MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-06 / 124. szám

2 1905. május 6. Budapesti színpadok. Budapest, május 6. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este kezdi meg nagyérdekü vendégszereplését Yvonne de Treville, a Lakmé czimszerepében. Holnap, vasárnap este Puccini hatalmas sikert aratott operája, a Bohémélet kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, vasárnap este Az ember tragédiáján adják, a három főszerepben Beregi-ve 1, Ivánfi-val és K. Hegyesi Marival. Hétfőre ugyancsak Az ember tragédiája van kitűzve, de ez alkalommal már uj szereplőkkel. Ádámot Odry, Évát Cs. Alszeghy Irma és Luczifert Császár fogja játszani. Az ember tragédiája előadásai hét órakor kezdődnek. — A Nemzeti Szinház müvészszemélyzete most a Parasztszivek czimü tanyai történet előadására készül. Az újdonságot Szalóky Elek Balassa Ármin Parasztszivek czimü egyfelvonásos színmüvének felhasználásával irta s a Szeged-vidéki tanyai élet köréből vette tárgyát. » A Vígszínház- ban hétfőn, e hó 8-án búcsúznak el a berliniek. \ magas irodalmi és művészi nivón haladó vendégszereplés során ma, szombaton, mutatják be az utolsó uj darabot, a mennyiben szinrehozzák Ibsen egyik legszebb darabját, a Tenger asszonyát-1, a melyet Brahm társulata Budapesten még nem játszott. Vasárnap és hétfőn a legnagyobb sikereket aratott két darabot ismétlik, a Takácsok-ai és a Tizenhétévesek-et. Vasárnap délután a Vígszínház művészei előadásában a Kézrölkézre, Feydeau kaczagtató bohózata kerül szinre. — A jövő hét elején mutatják be André Lordé és Michel Carré uj énekes színmüvét, a Miss Chipp-et, a melynek czimszerepét Küry Klára fogja játszani Az újdonságnak nagy partitúrája is van, a melynek egy részét Berény, a Párisban élő magyar komponista irta. A Miss Chipp regényes cselekményének keretében Küry Klárának bő alkalma lesz sokoldalú képességének érvényesítésére! vidám és komoly részletek, ének és táncz érdekes sorozatban váltakoznak a darabban, a melyben Küry Klára mellett a Vígszínház legkiválasztottabb tagjai játszanak. * A Magyai Szinház vendégmüvésznője: Miss Mary Halton egészségi állapotában már oly örvendetes javulás állott be, hogy a jövő kedden, május 9-én, biztosan megkezdheti vendégjátékát. Az első két estén: kedden és szerdán a Gésák-ban lép föl, pénteken és szombaton pedig a Szegény Jonatán-ban fog játszani. A mára és szombatra váltó t jegyek a keddi és szerdai Halton-estékre érvényesek, s erre a két estére a pénztár általában a május 5. és május 6. jelzésű jegyeket árusítja. Vasárnap délután és keddig minden este Pajna Ferencz nagysikerű revüje, az Ex lex kerül szinre. * A Királyszinház-ban szerdán kezdődtek meg a János vitéz ujabb sorozatos előadásai, Fedák Sárinak föllépésével. A János vitéz mostani előadásaira is oly jelentékeny az elővétel, hogy a páratlan sikerű daljátéknak májusi pályafutása is csökkenetlen vonzóerőt igér. Fedák Sári minden este eljátssza a czimszerepet, s a János vitéz, amely holnap vasárnap délután is szinrekerül és pedig mérsékelt helyárakkal, vasárnap este ujabb jubileumot hoz, a Hetedik huszonöthöz ér. Százhetvenötödik előadása után is, a szinház szezonzáró darabjának, az újonnan kiállított és scenirozott Bob herczeg-nek szinrekerültéig, megszakítás nélkül, a fános vitéz tölti be a műsort. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma este kezdi meg a szezont a Népszínház müvészszemélyzete. Vidor Pál igazgató elmondja Heltai Jenő verses beköszöntőjét, melyet mai számunkban közlünk, azután A sárga csikó kerül előadásra, Blaha Lujza fellépésével. Holnap, vasárnap este a Boccaccio kerül szinre. Az első hét műsorát pedig a Parasztkisasszony, Boccaccio, Kold'isdiák, Két Hippolit, Casanova, Falu rossza, Mikádó és Jeanette töltik be. Blaha Lujza asszony, a Nemzeti Szinház örökös tiszteletbeli tagja, Vidor igazgató felkérésére nyári pihenőjét, eddigi szokásától eltérőleg, később kezdi meg, hogy a Fővárosi Nyári Szinház előszezonját annál érdekessebbé tegye. Beköszöntő. Irta: Heltai Jenö. — A Fővárosi Nyári Szinház mai megnyitó előadásán elmondja Viáor Pál, a Népszínház igazgatója. — A színigazgató, ki minden évben Az érkező fecskével visszajön, Az uj hajlékba mielőtt belépne, Megáll az ismeretlen küszöbön. S a mig az ajtón félve beköszön, El fogja szivét szörnyű lámpaláz, Hogyan fogadja őt a publikum majd, Mi széppel, jóval várja öt e ház ? • A fecske házi fészkét odahagyva, Ha jött a nyár, egy uj fészekbe szállt; Igy vándoroltam én is csapatommal Pestről a nyájas, szép Budára át. Kedves csicsergés, jókedv, bizalom, hit A podgydssunk, mit magunkkal hozunk Oltárodra te szellős múzsatemplom ' A művészetnek ezzel áldozunk. 1 A mig a téli fészkünk csinosítják,\ \ Hogy álljon majdan büszke csarnokul, j Emitt szolgálunk néked, ó közönség, Te mindnyájunk felett hatalmas ur! Ha igyekvésünk elnézőn ítéled És játékunkban örömed leled, Adsz tán nekünk majd nem csak itt e deszkán, De szivedben is egy kicsiny helyet. És minden vágyunk, kérésünk, reményünk, i Hatalmas ur, közönség, ó kegyelj — Hogy mig e nyár fölöttünk tovalebben, fókedv tanyája legyen ez a hely. Lelkesedéssel, tűzzel megy a harczba i A tapsra szomjas, hős színészi had, ; 0> légy barátunk s azt, mit neked játszunk Kedves közönség, szívesen fogadd! A kulisszák mögül. Budapest, május 6. Triesch Iren. — A berlini művésznő Vigszinházi vendégjátékához. — A nagy és különösen a legnagyobb művészek és művésznők majdnem mindig, csak tengernyi küzdelem után és a szeszélyes sors különféle csapása révén jutottak azokioz a babérokhoz, a melyeket későbben arattak. A nyomorból, a nélkülözéstől csaknem valamennyinek kijutott. A nagy Sarah Bernhard éppenugy végig- i járta a maga kálváriáját, mint Duse Eleonora, ! a ki egy vasúti kupéban pillantotta meg először a napvilágot s azzal kezdte meg pályáját, hogy a sugó szerepét vállalta el annál a társulatnál, a melynél szülei működtek. Kijutott az élet viharából annak a fiatal művésznőnek is, a ki pár év alatt a többi színpadi királynő sorába emelkedett isten áldotta művészete révén. Ez a művésznő Triesch Irén, a kit pár év óta nálunk is épenugy csudálnak, mint hazájában s a ki tegnap üsíg a Nórá ban kápráztatta el megint a közönséget, ma este pedig A tenger asszonya czimszerepében mutatja be zseniális művészetét. Talán tizenkét évvel ezelőtt történt, hogy egy szegény zsidóasszony a bécsi zenekonzervatóriumba vétette fel a leányát. Beíratta a zongora-tanszakra és három év múlva már jeles sikerrel végezte el a zenekonzervatóriumot. A zenetanárnői diplomával egyidejűleg azonban egy másik oklevelet is nyújtott át a kis Irén az édes anyjának, a melyet ugyanakkor a szinészkonzervatóriumban nyert. Ekkor sült ki csak, hogy anyja tudta nélkül, a ki erősen ellenezte, hogy a lánya a szinipályára menjen — titokban egyszerre járta és végezte mind a két művészeti iskolát. Triesch Irén, a mikor választania kellett a Bösendorfer és a színpad között, nem sokáig habozott: az utóbbit választotta. Színésznő lett tehát és Hamburg-ba szerződött, havi ötven márka fizetéssel. Ebből a csekély összegből kellett lakást tartania, ruházkodni és megélni. Ebben az időben nyomorban élt. A temető mögött bérelt magának egy olcsó kis szobácskát Egy izben ő maga mesélte, hogy milyen óriási küzdelmeket kellett ekkor vivnia a megélhetésért. - Vacsorára legfeljebb tiz fillér jutott. Ezt gyakran villamosra költöttem, mert féltem előadás után éjnek idején a temetőn keresztül hazamenni. Igy aztán akárhányszor megesett velem, hogy vacsora nélkül feküdtem le. Nemsokára München-be szerződött. Itt már valamivel nagyobb fizetése volt, de ebből támogatta édes anyját is; s ezért még sokáig egy csésze kávét, vagy sajtot költött el vacsorára. De jött az első siker, s nyomában a második, a harmadik! És Triesch Irénből egyszerre hires nagy művésznő lett, a kiről elragadtatással nyilatkoztak az újságok, a közönség imádta és művészetének a hire bejárta egész Németországot. Brahm Otto, a Lessing Theater, akkor a Deutsches Theater igazgatója, sietett őt s'inházához szerződtetni, a hol még nagyobbra nőit. Ma a legnagyobb német színésznőnek mondja a német kritika. Egy évvel ezelőtt aratta a legnagyobb sikerét: feleségül ment szive választottjához, Lamond Frederikhez, a világhírű Beethoveninterpretárhoz. F. Színházi pletykák Budapest, május 6 Apró adatok az elillant tenorista afférjéhez. Nem mindennap történik meg, hogy egy jól dotált, a közönség kegyében álló tenorista szó és bucsu nélkül távozzék el egy müintézettől, a hol jó indulattal vették körül és elismeréssel halmozták el. Ezért a Bochnicsek szökése nem egynapos szenzáczió: ma is csak oly élénken foglalkoztatja az operaházi köröket, mint tegnap. erdekesnek tartjuk hát egy pár adattal rávilágítani a hirtelen eltávozott Bochnicsek afférjára. Csak néhány apró, de jellemző adattal szolgálunk. * Bochnicsek gravámenjeit felsorolva, azt állította egy újságíró előtt, hogy május elsején a fizetéséből mindössze valami hatszáz koronát kapott ki. Ezzel szemben ideigtatjuk Bochnicsek április havi illetményeinek . hivatalos kimutatását : Fizetés 500 korona, fellépti dij 1200 kor., összesen 1700 korona. Levonások: Adó 75 korona; nyugdíj 52 korona 88 fillér; szolgálati dij 66 korona 66 fillér; közreműködési dij 20 korona; egyszer lemondott 150 korona; fizetési előleg 162 kor. 50 fillér; összesen 527 korona 4 fillér. Készpénzben kikapott tehát: 1172 korona 96 fillért. Tehát épp a kétszeresét kapta annak, mint a mennyit bevallott. * A másik apró adat arról szól, hogy Bochnicsek vére is aféle kalandozni vágyó müvészvér volt mindig. S hogy milyen naivságok voltak benne, erre nézve, ime, a következő eset: Egyszer azzal állított be: Moszkvában agyonlőtték az Operaház tenoristáját, meghívást kapott, odamegy. És csak mikor minden hozzáértő ember megmagyarázta neki, hogy Moszkvában tizszer magasabbak az igények, mint itt, állt el ettől a tervétől. Másik eset: Beállít, meghívást kapott Amerikába, Conried operájához, óriási gázsival, itthagyja Budapestet, utazik. „Nagyszerű dolog!" — mondták neki. Azután előkérték a meghívást. Hát egy közismerten megbízhatatlan ágens bizonytalan ígérgetése volt az egész. t