MAGYAR SZÍNPAD 1905. június (8. évfolyam 150-166. sz.)
1905-06-14 / 163. szám
1905 . junius 1. 110 M. KIR. OPERAHÁZ. „Hoffmann meséi" szövege. Az operett egy előjátékon kezdődik, a mely Luther csapszékében játszódik le. A német diákok együtt söröznek és Hoffmann, az ismert német fantasztikus iró, három szerelmének a történetét mondja el pajtásainak. A függöny az előjátékban avval gördül le, hogy Hoffmann belefog a történetek elbeszéléseibe. Az első félvonás. Olympia történetét tárgyalja. Hoffmann beleszeret Spalanzani mester leányába, a szép Olympiába. Élő leánynak tartja, de Olympia nem az. Szerelmének tárgya élettelen bábu, a ki egy titokzatos mekanizmusra beszél, énekel és tánczol. A bábuból részt követel magának Coppelius mester is, a vén optikus, a ki a szemeit liferálta. Coppelius nagy árat szab Spalanzaninak Olympia szemeiért, mire Spalanzani becsapja az öreget egy értéktelen kötelezvénynyel. Coppelius bosszút forral, belopódzik abba a fülkébe, a melyben Olympiát tartják és| összetöri a bábut. Hoffmann nagy kétségbeeséssel arra ébred, hogy szerelme tárgya nem volt élő lény és fájdalmában összeroskad. A második felvonás hősnője Antónia. Antónia Crespel zenetanitó leánya s anyjától, a ki hires énekesnő volt, gyönyörű hangot örökölt. A szegény leány azonban mellbeteg s a dal az ő halálát jelenti. Atyja tudja ezt és kéri leányát, hogy ne énekeljen többé. Megérkezik Hoffmann, Antónia vőlegénye s a jövő szép ábrándjait szövik. Hoffmann ezután félre vonul, mert egy sajátszerű látogató jön: Mirakel csodadoktor. Mint a zene démona, énekre ösztökéli a beteg Antóniát mindaddig, mig csak holtan össze nem roskad. Crespel és a boldogtalan Hoffmann már csak a halott Antónia fagyos teteme mellé roskadhatnak térdre. A harmadik felvonás hősnője Stella, a hires tánczosnő, a ki Hoffmannt szereti. De ebben a szerelmében is ott találja szemben magával örök vetélytársát, Lindorf tanácsost, a ki ismét csak elragadja töle imádottját. Éz 4 Hoffmann három szerelmének a története. Fővárosi Nyári Szinház. A «7777.» szövege. Első felvonás. Báró Báaki Imre, vidék magányából, a hol már nagyon unatkozik, feljön Bud »pestre s a Kerepesi-uton, a Né szinház tájékán, találkozik régi fővárosi barátaival. Bánki kijelenti, hogy csak a munka teszi az embert s ő dolgozni akar. A mikor barátai ezér kinevetik, fogad velük, hogy nyolcz napig a saját keze munkájából fog megélni. Felöltözik hordárnak s egy régi biczikli-számot, a »7777 es« számot teszi fel mellére. Egy vidéki társaság is megérkezik: Czibulka nyugalmazott illavai fogházőr leányaival és Sari leányának vőlegényével. A hordárnak öltözött Bánki kalauzolja őket. Azért jöttek fel Peslre, mert Giamicci Bianka gazdag énekesnő birtokán álláshoz jutottak. Második felvonás. Egy városligeti vendéglő ben akarják megülni Sári esküvői lakomáját. Várják Biankát, a ki megígérte eljövetelét. Meg is jelen, de szobalánynak öltözve s Mariska szobalánya játssza az úrnőt. Csak Bánki ismeri ftl az álszobalányban az énekesnőt s megtudja tőle, hogy ő Czibulka leánya, a ki rég eltűnt hazulról s most elhozatta apját és nővéreit, hogy birtokán jómódba juttassa őket. Sári falismeri az álszobalányban nővérét és könyek közt öleli keblére. Majd elvezeti az öreg Czibulkához, a ki ugyancsak meg van hatva, a mikor viszontlátja leányát. A lakodalmas nép vig tánczra perdül, de hirtelen eső kerekedik s mindenki a vendéglőbe menekül. Harmadik felvonás. Az énekesnő lakásán vagyunk. Kiderül, hogy az álszobalány a tulajdonképpeni urnő. Czibulkáék még boldogabbak ennek tudatában Bánki pedig elveszti a fogadást, mert kénytelen levetni a hordári uniformisát, hogy feleségül vegye Biankát, a kit már régebbnn szeret. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udva rában nagy a szomotuság: a török megnyerte i csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. j Harczba indul is elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét ós leánya kezét. De János vitéz — álta lános álmélkodásra — visszautasítja a királyián} kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sirján nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy < halálban felkeressék szivük közös szerelmét iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vöndorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi t. tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. As Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska < tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utár .a rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska *<sm maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a mega elvesztett boldogságát, lepihen i patak partjára. VÍGSZÍNHÁZ. »Az őrnagy ur« szövege. I. felvonás. Labourdette őrnagy a 36. sz huszárezred rózsaleánya. Bármennyit gúnyolják tiszttársai, ő csak nem akar rokonszenvezni a nőkkel. Mikor az ezred egy vidéki városkába utazik, ő egy kupéba kerül a szép Dingoisnéval, a ki rajong a hadseregért, s ezért roppant barátságos Labourdette őrnagyhoz. Labourdetet ezért meggyülöli, s mikor a városkában Evreuxbcn Dingoisékhoz akarják szállásolni, ő tiltakozik ez ellen, s kicseréli szállásczéduláját z Montigron ezredesével. Igy Labourdette Martin néhez, az ezredes pedig Dingoisékhoz kerül. ! Ám Evreuxben két Martinné van, egy hivatalj nok özvegye, kinek unokahugába, Paulettebe : Fréville hadnagy szerelmes, s egy másik Martinné, a Moulin Rouge volt tánczosnéja, az í egykor igen hires Zulma. S mind a két Martinné egy utczában lakik. II. felvonás. Az erényes őrnagy tévedésből az ex bas-tánczosnőhöz került, kinél egy sereg párisi színésznő nyaral. A város mulatós emberei fel szokták keresni a Martinné-szalonját, s igy estére odakészül Dingois és Maloizet is, de a rendes, megszokott mulatságot megzavarja az őrnagy ottlété, távoznak, s nyugalomra tér a ház. Paulette; — kinek igen megtetszett az őrnagy, — elhagyja szobáját, s gyorsan megbarátkozik az erényes Labourdetteel. III. felvonás. Labourdette jóvá akarja tenni hibáját s felkéri ez ezredest, kérje meg számára a Paulette kezét. De Fréville hadnagy is ilyen kívánsággal járul az ezred feje elé. Végre a félreértés kiderül, a hadnagy feleségül veszi Martinné, a hivatalnok özvegyének húgát, Paulettet, a hastánczosnő rokona, a színésznő Paulette pedig ajándékot kap a magáról megfeledkezett erényes őrnagytól a pásztoróráért. MAGYAR SZÍNHÁZ. A „Kedves bácsi!" szövege. /. felvonás. Coodly Jones tanár és családja haza várják a hosszú évek óta nem látott kedves bácsit, Coodly tanár öcscsét, a ballarati püspököt. Richard, a tanár leendő veje, egy tiltott boxmecsre viszi el az öreg Coodlyt, de a rendőrség rajtuk üt és űzőbe veszi őket. Thomson utazó szintén menekül a rendőrök elől s Coodly házában talál búvóhelyre, felöltvén a püspöknek előre rendelt ornátust. A rendőrsök lesbe állanak. A család tagja pedig boldogan ölelik keblükre a kedves bácsinak vélt Thomsont. II. felvonás. A házat detektívek és rendőrök veszik körül s Thomson nyugodtan adja a püspök szerepét. Megérkezik az igazi püspök is, a kit természetesen Thomson igyekszik láb alól eltenni. Elzárja egy szobába s elveszi tőle ruháit. A szomszédos őrültek házából időközben egy Bigbee nevü őrült szabadul el, ki rémületbe hozza a ház lakóit. A püspök végre kénytelen alsóruhákban, egy ágyterítő és az éj leple alatt menekülni, de a család tagjai észreveszik s az őrültnek nézik a kedves bácsit, kit sikolgatásukra végre Thomson ismét lefegyverez. III. felvonás. Nagy a rémület Coodly házában. Az őrültet el akarják tenni láb alól. S mig Thomson azt hiszi, hogy a püspök bácsit viteti a bolondok házába, addig az ápoló tényleg az igazi őrültet viszi el A bonyodalom perczrőlperczre nő, mig végre kiderül a cselfogás, de Thomson a rendőröket kijátssza s megkéri Kitty kezét. Városligeti Nyári Szinház. »A zsidók« szövege. I felvonás Leizer Frenkel zsidó órás, Boruch fiával, Lija leányával és segédjével együtt él, folytonos rettegésben a zsidóüldözések miatt. Leiser Frenkel arról álmodozik, hogy a zsidónép megint visszatér Palesztinába és hazát alapit. Boruchot a diákzavargások miatt kizárták az egyetemről, valamint Liját is, a ki szintén egyetemi hallgató. Lija szive szerelemre ébred Iserson irán*, a ki keresztény ember létére is bejáratos Leiser Frenkel házába. Második felvonás. Lijába azonban már régen szerelmes Nachmann tanító, akit Lija valamikor szintén nagyon szeretett. Mert Nachmann tanította, oktatta a leányt, ő nyitotta meg előtte a tudomány, művészet világát s a leány ezért 1 nagyon hálás érte. De amióta Isersont megismerte, a szívbajos Nachmannt szeretni nem tudja többé. III. felvonás. Az utczán dul a harcz, a szegény zsidókat megint üldözik és halálra korbácsolják. Leiser Frenkel becsukja a boltját, hogy a feldühödött tömeg be ne hatoljon hozzá. Lija bevallja apjának, hogy a kit szeret keresztény ember Az öreg jámbor zsidót ez majdnem kétségbeéjti. Megátkozza a lányát, aztán letérdel imádkozni s igy várja be, hogy az üldözők berontsanak hozzá. Ezek csakugyan meg is érkeznek, betörnek ajtót ablakot és meglátván 1 Liját, megakarják a szép zsidóleányt gyalázni. Lija azonban a szobába menekül és ott agyonlövi magát, mielőtt az embertelen üldözők meggyalázhatnák.
