MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-28 / 146. szám

6 1905. május 8. M. KIR. OPERAHAZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nim­fák, bacchansnök táncza. A három gráczia jel­képezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza­tokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyö­nyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tann­häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedé­lyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul­be s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmá­ban, mintha harangok szavát hallotta volna ... visszavágyakozik az ő régi világába. Szivesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijed­ten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító sza­vakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a hát­térben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legel­teti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegen­ben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimond­hatatlan érzés tovább űzi, de Wolfram szagára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram el­beszélése, melyből megtudj a, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második félvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körük­ből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szemérem­mel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu­lása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébe nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szab­hat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az eré­vyekben keresve a szerelem forrását. Tann­näuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét hdta a szerelem lényegének. Beiterolf most aevesen megtámadja Tannhäusert s isten­háromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja kissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelem­ről, a ki öt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez meginditja az örgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsána­tát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogj kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le­mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esit j csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, j hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágo­hat hajtani, ugy a te vétkes tested sem ment­hető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tann­häuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénusz­barlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar ro­hanni, midőn a dombról szomorú teme­tési menet száll alá, Erzsébet holttestét hoz­zák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely íme! csodák csodája virágokat hajtott! NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« szövege. I. kép. Az urat, miután a világot meg­alkotta, angyalai dicsőítve környezik, supán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, szám­űzi a menyországból, két fát jelölve meg birto­kául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldo­gan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megizlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsom­ból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves lát­ványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja eléjük. II. kép. Ádám álmában először mint Pharao szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat építenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabsz J1­ganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolga­nőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rab­szolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örö­met neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra itélik. Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy mulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet. Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szivja magába. Megjelenik Péter apos­tol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörtén hallgatja a borzalmas szava­kat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen. V. kép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a valiásnak fogja szen­telni életét és kolostorba megy. Tankréd kifá­radtan, csalódottan halad utján tovább s Luczi­ferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Adám), az ősz csillag­vizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvén jen buzdítja, lelkesili a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. Saint­Just és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a fele­sége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meg­látja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. Igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek meg­jelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen mun­kásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyel­mezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg. A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi em­bernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jé honában vannak. Ádám az eszkimóban meg­ismeri az emberiség utolsó, torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesé­ben Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyil­kosságra gondol Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az édes titkot, hogy anyá­nak érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távoz :k. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. DP. JÜIAS3Y JÓZSEF Dórgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és ArcnsépitS intézete — Budapest, IV., Kossuih-Lajos-utesa 4.— — Alapíttatott 1892. ­Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok relüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmasz­százs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék) Alapos leírás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg díjtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált keresetforrás) Mi a harmat szomjú gyepre, ez a HARMATCRÉME a napégette, szélkifujta arczbőrre mert a HARMATCRÉME ilze bájt, ifjú hamvasságot s bársonyszertl sima­ságot kölcsönöz az arcznak. =z=z 1 tégely ára 1 korona. • Hozzávaló Uarmatszappan 70 filér, és Harmatarezpor 1 korona. Készíti: Mihalovits gyógyszertár Debreczen. "Főraktár) 1T0R0K JÚZSEF gyógyszertára^Budapest. Tanningene | _ legjobb és legegészségesebb tmjfestősaor. Sötétszőke, barma ét fekete. 3 frt 50. Osan a legjobb védőszer szájnak, fogaknak, é> tüdőnek. Osan—Szájviz-Eszenozia ürtgeakéat 88 kr. Osan-fogpor dobosokban 44 kr. P-...U I t„fal Béosben, XVIII., Carl Lndvlg, vzerny J. Hlliai atrasse e. Küldés postai utánréttsl­Kapható minden nagyobb gyógyszertárban, Drogériában, Diai­ssoszkereskedéaben stb. Arj egyzék ingyen. Pí aktár: Törők Jdssef gyógyssor tarában, Budapesten, VI.. Klrály-u.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom