MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-01 / 150. szám

'905. junius 1. M. KI R. OPERAHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Bal­ról az ősrégi laktanya, szemben egy dohány­gyár. Katonák az őrség előtt. Micaela jő. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség­váltás. Gyermekek .kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré seregle­nek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Ki­fejti, milyeu a czigányleány szerelme. A munkás­nők. elvonulnak. Micaela visszatér és beszél Jóséval. Level hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérság­gal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenve­délyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje öt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia^ korcsmá­jába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Car­men, Frasquita és Mercédes mulatnak. Esca­millo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes­sen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s fel­kérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikeül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vona­kodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra vsazi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke Cramen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tisz­teletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahívja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elől 1 „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hivásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopog­tat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Fras­quita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaela arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredmény­telenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentól, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áltai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barát­női hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamil­lot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjá­tól. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Car­1 men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét ós felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja ég a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodrónó, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a tnagántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik Kitűnik, hogy a lovasrendőrsóget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között OMgje' tik Magyar or-ízág Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor íenkölt szavak ban kér felárrá, hogy a küldöttség vezetését vál­la);» el. A Nagyasszony élére áll s szobroknaX és fáklyával kezében vezeti őket a magasba Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség nek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Ratodik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcz készség oltalma alatt. VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első /elvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szö­kött mindenféle c inyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeli, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatossá­gát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jele­nik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világta. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Pont coursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is ígérnek neki, Ott­hon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Pon icoursné és Celine látogatását és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségé­nél Laverjon az — ingót felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a b >jok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti Második felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltoztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloi­set arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nag\ szerű mulatozásba. Harmadik félvonás \ színpad ketté van választva. Egyik oldalon E nil lakása litható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ek :or ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. Fővárosi Nyári Színház. A »TQndérlak Magyarhonban« szövege. Vámházi tábornok két gyámleányának. Lau­rának és Ételnek két huszártiszt udvarol. Eppe« lakoma van terítve a tábornk falusi kastélyt nak kertjében, mikor odaérkezik Gyuri, a kiszol­gált huszár, szerelmével, Marosával. Gyuri a háborúban megsebesült és sulyoi betegségében Marcsa, a markotányosné ápolta, Ráköltötte minden pénzecskéjét és mikor ki­gyógyult, elkísérte haza falujába. Gyuri szerel­mével rójja le háláját a derék leány iránt és most hazajönnek a faluba, hogy egy inak örök hűséget esküdjenek. Fáradtan, eltikkadva és éhesen érkezik Gyuri Marcsájával Vámházi tábornok kertjébe, a hol éppen teritett asztal vár a ház fiaira, a huszártisztekre. Gyuri és Marcsa neki esnek az ételeknek és italoknak, különösen az italoknak és a két szerelmes, kissé becsipve, mély álomba merül a kert padjain. így találja meg a két vőlegény­huszártiszt, majd Vámházi fábornox is. Vám­házi nagy csodálkozással és nagy örömmel Ismer rá az alvó Gyuriban arra a huszárra, a ki az ő életét a háborúban, saját élete koczkáz­tatásával, megmentette. Most alkalma van háláját leróni élete megmentője iránt és azért leányai és a huszártisztek segélyével az alvó Gyurit és Marcsát kastélyába viteti, a hol a két szerelmer, finom, uri ruhákba öltöztetik. Mikor Gyuri és Marcsa mámorukból magul ­hoz térnek, azt hiszik, hogy tündérországban vannak. A tréfa vége aztán az, hogy Vámház­tudtára adja Gyurinak, élete megmentőjének, hogy őt és választott párját gazdagon meg Jutalmazza és igy most már boldogan egybe­kelhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom