MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-06 / 124. szám

1905. május 7. VÍGSZÍNHÁZ, „A tenger asszonya" szövege Első felvonás. Vangei, egy javakorban levő orvos, kinek első házasságából már két felnőtt leánya van, másodszor is megnősül. Feleségül veszi Ellidát, a fjordok vidékéről való világitó-toronyőr leányát. Öt-hat évig élnek együtt, látszólag békés, nyugodt házaséletet, a melyben azonban nincs bensőség, nincs összhang. Vangei házasélete fölött vészes felhő lebeg fenyegetoleg. Ellidát, bár férje oldalán él, titkos, széttéphetetlen kapocs fűzi egy örökké a tengereket járó, vad hajóshoz és összefűzött jeggyürüiket bedobván a tengerbe, eljegyezte őt a tengernek is. Vangei azt hiszi, hogy a felesége Arnholm tanító után busul, a ki egykor a vidéken működött és azért elhivatja. Arnholm eljön és abból, hogy a lányok Vangei elhunyt feleségének születésnapját ünneplik, látja, hogy a lányok és a második feleség között rossz a viszony. Második felvonás. Ellicka bevallja Vangelnek, hogy miért nem lehet valóban az övé. Ellida önakaratán kizül, borzalmas vágyódással van hozzákapcsolva a tengerre szállt jegyeséhez és az eltűnt vőlegény emléke fenyegetoleg áll folyton-folyvást közte és a férje között. Titkos és magyarázhatlan vágyódása és vonzalma a tengerhez, mintha szintén ebből a titkos és felbontott kötésből származnék. „A tengerasszonya" tehát megvall mindent a férjének. Harmadik felvonás. Tiz évi távollét után megjelenik az „idegen" és Ellidát férje jelenlétében felszólítja, hogy kövesse őt. Ő megtartotta fogadalmát, érte jött, hogy magával vigye a tengerekre. Egy napi gondolkodási időt ad Ellidának, hogy aztán önként, saját elhatározásából vele menjen. Negyedik felvonás. Ellida nagy harczot viv magával, végre is arra kéri a férjét, bocsássa őt szabadon, bontsa fel a köteléket, mely őket egymáshoz köti és mindkettőjüknek csak szenvedéseket okoz. Ötödik felvonás. A kitűzött időben pontosan megjelenik az idegen, hogy a félóra múlva induló hajóval magával vigye Ellidát. Vangei és az ő jelenlétében vizszaadja Ellidának szabadságát, a kit annyira szeret, hogy ezt az áldozatot is meghozza érette, csakhogy uj életében boldogságra találjon. Ellida szabadon választhat és ekkor ő visszatér Vangelhoz és gyermeknihez, örökké száműzve emlékéből az idegen kezet és emlékét, annál inkább, mert gyöngéd megszorításának hatása alatt a mostohalányok is megszeretik az addig zárkózottnak mutatkozó Ellidát. Dr. JUT ASST JÓZSEF oórgyógyász, k. egészségtan-tanár 85rápoló és Arcz szépítő Intézete — Budapest, IV., Koaauth-Lajoa-utcaa 4.— — Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; tonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok ór sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szepl 5, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz ; fagyás, Izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőknek distingvált keresetforrás). MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek hugával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár áilapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ók mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Na%y emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös creskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendörség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkánó szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető Jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség ós a Jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség ós a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok kőzött megji ük Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor er költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség - vetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll r szobroknak és fáklyával kezében vezeti ők -t • magasba. Negyedik kép. A jövő álma \ küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsere,: dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. Ei is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget, Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Halódik kép. Termékenység. A béke bizto sitva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakiai egészítik tri a magyar harczkészsé"' oltalma alatt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotusóg: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kínzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a hslálban felkeressék szivük közös szerelmét: 11 skét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérl! Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. A* Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek ós előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magéval és utánna rohan, haza : szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet ós együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára A II. Nemzetközi Automobil-Kiállitás = léghajózási osztálylyal = 1905. május hó 7-én délelőtt Vall órakor ünnepélyesen megnyittatik a városligeti Iparcsarnokban. Beléptidij a megnyitás napján délelőtt 5 kor., délután 2 órától 1 kor. „KEGYELET" Entreprise des Pompes Funébres tsmstkezd-intezet •'• hulla«zillit<5-váll»l»t Budapest, IX., Ferencz-körnt 24. Díszes is egys/erí temetéseket is hullaszálliiAsokst rendes s legjutányossSb árskon. TBLr.KON 58—30. Virágbokor józsef-té

r cs Fürdó-utcza sarok. Színház alán mindig friss vacsora. Társasagok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint dijtalanul házhoz szállíttatnak.