MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-23 / 141. szám

1905. május 20. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 23. A Magyar Királyi Operaház kitűnő vendég­művésznője : Yvonne de Treville, holnap, szer­dán, búcsúzik a Lakmé czimszerepében. — Mátrai Dezső, a boroszlói szinház hírneves lenoristája, ma kezdi meg három estére terve­zett vendégfelléptét. Első fellépése Tannhduser­ben lesz, melyet tudvalevőleg a tavalyi bayreuthi előadásokban is énekelt. Második fellépését vasárnapra (május 28) Carmen-ben és a har­madikat jövő keddre, (május 30) Lohengrin­ben tűzték ki. — A czigánybáró szombaton, május 27-én, kerül szinre először az Operaház­ban. Az operett e hó végéig háromszor kerül szinre, mindannyiszor jótékonyczélra, és pedig először (május 27-én) a Jókai-szoboralap javára, másodszor másodszor (május 29-én) az „Ott­hon" irók és hirlapirók köre, valamint a „Hir­lapirók nyugdíjintézete" javára, harmadszor pedig (május 31-én) a székesfővárosi állam­rendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segitő­egyesülete javára. Az operett főszerepeit V. Krammer T. (Szaffi), Payer M. (Arzéna), Flaltné (Mirabella), Szántó L. (Czipra), Arányi (Barin­kay), Hegedűs (Zsuppán), Kornay (Carnero), Pichler (Ottokár) és Ney B. (Pali czigány játsszák. Ezen előadásokra jegyek már váltha­tók felemelt helyárakon. * A Nemzeti Szinház ma, kedden, kegyele­tesen ünnepli meg Szigeti Józsefnek emlékezetét; előadja a felejthetetlen szerzőnek Rang és mód czimü darabját. A hét egyéb estéin a szinház legkedveltebb müsordarabjai kerülnek szinre. A folyó hó 26—27—28-ikán megtartandó orszá­gos tornaversenyek alkalmából a Nemzeti Szín­ház igazgatósága péntekre a Bánk bán-1, szom­baton az Aranyember-1 és vasárnapra Az ember tragédiáját tűzte ki előadásra, hogy a vidékről fölránduló tanuló-ifjuság a magyar drámairoda­lom e három remekét megnézhesse. E czélból korlátlan számú mérsékeltáru jegyeket bocsát az ifjúság és vezetőik rendelkezésére. * A Vígszínház uj darabja, a Kolibri mama második és harmadik előadásában is azt a mély, intenzív hatást tette a közönségre, amely­lyel a nagysikerű bemutató járt. Bataille Henry színmüve teljes mértékben lekötötte a figyelmet; a rendkívül érdekes cselekmény, a magvas dialógus, a mely a mintaszerű előadás kereté­ben kiválóan érvényesült, sürü tapsokra ragad­tatta a hallgatóságot. Halmi Margit nagystílű alakítása ezúttal is a legszívélyesebb fogadta­tásra talált és a művésznővel együtt Hegedűs Gyulát, Góth Sándort és Somlay Artúrt is lel­kesen ünnepelték. A Kolibri mama, a mely a szezon végén is elsőrendű művészi és irodalmi sikert hozott a Vigszinház-nak, a hét minden estéjén szinrekerül. * A Magyar Szinház-nak szerdai ritka érde­kességü előadásán, a melyen Miss Mary Halton egy estén három különféle szerepet fog játszani, a művésznő a szinpadi öltözködésnek is egész skáláját mutatja be. A Sherry-ben először uti­ruhában, majd skót jelmezben jelenik meg, a Szegény Jonatán montekarlói fölvonása két ragyogó divat-toalett bemutatására ad alkalmat, végül A gésák-ban a virágos kimonát ölti fel a művésznő. Az előadásban a szinház teljes operett-személyzete résztvesz ; a Szegény Jona­tán és A gésák egy-egy felvonását Virányi Jenő, a Sherry-1 Békéssy Ferencz dirigálja. Pénteken az Ex lex 75-ik előadásán is énekelni fog miss Halton s a jubiláris ünnepségek kere­tében el is búcsúzik a budapesti közönségtől. • A Királyszinház primadonnája: Fedák Sári, a ki a szinház ez évi szezónjában fáradhatat­lan ambicziójával már kétszáznál többször lépett föl a szezónvégben is, s igy ezen a héten minden este játszik és pedig háromszor, szerdán, csütörtökön és vasárnap a Bob her­czeg-ben, a melynek sikere és vonzóereje méltó társa a János vitéz-ének, s ugyancsak három­szor játssza a Bakonyi-Kacsóh daljátékának czimszerepét. A János vitéz r a mely ezenkívül még vasárnap délután is szinrekerül — és pedig mérsékelt helyárak mellett — ezekkel az előadásokkal közel jut egy olyan jubileumhoz, a melyben magyar szinháznak, sem magyar darabbal, sem a legnépszerűbb külföldi müvek­kel része még egyáltalán nem volt. A két­j századik előadás lesz ez a páratlan jubileum, a melyet még jelentősebbé tesz az, hogy a János vitéz egy szezon alatt, nem is egészen hét hónap alatt jut el ehhez a diadalmas estéhez, a melyet a szinház különös fény­nyel és a darab mindenkor emlékezetesnek maradó sikeréhez méltó ünnepléssel fog megülni. A Fővárosi Nyári Szinház-ban vendégsze­replő Népszínház erre a hétre változatos műsort állított össze a szinház legkipróbáltabb müsor­darabjaiból. A hét műsorán még kétszer, ma: kedden és csütörtökön Déry Gyulának mult pénteken bemutatott Sportlovagok czimü fővárosi életképe szerepel. Dankó Pista: Czigányélet czimü népszínműve holnap, szerdán bevonul a budai nyári színházba is, a hol a Népszínház személyzete először fogja eljátszani Dankó Pista utolsó alkotását. A főszerepeket Kápolnay Irén, Balázs Olga, Siposné, Szirmai, Kovács Mihály, Újvári, Vágó, Kiss Mihály, Pázmán és Pesti játsszák. Pénteken A kornevillei harangok, szombaton és vasárnap a Katalin van műsoron, a czimszerepben Székely Irénnel. Vasárnap dél­után Blaha Lujza lép fel A gyimesi vadvirág-ban. * A Városligeti Nyári Szinház- ban Krecsányi színtársulata csütörtökön mutatja be Zamacoy Miquel uj bohózatát, a melyet Le Gigelo czimen adnak a párisi Nouveautés-szinház-ban. Az újdonságot Komor Gyula fordította. Az igazi telivér párisi darab, melyben egymást kergetik a kaczagtató helyzetek. A főbb szerepeket György Ilona, Étsy Emilia, Gyöngyössy Erzsi, Krecsányiné, Niczkyné, L. Mihályfi Julia, Bartos Gyula, Ternyei, Szomori, Réthey és Kövessi játsszák. A kulisszák mögül. Budapest, május 23. Halton-hét a Magyar Színházban. — Az angol diva uj szerepekben. — Csak nem tud betelni a budapesti közön­ség a csodálatos, sajátos egyéniségű, bűbájos és temperamentumos angol szubrett: Miss Mary Halton művészetével. A Magyar Szinház-nak eredetileg csak tiz estére sikerült megnyernie az angol divát, de hát a teli házak és zajos, minden egyes fel­lépésével emelkedő sikere a legszigorúbb szer­ződés pontjain is rést ütnek: az igazgatóság kérelemmel járult Miss Halton-hoz és a miss nem tudott ellentállni. Hiszen az igazgatóság csak a közönség kedvét keresi, a mikor ujabb fellépésekre kéri fel szezónvégének üdvöskéjét, kinek fellépései nyomán nemcsak tapsvihar, de teli kassza jár. így tehát a kitűnő angol művésznő hol­naptól, szerdától, kezdve egész héten vendége lesz a Magyar Szinház-nak, még pedig igazán érdekes, sőt szenzácziós estéken. Szerdán és csütörtökön három-három különböző szerepében lép a közönség elé. A Sherry első felvonását, a Szegény Jonatán máso­dik felvonását és A gésák harmadik felvonását játssza el a két estén. Hatalmas skálája egy szubrett-tehetségnek ez a három szerep. A Félix Hugo operettjében (a Sherry-1 teljesen az ő számára irta az ismert­nevü komponista) egy kis, szende angol leánya kát játszik; a Szegény Jonatán-ban a millio­mossá lett cselédet, A gésák-ban pedig a megváltott főgésát: Mimózát. Három teljesen különböző egyéniség egy estén: olyan szinházi élvezet, a milyenben aligha volt még része a budapesti közönségnek. Növeli az érdekességét ez estéknek az, hogy a Sherry Janeját ezúttal először játssza Miss Mary Halton Budapesten. Ezúttal először halljuk tőle a két világrészt bejárt hires duda-nótát.( A miss hatalmas automobilja még délután fél három óra tájban is ott pöffög a Magyar Szinház szinészbejárója előtt: a próbák oly sokáig tartanak, de mindenki szivesen halasztja az ebédidejét későbbre a diva kedvéért. Mert ő fáradhatatlan, pontos és szorgalmas. Ugy pró­bál, mintha most játszaná először életében a szerepet, de az is igaz, hogy valósággal uj lesz a Sherry-beíi szerepe: annyi mindenféle uj móka, táncz és dalbetét került beléje. Szorgal­] masabb partnert és ambicziózusabb rendezőt se találhatna Miss Halton Ráthonyi Ákosnál, a ki igaz művészi gyönyörűséggel készül nagynevű partnerével a holnapi és holnaputáni estékre. Azután jön még egy esemény: Halton fel­lépése egy magyar darabban. Pénteken lesz Rajna Ferencz nagysikerű revüjének, az Ex-lex­nek, hetvenötödik előadása és e szép, jubiláris est fényét emelni fogja Miss Mary Halton fel­lépésével. A szerzővel délelőttönként folynak a nagy megbeszélések e fellépés módozataira és már meg is állapodtak egy roppant eredeti tán­czos és énekes jelenetben, melynek az lesz a legnagyobb pikantériája, hogy a közönség a bájos divát — nadrágszerepben fogja meg­tapsolhatni. Halton az Ex-lex- ben: ez a Magyar Szín­ház mozgalmas hetének különös nagy érde­kessége. Készül is rá a — közönség. Erről a készü­lődésről leghívebben az elővételi pénztár tudna beszámolni. —y.­Szinházi pletykák. Budapest, május 23. i. A tök király. Vendrei Ferenczet, a Vigszinház örökké jókedvű komikusát, a „tökkirály" czimmel ru­házták fel a kollégái. Három évvel ezelőft, a mikor a pompás színész nem elégedvén meg színészi babéraival, korcsmát is nyitott a szinház mögött elhúzódó csendes kis utczácskában, ezt is magáról, illetve a tökkirályról keresztelte el. Vendrei Ferencz pár hónapig uralkodott országában, a tök királyhoz czimzett korcsmá­ban, a melynek vendégei természetesen legfő­képen a Vigszinház művészeiből kerültek ki. Eleinte elég jól ment a kis korcsma, de aztán! I Jobb nem is beszélni róla Vendrei tata nagyon I szomorú lett, a jókedve elmúlt és nemsokára megbukott. Á korcsmát bezárta; helyesebben a hitelezők tettek igy. Jó ideig visszagondolt még a szép időkre és valahányszor elment a volt korcsma leeresz­tett redői előtt és látta a falon függő tökkirályt ábrázoló czégtáblát, egy pár savanyu könny pergett végig duzzadt arczán. A vigszinháziak a minap megtudták, hogy dobra került a korcsmai berendezés és a czég­tábla. Közösen megállapodtak tehát benne, hogy a liczitáczión megveszik a czégtáblát. Igy is történt. A festett tökkirályt bevitték Vendrei tata öltözőjébe és a tükör helyébe helyezték. A mikor Vendrei belépett az öltözőbe és meglátta az egykori szép czégtábláját, elérzé­kenyedett; de aztán hamarosan megvigaszta­lódott. — Már megint megríkat a „tökkirály" ? — mondta. Aztán mosolyogva tette hozzá: — Oh, én — tökfilkó! F. II. A tökéletes színész. Nemcsak a profán közönség, hanem a színművészek is kerülik ilyenkor, a szép májusi estéken, a színházakat, hogy idejüket a szabad­ban tölthessék. Egy szabad estén a Magyar Szinház egyik tagja kiment a Városligetbe és helyet foglalt a rondeau egy padján. Mint minden színész, simára van borotválva, de kedélyes polgári kül­seje cseppet sem árulja el azonkívül a komédiást. Egy hölgy, a ki ugyancsak a rondeaun sétált, az összes padokat betöltve látván, arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom