MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-05 / 154. szám

2 11905. junius 5. Budapesti színpadok. Budapest, junius 5. A Magyar Királyi Operaház-ban hétfőn folyik le az Országos Magyar Királyi Zene­akadémia operai növendékeinek évzáró vizs­gálata leszállított helyárakkal. Kedden a Bohém­élet és a Szeielmi kaland IV-dik képét, csütör­tökön a Rajna kincsé-1 és szombaton a Siegfrid-ei adják. Ez az utóbbi két előadás hét órakor kez­dődik. Jövő vasárnap és hétfőn az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára tartanak két előadást rendes helyárakkal. Es pedig első este a Denevér, második este a Bohémélet és A törpe gránátos kerül szinre. * A Nemzeti Szinnúz e heti műsorán a szá­zadik előadást megérő Romeo és Julia ma, hétfőn és szerdán szerepel. A hét többi estéjét a szinház legvonzóbb müsordarabjai töltik be. Fövő vasárnap Az ember tragédiája kerül szinre. * A Vígszínház-ban egész héten Monnier és Larche kaczagtató franczia bohózata, Emil ? szerepel a műsoron, mely bemutató előadásán zajos tetszést aratott s amely a szezonvégben is nagy vonzó erőt gyakorol a közönségre. A darab nagy vonzóerejére való tekintettel a Víg­színház ez idén már nem hoz több újdonságot. * Magyar Szinház-ban az Ex lex, "Rajna Ferencz hatásos magyar revüje továbbra is megtartotta nagy vonzóerejét s a fényes kiállí­tás és a tarka csoportok estéről-estére nagy közönséget vonzanak a szinház nézőterére. Az Ex lex-be egy érdekes uj képet is illesztenek bele, melyről mai lapunk egy külön czikke bővebben szól. A Királyszinház-ban egész héten estéről­estére, a János vitéz i adják, mely szombaton éri meg kétszázadik előadását. A János vitéz előadásai a szezon végén is egyre nagy házak előtt folynak; a kétszázadik jubiláris előadásra már most válthatók a jegyek elővételi dij nélkül. A Fővárosi Nyári Szinház-nak, jövő héten különös érdekességet kölcsönöznek miss Mary Halton, a Budapesten annyira népszerű angol szubrett, meginduló vendégjátékai. A művésznő kedden és szerdán a Babá-ban, pénteken és szombaton a San Toy-ban lép fel. A vendég­fellépés iránt már előre is nagy az érdeklődés. * A Városligeti Nyári Szinház erre a hétre változatos műsort állított össze, melyen a szín­kör vonzó müsordarabjai szerepelnek. Szerdán három egyfelvonásos kerül szinre, melyek közül kettő újdonság: a Fojtott láng és a Jótékony asszonyok. A két kis újdonsággal egy ütt a Szenes legény-i és szenes lány-1 adják. A kulisszák mögül. Budapest, junius 5. A földalatti jvillamos a színpadon. — Uj kép azH„Ex-lex"-ben. — Rajna Ferencz tapasztalt szinházi szerző s tudja, hogy változatosság kell a közönségnek. Az Ex-lex előadások hosszú sorozatában többször megtörtént, hogy a nézőtér ama része, a mely már egyszer látta a darabot, meglepetve vett észre egyet-mást, a mi egészen uj volt. A szerző úgyszólván fejlesztette a közönség érdeklődéséhez revüjét. E héten pedig egész uj kép tolódik bele az Ex-lex képeinek színpom­pás csoportjába. A földalatti villamos egyik megállóhelye lesz az uj kép. A színpadi technika és szincsoportositások iránt való érzéknek lesz tanúsága a színháznak ez az uj meglepetése. A hogy mi ismerjük azokat a lejárókat, a j melyek a földalatti villamos gyors útját időn- ' ként megszakítják, széles kényelmes lépcsőivel, ' sajátságos forgalmával és félhomályával, olyan : lesz ez a színpadi kép is. I Az arczokat nem igen lehet majd látni, mert a díszletek annyira meg fogják közelíteni a színpadot, hogy az ott járó-kelőknek éppen csakis a — lábai lesznek láthatók. És Budapest minden ismert típusát meg fog lehetni különböztetni a lábakról. A lesiető emberek — férfiak és nők — bizonyára élénk derültséget fognak kelteni a nézőtéren, titokza­zatos lábformáikkal és sokat kifejező járásukkal. És a hires falábas négyes — azaz a négy faláb is látható lesz, a mint megszokott ügyes­ségükkel lefelé fognak ugrálni a földalatti lép­csőkön. A csirkefogók egész hada, katonabanda — természetesen vidám induló hangjai mellett — öreg urak és nők, gyermekek, csinos leánykák fognak láthatatlan felső testtel lebegni, szóval egy derűs és fölötte élénk kép fog a közönség elé tárulni és a hangulat kedélyességét fokozni. A politikai ex-lex szünet nélkül tart még és elég változatosságot mutat politikai esemé­nyeivel, de annyi változatosságot, a mennyit Rajna Ferencz tud az ő külön Ex-toc-ének adni, még sem tud felmutatni. Mire a kitűnő revü megéri századik előadását, az egykori premier-közönsége valósággal uj darabot fog végigélvezni. Biberach Színházi pletykák. Budapest, junius 5. I. Újfajta hódolás. János vitéz, megint János vitéz és ismét csak János vitéz. Egész a kétszázadik előadá­sig, sőt azontúl is: a Királyszinház kapu­zárásáig. Olyan a vonzóereje ma is, a nyár beköszön­tével, akár a hideg deczemberben vagy február­ban: Kukoricza Jancsinak se hideg, se meleg nincsen ártalmára. . . . Fedák Sárit legutóbb a szülőföldjének ifjúsága ünnepelte tomboló lelkesedéssel. A beregszászi diákok, a kik az országos torna­versenyre jöttek fel a fővárosba, ellepték a Királyszinház-at és ifjú lelkesedéssel ünnepelték városuk híressé vált primadonna-szülöttét. Előadás után megvárta a csapat diák Zsa­zsát a Csengeri-utczai szinészbejárónál, hogy kedyük szerint még egyszer éljenezhessék az „ő primadonnájukat". Erősen készülődtek, hogy „more patrio" kifogják a lovait is a kocsija elől, de hát erre nem kerülhetett a sor, mert Zsazsát nagy — automobilja várta a kapu előtt. Ebből az alkalomból született meg másnap este, a Királyszinház társalgójában, ez a viccz: — Hallottad, — kérdi egyik szinész a másiktól — hogy a beregszászi diákok milyen módon fejezték ki hódolatukat Zsazsa iránt? — Hogyan ? — Miután nem foghatták ki a kocsija elől a lovakat, hát az automobiljából — kiitták a benzint. . . II. A beugrás jutalma. Egyik színházunkban nagy veszedelemben torgott a mult héten az előadás. Az egyik főszereplő az utolsó perczben lemondta az előadást, más darabot már nem lehetett elővenni és már arról folyt a tanács­kozás : megtartható-e az előadás vagy sem ? Ekkor — igazán az utolsó perczben — a szinház egy fiatal tagja hősiesen vállalkozott arra, hogy „beugrik" és helyettesíti a beteg főszereplőt. Úgyis történt: a fiatal szinész ügyesen végigjátszotta a szerepet és az előadás meg volt mentve. Az igazgatóság másnap hivatalosan tudo­mására hozta, hogy — tekintettel áldozatkész­ségére — hálából felemelik évi fizetését négy­száz koronával. Erre a sikerére roppant büszke volt a fiatal szinész, el is dicsekedett vele min­denkinek. — Szép, szép, — mondta neki egy mali­cziózus kollegája — csak egy kis tévedés van a dologban! — Micsoda tévedés? — Azt a négyszáz koronás (fizetésemelést nem neked kellett volna adni I — Nem nekem? Hát kinekj?£ — Hát a — súgónak I III. Anzikszkártyák. Két képes levelezőlapot kézbesített a hétem a posta Budapesten és nem tudjuk, hogy ez: az egyszerűnek látszó tény mit jellemez jobban: a magyar királyi posta leleményességét és pon­tosságát vagy pedig a János vitéz nagy nép­szerűségét. A két anzikszkártyát Pásztói Árpád, az ismertnevü fiatal poéta és szinházi iró tette postára — Nápolyban. Az egyik levelezőlap czimzése szórói-szóra ez volt: „ Magának János vitéznek Budapest Ungheria. És a posta kézbesítette a levelezőlapot Fedák Sárinak, a Kerepesi-ut 29-ik szám alatt lévő lakására. A másik anzikszkártyát — ugyancsak: szórói-szóra — igy czimezte a feladója: „A „János vitéz" szövegírójának Budapest Ungheria." És a posta ezt a levelezőlapot is kézbe­sítette Bakonyi Károlynak a akására. Erre az utóbbi levelezőlapra — a képes oldalán — Pásztor Árpád, a kinek A bolygó görög czimü operettje a jövő szezónban fog bemutatóra kerülni a Királyszinház-ban, ezt irta: „Bár maga irna innen „A bolygó görög" szövegírójának! Magának is jó volna, nekem is.'" Tartarin. Színházi élet. Budapest, junius 5, I. „Emii?" — A „Vígszínház" legújabb sikere. — — Látta már az Emil ?-t ? Ezt a dupla kérdőjeles kérdést kell intéz­nünk azokhoz, a kik szeretnek kaczagni, hogy aztán hozzájuk intézzük az intelmet: — Nézze meg az Emil?-1! Előrelátható különben, hogy rohamosan fogy majd azok száma, a kik még nem látták a Monnier és Larcher kaczagtató bohózatát, a melyről egyhangúlag ismerte el a sajtó, hogy régen adtak hozzá hasonló vidámságu darabot. Régen is volt tökéletesebben előkészített premier, csak egyetlenegy kis hiba történt, az pedig a következő: Megjelentek ugyanis a bemutató-előadás piros betűs szinlapjai és nem szerepelt rajtuk a fordító neve. Faludi Miklós, a mint bejön a színházba, észreveszi a dolgot és maga elé czitálja az illető hivatalnokot, a kit a felelősség terhelt. Ez persze mentegetőzött, a hogy tudott,, de a direktor szigorú maradt. — Kérem, ezt jóvá kell tenni. — Hogyan? A színlapok már mind ki van­nak nyomtatva. — Annál inkább. Fogjon egy piros czeruzát. — Egy . . . egy . . . piros . . . cze . . . czeruzát ? — Igen. Aztán menjen végig mindegyik hirdetési oszlopon és mindegyik szinlapra irja oda nyomtatott betűvel: Fordította Góth Sándor! Ez a nagyszerű lépés elmaradt ugyan, de azért a Magyar Színpad-ból amúgy is értesült közönség lelkesen ünnepelte Góth-ot, a ki ezút­tal nemcsak, mint szinész, hanem mint fordító is babérokat aratott. Természetesen azért színészi dicsősége volt nagyobb. Mert ugy fordítani, mint ő, bár nagyon szépen és ötletesen fordította az újdonságot, még csak tud más is, de már ugy játszani, a mint ő adja Emil—Edouardot, igazán csak ő tud. Hamlet. II. Halton Budán. — A „Fővárosi Nyári Szinház"-ból. — A budaiaknak e héten szenzácziós elő­adásokra van kilátásuk. S ezt méltán elvárhat­ták, miután egy igazi kőszinház költözött ki néhány hónapra hozzájuk s igy kőszinházakhoz méltó meglepetésben is fognak részesülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom