MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-04 / 122. szám

6 1905. május 4. M. KIR. OPERAHAZ. »A walkür« szövege. (Wotan megtudta Erdától, hogy ha nem sikerül a zsarnok Alberichtől a varázsgyürüt visszahódítani, az isteneket a pusztulás veszedelme fenyegeti. A walkürök Wotan és Erda szerelméből származtak, a kik hivatva vannak a hős vitézeket a Walhallába vezetni. A varázsgyürüt fogadalma szerint Wotan saját maga nem veheti vissza az óriásoktól. Hogy azonban mégis birtokába kerítse, mint vándor a földre indul, a melyből annak a hősnek kell származnia, a kire neki szüksége van.) Első felvonás. Hunding viskója, a melynek közepén egy hatalmas fa áll, a mely a tetőn tul nőtt. Egy fegyvertelen, kimerült férfi rohan be a szinre és fáradtan rogy le. Sieglinde, a ház asszonya segítségére siet a menekülőnek. A ház ura távol van, de a mikor Hunding hazatér, a vendége tiszteletére lakomát készíttet. Lakoma közben Hunding megkérdezi az idegent, ki ő, a ki azt mondja, hogy Wehwaltnak hivják és azért volt kénytelen menekülni, mert megölt egy embert, a ki ellen egy házasságra kényszerilett asszonyt védelmezett. Hunding megismeri az idegenben ellenségét, a ki véletlenül az ő házába menekült; de azért éjszakára felajánlja neki tűzhelyét. Sieglinde nagy vonzalmat mutat az idegen iránt és sejti kilétét. Miután férje számára álomitalt kevert és az már mély álomba merült, visszatér az idegenhez és megmutatja neki a tölgy hatalmas törzsében levő kardmarkolatot, a melyről elmondja, hogy menyegzője napján egy félszemű vándor (Wotán) ékelte be tövig a fába. A kard markolatát túlvilági fény világítja meg, az idegen odarohan és teljes erejével kirántja a kardot a fából. Sieglinde megtudja ebből, hogy az erős hős senki más, mint Siegmund, a fivére. Kitörő örömmel borulnak egymás karjaiba és az ébredő erdőbe vonulnak egymással. Második felvonás. Sziklahasadék. Wotan testvérei közül kitünteti Brünhildát és megparancsolja neki, hogy az üldöző Hunding és Siegmund közötti küzdelemben, ez utóbbit támogassa, közben azonban megjelenik Fricka, a házasélet védője és büntetést kér Siegmund ellen, a ki tulajdon testvérével szeretkezett. Wotan hiába kéri Frickát, ez nem enged s igy kénytelen kívánságát teljesíteni. Visszahívja hát Brünhildát és meghagyja neki, hogy vegye el Sigmund kardjának hatalmát és Hundingot segítse győzelemre a kettős harczban. A walkür azonban észreveszi, hogy Wotán nem a saját akaratából rendelte ezt igy és elhatározza, hogy a küzdelemben mégis Siegmund pártjára áll. Wotan azonban haraggal lép közbe, védelmére kell Hundingnak és a Siegmund kardja kettétörik. Hunding megöli Siegmundot. Sieglindet azonban, a kinek fivérétől gyermeke született, Brünhilda megmenti, de Wotan dühösen üldözi az engedetlen walkürt. Harmadik felvonás. Szikla, a mely körül a walkürök gyülekezni szoktak. Brünhilda jön Sieglindeval és kéri testvérei oltalmát. Wotan büntetése elől azonban hiába akar menekülni. Sieglindet és gyermekét az erdőbe küldi és bevárja a haragjában tomboló apját, a ki megfosztja istenségétől, varázsálomba ringatja és azt határozza, hogy annak legyen a felesége, a ki csókjával felébreszti. A szerető gyermek könyörgéseitől azonban meglágyulva, tekintve, hogy az tulajdonképen az ő titkos óhaját akarta teljesíteni, lángtengerrel övezi a hegyszakadékot és azt határozza, hogy csak az a hős férfi ébreszthesse fel Brünhildát, a ki a lángokon keresztül mer gázolni. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. I. felvonás. Történik 1536-ban a sfanya inkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzött mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valimely mórral kezd viszonyt, a spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk falják tel és eltemeti. A holttest eltüné;éve Zorayat gyanusitják, egy mór orvos leányát a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive szerelemre gyul a mor lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvon is Mór palota Toledoban. Palacios kapitány es Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat. Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hyp notikus álomba ringatja. A mikor meg nt kl akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos Ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hóditotta meg a kaoitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték nek; a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjéí, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. EHM JÁNOS vendéglőjében a Nemzeti Szinház bérházában ma és , , hang: minden este TOLL ARPAD ét KAROLY versenyez. VÍGSZÍNHÁZ. A „Bernd Róza" szövege. I. felvonás. Bernd Róza már rég menyasszonya Keil Ágostnak, a jámbor, istenfélő könyvkötőnek, de Flammba szerelmes s találkozik is vele a mezőn. Streickmann cséplőtulajdonos rajta kapja őket a találkozásnál s a mikor Flamm távozik, Rózának szerelmi ajánlatokat tesz. Róza hidegen utasítja vissza, de ekkor Streckmann azzal fenyegeti, hogy mindent elárul az öreg Berndnek és Keil Ágostnak. II. felvonás. Bernd, Ágost és Róza Flamm anyakönyvelő lakásán vannak, hogy bejelentsék az esküvőt. Róza azonban kijelenti, hogy ö még nem óhajt férjhez menni és elhalasztja az esküvőt. Az öreg Bernd és Ágost hiába kérlelik, Róza hajthatatlan marad. Végül az apa és vőlegény távoznak, s Róza egyedül marad Flamm béna feleségével, a kinek elárulja, hogy anyának érzi magát. III. felvonás. A mezőn aratnak. Bernd és Ágost várják Rózát, a ki eleséget hoz számukra. Végre megérkezik Róza s az aratók mindenféle czélzásokat tesznek Róza bukására a mit Berndék szótlanul hallgatnak. Streckmann is megjelenik cséplőgépjével s ingerli Rózát és Ágostot. Az aratók ismét munkába fognak s Róza egyedül marad. Épp indulni akar, a mikor útját állja Flamm és újból szerelmi vallomást tesz Rózának, a ki végleg búcsúzik tőle. Flamm meghatottan távozik s ekkor Streckmann, a ki ismét lesben áll, a szemére hányja Rózának Flammhoz való viszonyát, rossz nőnek nevezi Rózát, aki nemcsak Flammnak volt a szeretője, hanem az övé is. Róza magából kikelve támad Streckmannra, megmondja, hogy utálja őt és csak azért lett az övé, mert félt Streckmann fenyegetésétől. Á nagy zajra előjönnek az aratók. Ágost megragadja Streckmannt, a ki azonban olyant üt Ágost egyik szemére, hogy az kifolyik. IV. felvonás. Bernd feljelenti Streckmannt a bíróságnál. Utóbbi viszont Rózát leleplezi. Flammné megtudja férjétől a valót, azt is, hogy Róza születendő gyermekének Flamm az apja. A mikor Róza bünbánólag megjelen, Flammné nem tesz neki szemrehányásokat, csak akkor, a mikor megtudja, hogy Róza a bíróságnál mindent letagadott és hamisan esküdött. V. felvonás. Berndék lakásán vagyunk. Róza hazatért, csak kis nővérét találta otthon, a kinek elmondja, hogy ő most felmegy a padlásra. Bernd és Ágost is megjönnek s Ágost ekkor megmondja a mit sem sejtő öregnek, hogy mindaz igaz, a mit Streckmann a bíróságnál vallott. Közben Róza lejön a padlásról és bevallja, hogy magzatát megfojtotta. Egy csendőr érkezik meg egy idézéssel, de Róza már nem tudja aláírni, mert megőrül. AA: l Eladok és veszek l Urasági bútorokat, teljes lakberendezéseket, angol bSrbntorokat, aahagoni és rézbntorokat, perzsa- és smyrnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gázéi villamos-csillárokat. — TPiRBRN! NAGY ZSIGMOND 1Ä Budapest, Ujvilág-n. 27. (Rőser-Bazár mellett) AJ epSBi hSabar.. Telefon 17—77.