MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)

1905-06-02 / 151. szám

1905. junius 1. 3 VÍGSZÍNHÁZ. Az »Emil« szövege. Első felvonás. Laverjon Emil adja a szolid embert, de titokban nagyon kedveli a jót. Csakhogy kalandjait az ikerfivére, Edouard neve alatt keresi, a ki ugyan Amerikába szökött mindenféle csínyek következményei elől, de a kiről Emil azt hirdeti, hogy Párisban él. Emil felhasználja az ikrek óriási hasonlatosságát, hogy hol Emil, hol Edouard képében jelenik meg. Edouard képében lumpolt épen, a mikor megismerkedik Celine kisasszonynyal, a kit mostoha anyja, a még mindig szép Heloise asszony most vezet be a világba. Minthogy attól fél, hogy a vigéletü Edouardnak nem adnák oda Celinet, a szülők figyelmébe ajánlja Emilt, és aztán Emil alakjában jelenik meg Celine atyjánál, Ponticoursnál és megkéri a leány kezét, a melyet oda is Ígérnek neki. Otthon aztán hozzálát, hogy liquidáljon Egyszerre négy kedvese van és mindegyiktől szabadulni akar. Lakása olyan, hogy a könyvtárszekrény titkos nyílása köti össze a szolid Emil lakását a korhely Edouard kaczér szobáival. Mint Emil fogadja Ponlicoursné és Celine látogatását ;és a mikor beront Colamelle ur, a kinek feleségénél Laverjon az — ingét felejtette, Emil persze Edouardra fog mindent és a mikor többi hölgye is megjelenik és fokozódnak a bajok, mindent Edouard nyakába sóz, nem sejtve, hogy ezzel a temperamentumos Celine előtt épen Edouardot teszi rokonszenvessé, Heloise gyanúját pedig mégis csak felébreszti. Második felvonás. Emil most mint Edouard jelenik meg. Inasa, Jean is megváltóztatta alakját és mint John szerepel. Heloise megjelenik nála, hogy kitapasztalja a vidám legényt. Emil, a ki attól fél, hogy hát ha mégis kitudódik az ő kétlelküsége, elhatározza, hogy meggyőzi Heloiset arról, hogy nem baj, ha a fiatal ember kissé mulatósan él és csakugyan beleviszi a szép asszonyt egy nagyszerű mulatozásba. Harmadik felvonás. A színpad ketté van választva. Egyik oldalon Emil lakása látható, a másikon Edouardé. Ujabb és ujabb fellegek tornyosulnak a kétalaku Laverjon feje felett. Végre is Heloise egy ügyes csellel leleplezi, de ekkor ez már nem árt Emilnek, mert Celine csak örül neki, hogy férje nem lesz olyan tutyimutyi ember, a milyenek Emil mutatkozott. r. A szépség ápolására legjobb szer a „Miranda"-Cr§me eltávolít miden bőrtíastátalanaágot éa u arcnak nép, Me kinézéat ad. Nem tartalmai semmiféle ártalmas v. mérge. Mert é. nappal ia haiznühaté. I tégilj Mintái Crime 11 1 irt Mirudt-snppan 70 L 1 doboz Mintái-púder 1 k. — három színben. — Budapesten kaphat*: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a kéesMnél: DOCNE8 J. C. utódainál, Eszéken, febSvároebaa, ahol postai ^megrendelések ntánvétel mellett eszkózMtctnsk^ I Eladok és veszek l Urasági bátorokat, MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kjrmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ök mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja é« a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázitj&k az utczftt, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinház! hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fratemlzálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között flMfje! lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését válla);» el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és diszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alákjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. teljes lakberendezéseket, angol börbntorokat, mahagóni és rézbutorokat, perm- ée smyrnaaitiajegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázéi TÜlamoB-caillárokat. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomoiuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban],felkeressék szivük közös szerelmét: Uuskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és ] előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A kit szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utárna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska ^sm maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Bluzkirály indrássy-ot 37. sz. Setnháa és alkalmi blusok, selyem és saövet pongyolák, felső- és alsó saoknyák, selyem s vásson fehérnemüek különlegességei. Andrássy-at 37. sz NAGY ZSIGMOND Ä < Budapest, Ujrilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) JL• ^«u hlibu. X el «ion Vt—11. /