MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-01 / 119. szám
19J5. május 1. VÍGSZÍNHÁZ. »A prémes kabát« szövege. Werhan, falusi közigazgatási biró, igen konzervatív ember és elvakult mindenkivel szemben, a ki nem osztja vele mindenben az ő nézeteit. Az ő működését szatirizálja ez a jellem-vigjáték, a melynek hősnője Wulkow asszony, a mosónő. Ez az asszony nemcsak, hogy maga mindent ellop, a mi a keze ügyébe kerül, de még a férjét és leányát, a kik nála valamivel jobb érzésüek, zsarnoki módon kényszeríti lopásokra, melyeknek helyét és módját ő maga eszeli ki. így többek között egy gazdag kereskedő prémes bundájára vetett szemet és bestiális módon hajszolja férjét, hogy a bundát, alkalmas pillanatban, emelje el. Werhan megindítja a nyomozást és daczára annak, hogy a mosónő az ő házában is otthonos és igy jól kellene ismernie, mindenkit inkább gyanúsít a lopással, mint őt. A helyzet fonákságát növeli az, hogy a meglopott kereskedő liberális politikájú ember, a kit ennélfogva a konzervatív biró nem szeret és nemcsak, hogy nem szívesen nyújtja neki a törvényszabta védelmet, de sajátságos módon ugy irányítja a nyomozást, hogy abból maga a kereskedő kerül ki gyanúsítottnak A négyfelvonásos darab élénken tárja elénk ugy az érdekes törvényszéki milieut, mint a gonosz öäztönü mosóné otthonát. A darab végén Werhan győz, a ki minden alkalommal kimutatta ellenséges érzületet a gazdag kereskedő ellen sőt annyira vitte a dolgot, hogy az kénytelen a helységből is megszökni és mig igy a meglopott, kellő védelem hiján, menekülni kénytelen, a biró örömében kezeit dörzsöli, majd elégedetten megveregeti a tolvaj mosónő vállait, naiv meggyőződéssel hangoztatva : »A mig ilyen jóravaló asszonyok laknak e helységben, mint ön, addig én nyugodtan alhatom 1« A «Becsületének orvosa» szövege. Egy szálló étterme. Párbaj készül Adelung mérnök és Granitz tanácsos között, mert a mérnök elcsábította a tanácsos feleségét. A párbaj színhelyéül ezt a kis vidéki várost választották, amelyben ez az egyetlen tisztességes szálló. A felek találkoznak itt. Az érzelgős természetű Adelung kész imádottjáért meghalni ; Granitz pedig, akinek házasélete nem volt boldog, örül, hogy a házasságnak most már vége lesz mert válhatik a feleségétől. Hosszas vita után elhatározzák, hogy megmaradnak az étteremben, ami azonban semmiképpen sem tetszik a rendkívül korrekt segédeknek. Erre Lohm serfőző, az egyik segéd, azzal a fenyegetéssel távozik, hogy az esetet a becsület-biróság elé viszi. Az ellenfelek mulatni kezdenek egymással, végül összetegeződnek. Végre elérkezett a párbaj ideje; már éppen távozni készülnek, amikor sürgöny érkezik, hogy az a nő, aki miatt a párbaj majd lefolyik, Adelung egyik párbajsegédjével, aki eddig nem jelent, megszökött. A párbajnak azért mégis meg kell történnie. Kivonulnak a helyszínére, de a felek természetesen nem tesznek kárt egymásban, hanem a legjobb barátságban térnek vissza. „KEGYELET" Entreprise des Pompes Funébres t.m.tk.zä-wUz.t it hulla.zillitó-vállalat Budapest, IX., Ferencz-kömt 24. Díszes és egyszerű temetéseket és hullaszállltásokat rendel a legjutányosabb árakon. TELEFON 58—30. POß&O Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy frateraizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrségés a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segitségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok kőzött megje lik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor f er. költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség v szetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll e szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilétások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A danczigi herczegnt szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista: De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú: fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt a tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. ő maga — Lefebvre segítségével —álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harezba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Góne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csip telődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi herczegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujabb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsallné viselkedését és azt parancsolja Lefebvrének, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá, mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencséden Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans-Géne legelőkelőbb ruháját ölti tel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlítetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. Akar szép, üae arezbűr! ? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet 1 tégely 90 fillér. Kapható minden Daoribh OTÓQTsiertirban ós drogaenában. Berketz István utóda SÍS ' Vidéki mebiiatások intánvosan ás oontosan esiköiöltetnek. Postaküldemények ciimiendók: IX.. Kiniisi-ntna 14. Ari Offljtfl-telepek: IV., Yacl-atca hl. VI., Izabella-atca 6<l. p ii » a • ••! — — - — -- > HL, Kerepeal-nt 78 Vidéki mabizatisok jutányosán és pontosan esiköiöltetnak. Postaküldemények eiimiendók: IX., Kiniisi-ntoa 14. ArjaJjiék inften. Telefon 63-36. f vm„ üuM-at ao. sslyemfsstő- és vegytlsztitóKlnlzsl-utcza 14. sz. "D
