MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-03 / 152. szám

2 }I905. junius 3 Budapesti színpadok. Budapest, Junius 3. 1 A Magyar Királyi Operaház-ban Mátray Dezső második fellépését vasárnapra, jun. 4-ére tűzték ki a Lohengrin dalműben. A czígánybáró ma, szombaton este kerül szinre negyedszer az első szereposztásában. Ez előadás tiszta jövedelmét is jótékonyczélra adják. — A Niebelung gyűrűje, Wagner Richárd zenedrámáját a mostani idény végén is sorozatban előadatja az Operaház igazgatósága. A cziklus előadását a következő napokra tűzték ki: junius 8-án, csütörtökön A Rajna kincse (évi bérlet 84. sz.), junius 9-én, pénteken: A walkür (évi bérlet 85. sz.), junius 10-én, szombaton: Siegfried (évi bérlet 86.), junius 13-án, kedden: Istenek alkonya (évi bérlet 87.). E négy előadásra külön bérletet hirdetnek, melynél a földszinti páholyokat kivéve, a többi helyekre a rendes napi árból 20 százalék kedvezmény adatik. Bérelni lehet az Operaház elővételi pénztáránál és a jegyirodákban. * A Nemzeti Szinnaz-ban vasárnap, junius 4-én, nevezetes jubiláris előadás lesz. Shakespeare : Romeo és Juliá-\a kerül századszor előadásra. Ebből az alkalomból a tragédia uj betanulással és uj jelenetezéssel kerül szinre. Romeo szerepét Beregi Oszkár, Julia szerepét pedig Paulay Erzsike fogja játszani. * PSTIA Vigszinház-ban holnap, vasárnap lesz a Kolibri mama első délutáni előadása. A főszerepeket Halmi Margit, Góth Sándor, Hegedűs Gyula és Somlay Artúr játsszák. Vasárnap este Monnier és Larcher nagysikerű bohózata, az Emil? kerül szinre, a melynek eddigi előadásait minden alkalommal teli ház kaczagta végig. * A Magyai Szinház igazgatósága a jövő héten minden napra az Ex lex-et tűzte ki, a mely a nyári melegben is állandóan nagy közönség előtt közeledik negyedik jubileumához, a századik előadásához. A jövő héten az Ex lex A föld alatt czimü uj képpel bővül. A kép szintere a földalatti villamos vasút egyik megállóhelye, a honnan mindössze csak egy méternyit láthatni az utcza forgalmából. Ezen a kis helyen mulatságos pantomimikus tréfa játszódik le, a melynek szereplői a járó-kelők, illetőleg azoknak a lábai, mert többet nem látni belőlük a megállóhely mélyéből. Az uj kép próbái már megkezdődtek. A Kirülyszinház-ban áldozó csütörtök délutánján a János vitéz, este pedig a Bob herczeg vonzott nagy házat. Ez a két ritka vonzóerejü eredeti daljáték váltakozva szerepel a hét hátralevő napjainak műsorán és pedig ugy, hogy ma, szombaton és vasárnap délután — ez utóbbi előadásban mérsékelt helyárakkal — 193-adszor és 194-edszer a János vitéz kerül szinre, vasárnap este pedig a Bob herczeg-et játszszák az ismert szereposztásban. A Főváiosi Nyári Színház-ban ma szombaton uj betanulással felelevenítik Csicseri Bors és Társa Egy görbe nap czimü énekes bohózatát. Vasárnap délután Verő György három apró népszínművében, a Menyecskék-ben lép fel vendégül Blaha Lujza asszony, a Nemzeti Szinház örökös tagja. — Junius 6-án, kedden kezdi meg Miss Mary Halton vendégjátékát a a budai színházban Audran poétikus operettjében, A babá-ban, melyben Alésiát - fogja játszani. A babagyáros Hiláriust Kovács Mihály, Lancelot-ot szerepét pedig Székely Irén fogja ezúttal először játszani. *f A Városligeti Nyári Szinház-ban ma és holnap, vasárnap este Az aszfaltbetyár, Faragó \ Jenő és Feld Mátyás mulatságos bohózata kerül ! szinre. Vasárnap délután A bányamester-t adják, Hajós Elza, a pécsi színtársulat széphangu . szubrettjének, vendégfellépésével. — Krecsányiék ' legközelebbi újdonságából, Csirikov: A zsidók czimü drámájából naponta serényen folynak a próbák. A kulisszák mögül. Budapest, junius 3. I. „Romeo és Julia." — A holnapi századik előadásról. — A Nemzeti Szinház szinpadán ritka ünnep lesz vasárnap. Akkor tartják meg a Romeo és Julia századik, jubiláris előadását. Shakespeare klasszikus tragédiája bizony nem en suite érte meg ezt a jubileumot. Mig a modern darabok akárhányszor egyetlen szezon alatt érik meg a száz, vagy még ennél is több előadást, addig az örökszép szerelmi tragédia éppen hatvanegy esztendő alatt érte meg a századik előadás rekordját. A mikor a Romeo és Julia először jelent meg a Nemzeti Szinház-ban, 1844. április 17-ikét irták. A szinház karcsú görög oszlopai még friss épségükben ragyogtak, de a díszletei bizony kissé nagyon szegényesek, kopottak voltak. A veronai tér, Capuleték és a Montecchiek agyarkodásának szintere, ócska, foltozott vászon volt, s akkor még gondolni sem lehetett olyan tökéletes művészi kiállításra és rendezésre, mint a milyenben most felfrissítik a gyönyörű tragédiát. Azok közül, a kik a Romeo és Julia első előadásában résztvettek, ma már senki sem él. A bemutatón egy Gondol Dániel nevü iró szegényes prózai fordításában játszották a darabot. Romeot Lendvay Márton játszotta. Ez a csudálatos tehetségű művész gyönyörű megjelenésével, férfiasságával, mesésen szép hangjával valósággal mámorba ejtette a hallgatóságot. És az a tapsvihar, a mely különösen az erkélyjelenet után végigzugott a színházban, jelezte, hogy ez a szinház a nemzeti újjászületés jegyében működik. Júliát Lendvay Mártonná kreálta. Páris gróf szerepében Szigeti József lépett fel, Lőrincz barátot Szentpéteri adta, Mercutiot László Ferencz. Elsőrangú szereposztás volt ez. Az ábrándos Júliát Bulyovszkynén és Szigeti Annán kezdve Jeney Kornéliáig a magyar játékszín legragyogóbb csillagai játszottak, mig végre a bemutatótól számitott harminczhárom év után, 1877. október 22-én, először lépett fel benne P. Márkus Emilia. A Nemzeti Szinház teljesen uj kiállítással, szczenirozással és szereposztással frissíti fel a tragédiát. A czimszerepeket Beregi Oszkár és Paulay Erzsike játsszák és kétségtelen, hogy a klasszikus tragédia ebben az uj formájában és kitűnő előadásban ismét elfoglalja régi helyét a Nemzeti Szinház repertoirján. II. Jutalomjáték. — A „Magyar Szinház" mai délutáni előadásához. — A derék kórus a főszereplője a Magyar Szinház mai délutáni előadásának, persze ma is csak annyiban, hogy a fillérek, koronák e buzgó, de névtelen gárda javára gyűlnek a színházi pénztárba. Mert, mint szereplő, a kórus ma is csak ugy jelenik meg a színpadon, mint más délutánokon és más estéken, de azért ma délután ugy a közönség, mint e testület maga tudja, érzi, hogy e szép produkczió sok látni és hallani való érettük és az ő kedvükért van. A közönség ma délután a kórus kedvéért és a kórus egész évi fáradozását méltányolva, elismerve gyül össze a Magyar Szinház nézőterén, ma a mindkét nembeli kar magának énekel, a balletkar magának tánczol, mert hiszen a mai előadás tiszta jövedelmén a „nép és katonaság" személyesitői osztoznak. Es a Magyar Szinház vezetősége bőségesen és sok ötlettel gondoskodott arról, hogy mennél nagyobb summa pénz kerüljön kiosztásra a színpad névtelen hősei és hősnői között. Változatos, érdekes és mulattató a mai jutalomjáték műsora: a közönségnek sok mindenféle uj szenzácziót kinál. A Lehár pompás operettje már egymagában is érdekesség, hát még a hangverseny! A honvédzenekar és három kitűnő czigányzenekar közreműködése újfajta életet hoz a szinházba és a hires élő-sakk szintén olyan szenzáczió, a milyenben eddiglée csak egy alkalommal — az Operaházban — volt része a budapesti közönségnek. Azután a három Szentgyörgyi nővér fellépése, a két komikus: Tollagi és Ujváry produkcziói olyan programmszámok, melyek nagyban emelik a Mulató istenek előadásának érdekességét. Ez a mai nap a kóristáké. Megérdemlik, hogy egy délután az ő javukra szolgáljon, hiszen ők egész évben szolgálják hűséggel a közönséget, a szinházat és a szerzőket. —Y.— Színházi élet. Budapest, junius 3. Borsszem Jankó. — A „Fővárosi Nyári Szinház" mai előadásához. — Ma este vidám társaság vonul be a Horváth-kertbe. A Borsszem Jankó társasága ez: Mihaszna Andrással, Monokles báróval, Wereshegyi Dáviddal, Tarjagos Illéssel és a többi jóizü, kedves figurával. Évekkel ezelőtt vagdosta ki őket a „Borsszem Jankó"-ból Ágai Adolf, és elvitte őket a Népszínház színpadára, a hol éppen olyan vidámságot és derültséget keltettek, mint évek hosszú során át az élpzlap hasábjain. Az ösmert figurákát egy csöppnyi emberke vezette be a világot jelentő deszkákra : Borsszem Jankó maga, a ki verses előljáró beszédet is mondott a sugólyuk mellől. Ma este ismét megjelenik a gárda élén Borsszem Jankó. Ezúttal Reitter Nándorka személyesiti, Reittei Ferencz pénzügyi tanácsosnak, a Népszínház gazdasági főnökének, kis fiacskája. Reitter Nándorka, — azaz a színházi, beczéző nevén: Dódika, — először „lép fel". Eleven eszű, pajkos, vidám fiúcska, a ki a női öltözők legelkényeztetettebb kedvencze, a ki igazi kicsi Borsszem Jankó és mégis — vidáman kurizál már: de csak a primadonnáknak, mert — mint ő mondja, — „a többinek csak nem érdemes". Dódika levelet is irt Ágai Adolfnak, — aki nemcsak Csicseri Bors, hanem Forgó bácsi is — és meghívta őt a holnapi előadásra ilyenképen : Kedves Forgó bácsi! Szerencséltesse a nagy ember a kis embert a szombati előadáson. Hálás hive Reitter Dódi. Forgó bácsi pedig felelt; de nem a kis művésznek, hanem szép mamájának, a ki maga is olvasója volt nemrégen még a Kis Lap-fiak. íme a Forgó bácsi levele: Kedves régi kis olvasóm! A szives meghívásnak nagyon megörültem. Rajta is leszek, hogy Dódi öcsikémet megtapasztaljam a kis Borsszem Jankó szerepében. Forgó bácsi. A tegnapi próbán különben olyan lázmentesen szavalta el Dódika a prológust, hogy ma estére megjósolhatjuk neki az első nagy szinpadi sikert. F Felvonásközben. Budapest, junius 3. Az óra. Az Operaház derék súgója, Mustó bácsi a minap ünnepelte — az évszámot elhallgatjuk — születésenapját. Ebből az alkalomból a művészek családias ünneplésben részesítették Mustó 'bácsit Összegyűltek a színpadon, közrefogták az ünnepeltet 1 és átadták neki születésnapi ajándékukat, a mit ; közösen vettek neki. Az ajándék egy remek óra volt, a mely l az éveket, hónapokat, heteket, napokat, órákat, | perczeket és másodperczeket is jelezte, szóval, j mindazt, a mit egy órától egyáltalában kívánni lehet s azonfelül bizonyos időnkint üt is. A körülállók és az ünnepelt csodálkozva nézték az órás-miivészetnek ezt a remekét. ! Egyszerre az egyik művész, a kiről bizalmasai