi élet akkora felI lendülésére gondolni, a mely lehetővé teszi egy színdarab ké'száz euymásután való előadását ! íme: a színházigazgatók és szerzők legmerészebb álma is valóra vált, a budapesti szinházi közönség jóvoltából: Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz dr. János vitéz-e ma este kétszázadszor kerül előadásra a Király szinház-ban. Mi okozta ezt a rendkívüli, szinte korszakos sikert: a jó darab, a mintaszerű előadás, a páratlan népszerüségü primadonna, a közönség hihetetlen mértékű érdeklődése az újfajta magyar daljáték iránt: ne is kutassuk. Bizonyára mind e tényezők összemüködése eredményezte, hogy a János vitéz kétszázszor egymásután vonzott nagy közönségét a Királyszinház nézőterére. Dicsősége ez a mai nevezetes jubileum a szerzőknek, a primadonnának és a színháznak éppenugy, mint a budapesti szinházi közönségnek, mely — értéke szerint — méltányolta és elismerte a szerzők és a szinház munkáját. A mai, kétszázadik előadás alkalmából a — a Királyszinház pénztári jelentései alapján — itt közöljük azt a kimutatást, mely mutatja, hogy 25 előadásonként mennyit jövedelmezett a János vitéz. 1—25-ig — - 75.610 korona. 25—50-ig 78.400 „ 50—75-ig 83,640 „ 75- 100-ig ... ... ... 84.500 „ 100—125-ig 87.100- „ 125—150-ig 81,300 „ 150-175-ig 68.200 „ 175—200-ig ... 49.500 „ Összesen 608.250 korona. Hatszáznyolczezer koronát jövedelmezett a János vitéz eddig a Királyszinház-nak és a mai előadással még korántsem zárul le e rendkívüli sikerű darab karrierje. Nem egészen hét hónap alatt — 1904. november 18-tól 1904. junius 10-ig — érte el a János vitéz a kétszáz előadást és a több mint haíszázer koronás jövedelmet. A főbb szerepeket e 200 előadáson a következők játszották: Jancsit: Fedák Sári 176-szor, Sziklai Szeréna 2-szer, Papp Mihály 22-szer. Iluskát: Medgyaszay Vilma 61-szer, Batizfalvy Elza 96-szor, Nagy Etel 2-szer, Rédei Szidi 17-szer, Szegedi Erzsi 23-szor, Fedák Sári 1-szer. A gonosz mostohát: Csatay Janka 174-szer, Tesztory Julia 26-szor. Bagót: Papp Mihály 112-szer, Ferenczy Károly 33-szor, Thorma Zsiga 9-szer, Környei Béla 26-szor. A királyt: Németh József 174-szer, Gyöngyi Izsó 26-szor. A királyleányt: Szamosi Elza 6-szor, Bánó Irén 153-szor, Bónis Malvin 20-szor, Rédei Szidi 13-szor, Kornay Jolán 2-szer, Csatay Janka 3-szor, Szterényi Malvin 2-szer, Fedák Sári 1-szer játszotta. A strázsamestert: Vécsey Géza 135-ször, Mihályi Ernő 65-ször. A csőszt: Csiszér Arthur 199-szer, Havy Lajos 1-szer. A János vitéz valamennyi — tehát kétszáz — előadásán a kóruson kivül résztvettek: Cseh Iván (kamarás), Molnár László (gazda) és Oláh Gyula (franczia tábornok). -Y.Szinházi pletykák. Budapest, junius 10. A kis takarékos. & — Nyaralási történet. — Két ismert szinházi szépség találkozott a napokban egymással. Természetes, hogy első kérdésük egymáshoz ez volt: — Hol nyaralsz idén? Az egyik, gyönyörű szőke nő elmondta, hogy az idén Osztendébe utazik s valószínűleg hat hetet fog ott tölteni, a szabadsága többi részét pedig Marienbadban igyekszik eltölteni. — S te drágám, hova utazol üdülni? — kérdezte barna barátnőjét. A barna szomorúan hajtotta le fejét s majdnem könnyek között jelentette ki nagy bánatosan : — Én ? — sajnos, sehová ! — Ugyan! Csak nem szándékozol ebben a meleg fészekben maradni. — Hja! — mit tehetek mást. Hisz tudod, hogy Gyurival vége a barátságnak s jelenleg nincs pénzem kéjutazásokra. A szőke hangosan felkaczagott e szomorú kijelentésre s vigasztalva jegyezte meg: — Ha csak ez a baj, akkor nem féltelek. Adok egy jó tanácsot. Te csak utazzál el. — Meg vagy bolondulva! Nem hallod, ! hogy egy , pénzem sincs az ilyen mulatságra. I — Erts meg lelkem 1 — az nem baj. i Voltrm már én is olyan helyzetben, hogy nem ! volt pénzem, mégis elutaztam. Tavaly történt. Harmincz forintom volt összesen ; ékszereim a ! zálogban, zálogczéduláim a hitelezőmnél, hite1 lezőim a nyakamon, barátaim pedig sehol, j Azért mégis elutaztam : még pedig Wiesbadenbe,. ; ott két hetet töltöttem, onnan elutaztam Biaritzba, j a hol nyolc* napig időztem. Biaritzból Osztendébe vezetett utam s öt hétig fürödtem naponta a tenger hüs habjaiban. Ez azonban semmi, mert onnan Parisba kerültem, ahol 1200frankostoilettet készitteftem magamnak s szeptember 10-én a legjobb színben és állapotban érkeztem meg Budapestre. S a mikor idehaza kasszát csináltam, kiderült, hogy még 3245 frankom maradt. A barna művésznő csodálatos áhítattal hallgatta ezt az elbeszélést s az utolsó szavak után tágra meresztve szemét, kérdezte barátnőjétől. — De az istenért, hogy volt az lehetséges, hogy harmincz forinttal indultál el és tiz hét múlva 3245 frankkal tértél vissza? — Hogy ? Egyszerűen ugy, hogy spó| róttam! Orlando Felvonásközben. Budapest, junius 10. A vihar. A Fővárosi Orfeum-ban tudvalevőleg berlini színészek tartanak előadást. Egyik este eljátszották Maeterlinck-nek egy egyfelvonásosát, a melyben fontos szerepe van a viharkészüléknek is. Ilyen készüléke azonban nem volt a berlinieknek s igy elhatározták, hogy valamelyik budapesti színháztól kérnek egyet kölcsön. El is mentek a Vigszinház-ba, a hol arra kérték Faludi igazgatót, hogy adja kölcsön a szinház vihargépét. — Nagyon sajnálom, uraim, — mondta az igazgató, — de nem lehet, mert a gépre nekünk is szükségünk van. — De hiszen, tudtommal, — felelte a németek igazgatója, — a mostani müsordarabjukban nem használnak viharkészüléket. — Ez igaz. De hát a szinésziskola növendékei hétfőn vizsgaelőadást tartanak A kis vihai czimü darabból, már pedig akkor feltétlenül szükségünk lesz rá. A mikor a berlini igazgató kifordult a szobából, a Vigszinház rendezője csodálkozva kérdezte Faludi-tói : — Hát csakugyan előfordul valami vihar a növendékek vizsgadarabjában? Faludi direktor mosolyogva magyarázta meg:
