MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)
1905-06-08 / 157. szám
1905. jun ius 1 . 3 Budapesti színpadok. Budapest, ]unius 8. A Magyar Királyi Operaház-bari ma, csütörtökön a Rajna kincsé-1 és szombaton a Siegfrid-et adják. Ez a két előadás hét órakor kezdődik. Jövő vasárnap és hétfőn az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára tartanak két előadást rendes helyárakkal. És pedig első este a Denevér, második este a j Bohémélet és A törpe gránátos kerül szinre. A Nemzeti Szinnaz e heti műsorát ajszinház j legvonzóbb müsordarabjai töltik be. 'övő vasárnap Az ember tragédiája kerül szinre, hétfőn pedig Romeo és Júliát adják. * A Vigszinház-bangegész héten Monnier és Larche kaczagtató franczia bohózata, Emil ? szerepel a műsoron, mely bemutató előadásán zajos tetszést aratott s amely a szezonvégben is nagy vonzó erőt gyakorol a közönségre. A darab nagy vonzóerejére való tekintettel a Vigszinház ez idén már nem hoz több újdonságot. Vasárnap délután is, este is az Emil? kerül szinre, hétfőn délután a Szinészegyesület színésziskolája tart vizsgálati előadást, este pedig ismét Emil? kerül előadásra. A vizsga-előadás során hétfőn délután szinrekerül: „Parasztbecsület" Verga drámája, a „Varázshegedü", Offenbach operettje és az „Egy kis vihar", Dreyfus vígjátéka. A vizsga-előadást hangverseny fejezi be. * A Magyar Szinház-ban a héten a legkedveltebb müsordarabok váltakozva kerülnek előadásra. Az Ex lex ma este ismét előadásra kerül, pén- 1 teken a Szulamit, szombaton a Sherry van műsoron. Vasárnap este is az Ex lex kerül előadásra, délután a Szulamit-ot adják. Pünkösd hétfőjén délután A drótostót, este A hajdúk hadnagya szerepel a műsoron. * A Királyszinház-ban a János vitéz küszöbön álló kétszázadik előadása lehetőleg még fokozza a közönség érdeklődését a daljáték iránt, a mely a nyári meleg ellenére is nagy ház előtt kerül esténként szinre. Szombaton lesz a jubiláris előadás, a mely nemcsak a Királyszinháznak, de a magyar szini irodalomnak is jelentős £ s emlékezetes ünnepe, a melynek középpontjában a daljáték szerzői mellett áll Fedák Sári, j a ki a czimszerepben oly fényes diadalokat , aratott. A kétszázadik előadás mérsékelten fölemelt áru jegyeinek nagy kelendősége tanúsítja, hogy a közönség minden rétege méltányolja i ezt az ünnepet, mely előreláthatólag zsúfolt nézőtér előtt fog lefolyni. A jubiláris estéig mindennap a János vitéz t játsszák, a czimszerepben Fedák Sárival. Vasárnap délután a Bob herczeg kerül szinre, mely hétfőn este is mü- J soron van. Hétfőn délután ismét János vitéz-1 adják. A Fővárosi Nyári Szinház-ban pénteken és szombaton a San Toy kerül szinre Miss Mary Halton-nal a czimszerepben. Pünkösd vasárnapján délután Vidor Pál rég pihentetett népszínművében, az Ingyenélök-ben láp fel a budai szinházban Blaha Lujza. Ez előadás külön érdekessége lesz, hogy Jani szerepét ez alkalommal maga a szerző Vidor Pál, a Népszínház igazgatója fogja játszani. — Vasárnap este Katalin, hétfőn délután az Egy görbe nap, este pedig A szökött katona kerül szinre. * A Városligeti Nyári Szinház-ban Krecsdnyi-ék legközelebbi újdonsága Csirikow-nak : A zsidók czimü szenzácziós drámája lesz. Az érdekes tárgyú darab előkészületei oly sok időt vett igénybe, hogy Krecsdnyi igazgató kénytelen volt A zsidók próbái miatt Az édes lányka vasárnap és hétfőre kitűzött reprizét elhagyni és helyette A bőregér operettet adni. A zsidók bemutatója kedden, e hó 13-án lesz. Színházi pletykák. Budapest, junius 8. ; A bohózati bonyodalom. — A bohózatirő és a nászutazók. — A Bécsbe robogó délutáni gyorsvonat egyik szakaszában történt a minap a következő mulatságos kis história: A szakaszban csak három utas ült. Egy fiatal házaspár, a ki épp nászútra ment és a ' szemközti ülésen Guthi Soma dr., az ismert bohózatiró. i A nászutasoknak nyilván testvére lehetett a „disztingvált idegen", mert csak félve és olyankor mert néhány halk, de édes csókváltásba bocsátkozni, a mikor Guthi látszólag olvasva hunyta be szemeit. A bohózatiró birt annyi diszkréczióvaL hogy ezeket a szemlehunyásokat gyakrabban és hosszasabban művelje, a mi azonban cseppet sem akadályozta meg abban, hogy azért jól hallja a szerelmes csókok czuppanását. Mind a mellett mégis csak kellemetlen, idegen maradt, a mit nemsokára alkalma is volt sub rosa meghallani. Az egyik állomáson Guthi leszállt, hogy egy pohár sörrel üdítse fel magát. Alig tette ki a kupéból a lábát, a fiatal férj utána rohant s a vendéglőben megszólította: — Nemde, Guthi úrhoz van szerencsém ? — kérdezte udvariasan. — Az vagyok! — válaszolta Guthi. — Boldog vagyok, hogy megismerhetem önt, a kitűnő bohózatirót, a kinek darabjait nálunk Nagyváradon oly nagy sikerrel adták. Guthi hálásan hajlongott a kellemes bókra. — De nem erről akarok szólni, — folytatta a fiatal férj — hanem figyelmeztetni akarom önt arra, hogy tegnap nősültem s ma nászuton vagyok kis feleségemmel. — Gratulálok, — üdvözölte a boldog férjet Guthi. — Várjon csak, még ne gratuláljon! Tudniillik épp ebből az okból szólítottam meg. Ön mint bohózatiró méltányolni fogja a nászutasok helyzetét! Mint bohózatirót kérem önt arra a szívességre: — menjen át egy másik szakaszba! . . . — Igaza van — válaszolta Guthi — én mint bohózatiró méltányolom az ön helyzetét, de én mint bohózatiró bohózati bonyodalmakat keresek s ezért czélszerübbnek találnám, ha — ön vonulna át egyedül egy másik szakaszba ! ? Ebből aztán igazán jó bohózati bonyodalom kerekedhetik! Orlando Felvonásközben. Budapest, junius 8. Kassai bácsi képei. I. Petöü Zoltán. Kassai Vidor, a Népszínház volt kedvelt komikusa, a ki időelőtt nyugalomba vonult, most Váczott tölti békésen napjait Néha-néha berándul Budapestre és olyankor ellátogat a Vigszinház-kávéházba, a hol a Vigszinház tagjaival tereferél. A »Magyar Szinpad* tárczája. A felvonásköz kérdése — Párisi levelezőnktől. — PAris, junius 5. A mult héten már röviden hirt adtam arról a vitáról, mely most Párisban folyik arról a kérdésről, hogy szükséges-e a felvonásköz és ha szükséges, milyen hosszú legyen. A Gaulois meg is szavaztatta közönségét, mely nagy többséggel oda nyilatkozott, hogy a felvonásközök fenntartandók, de ne legyenek hosszabbak 5—10 percznél. Az egész mozgalom Brisson Alfréd egy jelentéktelen tárczaczikkéből keletkezett. Brisson Alfréd, a ki mellesleg Sarcey veje és mint hires apósának egyik utóda, ez idő szerint ő irja a Temps-ba a hét színházi eseményeiről beszászámoló tárczáit, nemrég Londonban járt. A londoni színházak sok mindenféle tekintetben magukra vonták figyelmét. Legkellemesebb tapasztalata azonban az volt, hogy mindig éjfél előtt került ki belőlük. Párisban a szinházak előadásai éjfélutánnál korábban sohasem végződnek. Igaz, hogy kilencz óránál korábban nem is gördül föl a függöny, de igy is idejére véget érhetne az előadás, a mértéktelenül hosszú felvonásközök nélkül. Ez a londoni észlelete Brisson-nak volt az a bizonyos lavinagörditő hópehely. Alig, hogy haza került, szóvá tette lapjában a felvonásközök kérdését. Kifejtette, hogy a hosszú felvonásköz árt a közön- ! ségnek, mert kimeriti, elkedvetleníti és zavarja illúzióját; árt a szerzőnek, mert csökkenti darabjának hatását; árt a színészeknek, mert kifárasztja őket s árt az igazgatónak, mert megnöveli a világítási számláját. Ennélfogva egyszerűen véget kellene vetni a felvonásközöknek és egyhuzamban lejátszani a színdarabokat. Ritkán keltett czikk akkora visszhangot, mint Brisson-nak ez a talán nem is egész komolyan vett kirohanása. Naponként csormgostul kapta olvasói válaszait, leveleit, a kérdést felkapta a többi lap is, sőt a Gaulois népszavazatot rendezett a kérdés eldöntése czéljából. Páris valamennyi színházával olyanképen állapodott meg ez a lap, hogy egy bizonyos, de titokban tartott napon valamennyi szinház jegyéhez egyegy szavazólapot mellékeltek a pénztárban. A szavazólap erre a három kérdésre nézve kért választ: 1. Hány órakor kezdődjék az előadás? 2. Hány órakor végződjék? 3. Eltöröltessenek-e a felvonásközök, vagy csupán időtartamuk csökkentessék meg? Az utóbbi esetben mekkora legyen az időtartamuk ? Közben pro és kontra a leghevesebb agitáczió indult meg A felvonásközök ellenségei pontos statisztikai adatokkal dolgoztak. Kimutatták, hogy uzus szerint a párisi színházakban kilencz óra husz perczkor kezdődik az előadás. Az első és második felvonás között huszonhét perez szünet; a második és harmadik közt harminczkét perez. Az előadásnak ilyenformán legfeljebb ha éjfél után öt perczczel van vége. Holott ugyanekkora hosszúságú darabbal Londonban, a hol a felvonásköz átlagos tartama öt perez, már tizenegyre meg vannak. Persze, az okokat is keresgélték, a mik olyan zsarnokává tették a hosszú felvonásközök hagyományát. Akadtak, a kik a színészeket vádolták meg azzal, hogy lenézik a közönséget s például akárhány olyan színészre történt czélzás, a ki a világért ki nem mozdulna öltözőjéből, a mig végig nem szitta szivarkáját. Mások bizonyos színésznőkben, primadonnákban és starokban látják a baj okát. Olyik híresebb szinpadi csillagot az egész előadásban a felvonásközök érdeklik voltaképpen. Mert mig a közönség elálmosodik unatkoztában, vagy toporzékol türelmetlenségéban, ők 1 valóságos udvart tartanak öltözőjükben. A felvonásközökben fogadják tisztelőiket, udvarlóikat, irókat, művészeket, politikusokat. A felvonás| közökben folyik a pletyka s olvasódnak el az újságok. Van azonban harmadik vélemény is. Ennek értelmében a szinházak igazgatói hibásak a hosszú felvonásközök meghonosulása dolgában. Ők is az akadályai a reformnak. Mert szerződéseik vannak a buffet bérlőjével, a kinek : csak ugy jövedelmes a bérlet, ha alkalma van rá, hogy a hosszú várakozásban megéhezett közönséget mennél jobban kiaknázhassa. Akárki s mi az oka azonban a bajoknak, a közönség ; akarata immár megnyilvánult s a döntés ellene j szól a hozzu felvonásközöknek. A Gaulois plebiscituma minap volt meg s I a szavazók túlnyomó része — vagy tizenkétezer jegytulajdonos — azt az óhajtását fejezte ki, hogy az előadás kilenczedfél órakor kezdődjék s legfeljebb tizenkettedfélkor végződjék: a felvonásközök időtartama pedig öt-öt percznél nagyobb ne legyen. Hogy a közönség akarata érvényesülni fog, az ez egyszer nagyon valószínű. Már eddig is több igazgató kijelentette, hogy alkalmazkodni szándékozik a közönség döntéséhez. Cyrano.
