MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-26 / 144. szám
2 1905. május 27 Budapesti színpadok. Budapest, május 27. A Magyar Királyi Operaház-ban A czigánybáró ma, szombaton, kerül szinre először. Az operett e hó végéig háromszor kerül szinre, mindannyiszor jótékonyczélra, és pedig először (május 27-én) a Jókai-szoboralap javára, másodszor (május 29-én) az „Otthon" irók és hírlapírók köre, valamint a „Hírlapírók nyugdíjintézete" javára, harmadszor pedig (május 31-én) a székesfővárosi államrendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segitőegyesülete javára. Ezen előadásokra jegyek már válthatók felemelt helyárakon. — Az Operaház műsora Mátray Dezső betegsége folytán a következőképp változik: Vasárnap, május 28-án Carmen helyett Tannhäuser kerül szinre Mátray Dezső vendégfelléptével, kedden, május 30-án pedig Lohengrin helyett Ördög Róbert. * A Nemzeti Szinház-ban az országos tornaverseny alkalmából holnap, vasárnap Az ember tragédiáját adják és ez alkalommal Ádámot Bakó, Évát 5. Fái Szeréna és Luczifert Gyenes fogja játszani. Ez előadásra a versenyre fölrándult tanuló-ifjuság részére korlátlan számú mérsékeltáru jegyeket engedélyezett a szinház igazgatósága. A Vígszínház legközelebbi újdonsága: az Emil? czimü bohózat, a mely a jövő héten kerül bemutatóra, egyike azoknak a daraboknah, a melyeknek legfőbb czéljuk az, hogy néhány vidám órát szerezzenek a közönségnek. A főszerepet Góth Sándor adja. A másik férfi főszerepet Hegedűs Gyula adja, a ki ismét kaczagtató kabinetalak ábrázolására talál alkalmat. — Ma, szombaton, a Kolibri mama kerül szinre és vasárnap este megismétlik Bataille Henry e nagysikerű színmüvét. Holnap, vasárnap délután a Diákélet, Mayer-Förster énekes színmüvét adják 54-edszer. A fiatal herczeget Tanay Frigyes, Katiczát Komlóssy Ilona játssza. #r A Magyar Szinház-ban ma szombaton fejezi be Miss Mary Halton diadalmas sikerű vendégjátékát. A bucsuestét újra a három operettrészlet : a Sherry, a Szegény Jonatán és A gésák egy-egy felvonása tölti be, a mely csütörtökön is rendkívüli tetszésre talált a színházat szorongásig megtöltő közönség előtt. Vasárnap az országos tornaverseny alkalmából a szinház nagy hazafias látványossága, az Ex lex kerül szinre délutáni és esti előadásban. * A Királyszinház-ban a Bob herczeg két telt háza után ma, szombaton ismét a János vitéz kerül a műsorra, a melynek a szezonvég daczára is csökkentetlen a vonzóereje. Folyton Fedák Sári játssza a czimszerepet a Bakonyi-Kacsóh daljátékban, a mely junius első felében éri meg a 200-ik előadást. E páratlan jubileum iránt oly nagy a közönség érdeklődése, hogy a szinház igazgatósága már árusittatja a jubiláris-este jegyeit, a melyek, minthogy az előadás napját pontosan még nem határozhatták meg, 200. jelzéssel vannak ellátva. A jános vitéz-nek erre az ünnepére mérsékelten fölemelt helyárakkal, de elővételi dij nélkül árusítják a jegyeket a szinház pénztára és a Bárd-czég zenemükereskedése. A Föváiosi Nyári Szinház-ban ma, szombaton és holnap, vasárnap a Katalin van műsoron, a czimszerepben Székely Irénnel. Vasárnap délután Blaha Lujza lép fel A gyimesi vadvirágban. — Vidor igazgatónak sikerült megnyerni a budai szinházban való vendégszereplésre Miss Mary Halton-1, a kit a főváros hözönsége minden vendégjátéka alkalmával tüntető lelkesedéssel ünnepelt. A művésznő a Fővárosi Nyári Szinház-ban hat estén át fog fellépni s eljátssza a Népszínház müsordarabjai közül a Babá-ban Alésiát, Sidney Jones hires operettjét ben, a San-Toy-ban a czimszerepet. A nagyérdekü vendégjáték junius első felében lesz. A Városligeti Nyári Szinház-ban holnap, vasárnap este az Apajune czimü operett kerül szinre. A jövő hét csütörtökjén előadásra kerül Faragó Jenő és Feld Mátyás pompás bohózata, Az aszfaltbetyár. Az előadás érdekességét bizonyára növelni fogja, hogy Smokk Samu szerepében Gyöngyi Izsó fog föllépni vendégként. A mulatságos bohózat, a melyet a szerzők uj aktualitásokkal bővítettek ki, s a mely bizonyára nagy közönséget fog vonzani a városligeti színkörbe, csütörtöktől kezdve több estén át szerepel a műsoron. A kulisszák mögül. Budapest, május 27. Reinhardték a Magyar Szinházban. Reinhardt Miksa, a berlini Deutsches Theater uj igazgatója, mostani két színházának, a Kleines und Neues Theater-nek társulatával most óriási sikerrel vendégszerepel Bécsben. A Theater an der Wien nézőtere estéről-estére zsúfolásig megtelik és a bécsi sajtó a legnagyobb elragadtatással ir Reinhardt-ék produkczióiról, különösen A szentivánéji álom csodaszép előadásáról. Reinhardt társulatával junius közepén Bécsből Budapestre jön és junius 15-én kezdi meg előadásai sorát a Magyar Szinházban. Többek között előadják a következő darabokat : Shakespeare Szentivánéji álom czimü vígjátékát: Beer-Hoffmann nagysikerű drámáját, j a Graf von Charolais-t ; Hoffmannsthal Elektrá- | ját és Gorkij: Éjjeli menedékhely-ét. A vendégjátékok elé természetesen igen nagy érdeklődéssel néz a budapesti közönség. * Sári. A Fővárosi Nyári Szinház-nak az idén lesz egy érdekes nyári darabja. Béldi Izor és Faragó Jenő irják az uj énekes darabot, Vidor Pál igazgató megbízásából. A czime: Sáti lesz és a czimszerepet a szerzők a Népszínház bájos, ifjú primadonnája: Petráss Sári számára irják. Az újdonság juliusban fog valószínűleg bemutatóra kerülni. * Pálmay Ilka a Királyszinbázban. Beöthy László, a Kii ályszinház igazgatója, szerződést kötött Pálmay Ilkával, melynek értelmében a legnagyobb magyar szubrett-müvésznő a jövő szezónban állandó vendége lesz a Királyszinház-nak. A megállapodás szerint a diva a jövő szezónban minimum ötven, maximum száz estén fog fellépni a Királyszinház-ban. Most válogatják ki számára a darabokat, a melyekben fel fog lépni. Mint értesülünk: két uj operettre vonatkozólag már megtörtént a döntés. Színházi pletykák. Budapest, május 27. I. Tizenhat ágyúlövés. — Ferenczi Károly és a tolvajok. — Ferenczi Károlylyal, a népszerű komikussal, történt meg az alábbi tragikomikus história. Korán kezdte el a nyaralást és családjával kiköltözött Rákosszentmihály-ra. Ott nagy békességben töltötte napjait mindaddig, mig szomszédai nem figyelmeztették, hogy éjszakának idején tolvajok járnak a csirkeólak körül. Ez aztán elrontotta a nyaralás örömeit s Ferenczi reggeltől estig azon töprenkedett, miképen lehetne megszabadulni a kellemetlen csirketolvajoktól. Végre elhatározta, hogy revolvert vásárol és jaj annak a gazembernek, a ki a csirkékhez merészkedik. Nemrégiben éjszaka rettenetes kutyaugatásra ébredt fel. — Jesszus Mária — kiáltotta a felesége — itt a tolvaj, hamar lőjj ki az ablakon 1 Ferenczi kezébe vette a revolvert, kinyitotta az ablakot és reszkető kézzel kilőtt a sötétségbe. A másik pillanatban irtózatos dörej reszkettette meg az ablakokat és Ferenczi halotthalványan kiáltotta: — Végünk van 1 Visszalőnek 1 A dörej nem szűnt s ujabban meg ujabban felhangzott. Tizenhat ágyúlövés volt, a mely szakadatlan dübörgött a megrémült Ferencziek felé. A máskor vidám komikus lerogyott az ablak mellé és elhaló hangon nyögte: — Itt a világ vége! Itt a világ vége 1 Felesége pedig imádkozott és egyre felsóhajtozta: — Nem lett volna szabad kilőni. A tolvajok ágyúval lőnek vissza! Az eset magyarázata pedig a következő: a tüzérség Rákos-Szent-Mihályon tartja rendes éjjeli gyakorlatait s az ágyuk azon az éjszakán csak az előre megállapított jelre vártak, hogy a gyakorlatot megkezdjék. A jel egy pisztolylövés volt s a Ferenczi lövését az adott jelnek vélték a tüzérek. Sziriusz. II. A szóviccz. — A tenorista kérése. — Az Operaház szinészbejárója előtt élénk társalgás folyt a napokban délelőtt a művészek és néhány újságíró között. A társalgás csakhamar a humor terére lépett s valaki szóvicczeket gyártott a jelenlévők mindegyikének a rovására. Ez a kedélyes tréfálkozás jó ideig tartott, a mig végre a szójátékokat faragó művész Gábor Józsefről gyártva egyet, a mely köznevetést keltett s annyira tetszett, hogy az egyik újságíró ki is jelentette: — No, ezt megírom. Gábor, bár maga is mulatott az ő rovására történt tréfán, most élénken tiltakozott ez ellen s kapaczitálni igyekezett a hirlapirót: — Ugyan, csak nem fog ilyen hülyeséget kiirni az újságba 1 Kérem, ne irja meg 1 — Hiába, kér, kedves öregem, a viccz oly jó, hogy okvetlen megírom. Gábor erre haragosan távozni készült. Ki is ment az utczára a kocsiutig, de ott megállott s visszaszólt: — Öregem, hát csakugyan megírja? — Meg én! — Okvetlen meg kell irnia? — Okvetlen 1 — Hát akkor legalább tegyen nekem egy szívességet. — Parancsoljon 1 — írja az én nevem helyett az — Arányi Dezsőét . . . o. Színházi élet. Budapest, május 27. A színpadi kiállítás. Irta: Zoltán Jenő, a „Magyar Szinház" igazgatója*. Thespis nyikorgó kordéja immár a relikviák közé vándorolt, s a mai szinpad a tüz, viz, villany és gőz négyesét fogja be Thália és a többi színházi múzsa szekerébe. Valamikor Angliából hazajövet elragadtatással újságoltam ezt. Hasábokat irtam arról, a mit a londoni operett-szinpadokon megbámultam, hogy ott élővirágoktól pompás a szinpad, orkidéák, rózsatők illatoznak, s mögöttük oly művésziesen plasztikus a díszlet, hogy még a legjobb látcsővel is nehéz eldönteni: hol végződik a viruló valóság és hol kezdődik a festett dekoráczió. Nagy újság volt akkor nekem mindez. A színpadi pályaudvar, a melyen füstölgő vonat robog keresztül, a tengeri hajó födélzetét ábrázoló szinpad, a melytől szinte a hullámok ringását éreztem, a szökőkutak, röpülő madarak és egyéb látnivalók. Ót éve ennek, s ime most magam is benne élek itthon a színpadi csodák divatjában. Egy bécsi színházi kritikus járt nemrégiben nálunk, s sorra nézte a színházainkat — Bámulatos dolog az, — mondotta — a mit önök itt Budapesten a közönségnek nyújtanak. Nálunk esztendőre-esztendőre meg* Az „Egyetértés" jubiláris számábóL