MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-30 / 148. szám

1905. május 21 . 7 Budapesti színpadok. Budapest, május 30. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt talál­ják olvasóink. — Mátray Dezső másodszor csütörtökön, junius 1-én, lép fel Carmen-ben, harmadik fellépését pedig vasárnapra, jun. 4-ére, tűzték ki a Lohengrin dalműben. A czigánybáró operett szerdán kerül szinre harmadszor az első szereposztásában. Ez előadás tiszta jövedelmét is jótékonyczélra adják. * A Nemzeti Szinház erre a hétre a műsor legvonzóbb darabjaiból állította össze repertoir­ját, mely lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt olvasható. * A Vígszínház szerdán újdonságot mutat be Emil? czim alatt, mely az idei párisi szezon­nak legkiemelkedőbb sikere volt. Íme az újdon­ság szinlapja : emil;? Bohóza: 3 (elvonásban, irták : Monnier és Larcher. For­dította: Góth Sándor. Személyek: Laverjon - Góth Colamelle, vizsgálóbíró Hegedűs Ponticours - Vendrey Héloise, a felesége Haraszthy H. Céline, a leánya G. Kertész E. Colamelle Albiné ... Borostyán S. De Patigny Irma Hegedüsné I. Lambard Ernest ... Tapolczay Jean Szerémy Omphale, balerina Gazsi M. Lolotte Fábián K. De Verneuil Bárdi Montassant Sarkady Divatárusleány Csáki I. 1-ső I u . u a Rónaszéki 2-ik ( butorhordo Dayk a Történik Párisban, napjainkban. * A Magyar Szinház a Halton vendégjátékok rendkívüli sikere folytán a művésznőt két ujabb föllépésre szerződtette. Ez a két föllépés pén­teken, junius 2-án és szombaton, junius 3-án lesz, s miss Halton újra eljátssza három szere­pét: a Sherry, A szegény Jonatán és A gésák egy-egy fölvonásában. Addig minden este a nagysikerű Ex lex kerül szinre. — A Magyar Szinház karszemélyzetének junius 3-án, szom­baton délután lesz a jutalomjátéka rendkívül j változatos és érdekes műsorral. Maróczy mester hires élő sakkjátékán kivül szinre kerül a Mulató Istenek czimü operett s a felvonás­közökben táncz-, zene- és énekszámok kerülnek előadásra. Így Várady Ilike Mihályfi Bélával egy uj kékvókot jár, Toliagi Adolf előadja Rákosi Jenő kitűnő Elektra-paródiáját, Szent­györgyi Lenke, Györgyike és Márta hármas 1 tánczot lejtenek, Újvári Károly pedig egy tán­czos, énekes magánjelenésben lép fel. Mind­ezeken kivül a három legjobb budapesti czigány­primás: Rácz Laczi, Kóczé Antal és Babáry József is közreműködik zenekarával a jutalom­játékon, a melyre jegy már kapható rendes esti helyárakkal a szinház pénztáránál és a Bárd­czég jegyirodáiban. * A Királyszinház egész heti műsorát ismét a János vitéz tölti be, mely most már nemsokára megéri a kétszázadik előadását. Erre az elő­adásra, mely nagy ünnepi külsőségek mellett fog lefolyni, már most válthatók a jegyek. Csü­törtök és vasárnap este a Bob herczeg kerül szinre. De e napokon is, délután, a János vitéz van műsoron. Az esti előadásokon mindig Fedák Sári lép fel. * A budai Fővárosi Nyári Szinház-ban játszó népszínházi személyzet e heti műsora a legvál­tozatosabban van összeállítva az idei évad leg­vonzóbb müsordarabjaiból. Szombaton Ágai Adolf és Almássy Tihamérnak a Népszínházban óriási sikert aratott érdekes bohózatát, az Egy görbe nap-ot elevenítik fel. * A Városligeti Nyári Szinház-ban csütörtö­kön este érdekes repriz lesz, melyen Feld Mátyás és Faragó Jenő Az aszfaltbetyár czimü énekes bohozatát elevenítik fel. Ez a nagysikerű darab tölti be a hét műsorának nagy részét. Ma, kedden az Apajune operett, szerdán Az igazi! czimü bohózat kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, május 30. Prielle Kornélia — nyolczvanéves. A magyar színművészet büszkesége, a legbájo­sabb örök-ifju „nagymama": Prielle Kornélia junius elsején tölti be élete nyolczvanadik évét. A Nemzeti Szinház nagy művésznőjét ebből az alkalomból elsőnek szülővárosa: Máramaros­Sziget ifjúsága kereste fel üdvözletével. A torna­versenyre felrándult máramaros-szigeti diákok kivonultak hozzá a Margitszigetre és ott ünne­pelték. Kétségtelen, hogy a nagy művésznőt junius elsején méltó módon fogja üdvözölni és ünnepelni az egész magyar színházi világ. * A „Romeo és Julia" jubiláris elő­adása. Vasárnap, junius 4-én, nevezetes jubi­láris előadás lesz a Nemzeti Szinház-ban. Shakespeare: Romeo és Julid- ja kerül századszor előadásra. Ebből az alkalomból a tragédia uj betanulással és uj jelenetezéssel kerül szinre. Romeo szerepét Beregi Oszkár, Julia szerepét pedig Paulay Erzsike fogja játszani. * A Magyar Szinház uj főrendezője. A Magyar Szinház igazgatósága a mai napon Megyeri Dezsőt, a kolozsvári Nemzeti Szinház volt igazgatóját, hat évre szóló szerződéssel főrendezőnek szerződtette. Megyeri a jövő szín­házi szezonban kezdi meg működését a Magyar Szinházban. * A „János vitéz" kétszázadik elő­adása. A szezónvégben is állandónak bizo­nyuló vonzóerővel, telt nézőtér előtt került szinre a Királyszinház-ban estéről-estére a János vitéz, a mely a jövő hét szombatján, junius 10-én, éri meg kétszázadik előadását. November 18-án volt a daljáték bemutatója, s igy nem egész hét hónap alatt, pályafutásának kétszázötödik napján jut el ehhez a jubileum­hoz, a mely nagy ünnepségek mellett fog le­folyni. Miss Halton Budán. Miss Mary Halton érdekes vendégjátékára készül most a Népszín­ház személyzete. Az ünnepelt angol szubrett | most két hires szerepét fogja eljátszani hat estén át: junius 6., 7. és 13-án Audran operett­jében, A babá-ban Alésziát, junius 9., 10. és 14-én pedig Sidney Jones daljátékában, a San-Toy-ban a czimszerepet Ezzel a Népszín­ház két kiváló régi operettjét mutatja be a budai szinházban. A »Magyar Szinpad« tárczája. A népszínműről. Irta: Blaha Lujza*. 1. Szegény népszínmű, már majdnem a törté­nelemé vagy! Minduntalan megkongatják fejed fölött a lélekharangot és olyankor ugy össze­szorul a szivem, mintha a legkedvesebb bará­tom életéért kellene remegnem. Ugy is van. A népszinmü meg én össze vagyunk forrva az egymáshoz tartozóság leg­édesebb kötelékeivel. Legszebb emlékeim a népszínművel vannak összeforrva. Álmaim, sike­reim, egész életem a népszínművel fonódnak össze . . . hogyne félteném hát, hogyne tűnőd­ném én is sokszor; van-e még jövője, lesz-e még másodvirágzása, tovább fejlődése? Mindig azt hisszük, azt reméljük, a mit óhajtunk. En pedig teljes szivemből óhajtom, hogy a népszinmü tovább éljen, igy hát mély meggyőződéssel hiszem is. Igaz, hogy a mostani áramlat ellenem vall, de hát, édes istenkém, nem most először lett a népszinmü a nagy közönség hamupipőkéje. A régiek: Gvadányi, Szigligeti, Vachot, majd Szigeti bácsi elhallgattak, Hegedüsné meghalt és a népszinmü hanyatlásnak indult ... de egyszerre csak meghalt Tóth Ede, az én felejt­hetetlen Tóth Edém! „A falurossza" uj kor szaknak volt a hirdetője. Ezt követte a „Toloncz" meg a „Kintornás család" . . . fájdalom, több már nem tellett tőle. * Az „Egyetértés" jubiláris számábóL De az ő nyomdokain haladva Csepreghy Ferencz, Rákosi Jenő, Bérezik Árpád, Pátkay László, Almásy Tihamér, meg a többiek, pom­pásabbnál pompásabb darabokat irtak a magyar közönségnek és hatásos, jó szerepeket — nekem. Igazán nagy zavarban lennék, ha most hirtelenében azzal a kérgéssel ijesztenének rám : — Melyik a legkedvesebb szerepem ? Tudom is én! Hiszen annyi parasztszere­pet jálszottam világéletemben, hogy bizony nem igen tudnám megmondani, hány színpadi nevem volt már! Volt idő, a mikor a nyári vakácziót kül­földi fürdőhelyen, vagy Velenczében, Párisban, Londonban töltöttem ... na nem éppen „tanul­mányúton" 1 A mikor tanulni akartam, kimen­tem falura, a nép közé és onnan hoztam uj benyomásokat, uj típusokat. Vakáczió után rendesen a Tündérlak Magyar­honban-t tűzték ki első felléptemül a Népszin­ház-ban. Ebben a régi, naiv darabban már a színfalak mögött gyújtok a nótára, s e soroknál lépek a sugólyuk elé: Messze jártam Másutt isívolt Jó dolgom, De e szivem Csak azt mondja Jobb otthon. E czélzatos szavakra tomboló tapsvihar tört ki. Erre számítottunk mindnyájan: a direk­tor, a közönség, no, meg én is, ... a kit ez a jóleső szeretet, újra, meg újra mélyen meg­hatott. Nagy betegségem után a Sárga csikó-ban léptem fel először. Annál a jelenésnél, a mikor mint Erzsike, elmondom, hogyan menekültem meg a nagy veszedelemtől, partnerem, a ked­ves Vidor tata, kalapját orvosom, dr. Tauffer tanár páholya felé megemelintve, — a szerepe utasítása szerint — hálás hangon mondta: — Az isten áldja meg a megmentődet! A publikum megértette a vonatkozást és perczekig tapsolt a — megmentőmnek. Nem tagadom, elpityeredtem ott a színpadon és sokáig azt hittem, hogy Erzsike a legkedvesebb szerepem, a Sárga csikó a legkedvesebb nép­színművem. Sokáig tartana, ha minden darabhoz fűződő drága emlékeimet fel akarnám sorolni. Egy az, most hirtelenében nem is jutnának eszembe, aztán maguk ugyancsak megköszönnék, ha annyi helyet foglalnék le magamnak. Á kit érdekel . . olvassa el annak idején naplómat. A körülményeken kivül sok része volt szereplőtársaimnak is abban, hogy valamelyik darab és szerep jobban tetszett, mint a másik. Hol van Tamássy, az én első Göndör Sándo­rom ? Hol van Tihanyi ... az öreg Peták káp­lár kreálója? . . . Együd — a kitűnő „Gonosz Pista", vagv Eőry Guszti — a Veréb Jankóm? . . . Vidor Palya se szekundál már nekem, mint Kósza Gyurka és Horváth Vincze is penzióban csücsül, a helyett, hogy Mravcsákot játszanál Ugy összeszoktam ezekkel, ugy ismertük­értettük már a ki sem mondott gondolatainkat, ötleteinket, hogy próba nélkül is segítettünk egymásnak a siker kivívásában. No de, mindenbe bele kell törödnünk. A régiek helyét ujak foglalják el és ha más esz­közökkel is, hasonló hatást tudnak ezek is elérni . . . — Befejező közlés következik. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom