MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-28 / 146. szám
„M agyar Szinpad^ melléklete, (we szám) VÍGSZÍNHÁZ. A »Diákélet« ssöveg A 7. felvonás. A sz&sz-karlsruhi pnzumptiv trónörököst, Károiy Henrik herczeget, ' -i szokáshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkalom, hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja ót az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszon fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéve l töltötte. A herczeg is nagyon örtll a vidámna' ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tar . hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletban tartani. II felvonás. Nagyban készül Rüder fogadós a herczeg érkezésiére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére : — Sohsem kapom meg, — sóhajt tel, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hírül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Kellermann, a diákok volt totfaktuma, • és állást kér. Eközben felujitja a herczeg emlékeit, a melyek őt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó; amolyan diplomacziai házasságot kel! kötnie. Bánatosan gondol az ő Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. fis gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Ki ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az 6 Kati ezé jávai, a ki elmondja neki, hogy látta a meny asszony princzesz arczképét, és hogy most inémégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez Mindennek vége. A volt szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják égyn á örökre. A „Kolibri mama" szövege, I. felvonás. Rysbergue báró neje megőrizte ifjúságának báját és üdeségét, bár már két nagy fia van, a kik közül az elsőszülött a vőlegénység küszöbén áll. Nagyon fiatalon kötötte meg házasságát, a mely igazi érdekházasság volt, megajándékozta férjét örökösökkel, de nem találta meg a boldogságot, amelyre mindig vágyódott. Fiának, Richardnak, barátja hozza meg néki ezt a boldogságot. A fiatal Chambry Georget gyújtja lángra a forróvérű asszonyt, a kinek titkát Richard kissé alattomos módon megtudja. II. felvonás. A Rysbergue család Trouville határában nyaral. Richard észreveszi, hogy anyja még mindig folytatja viszonyát Georget-val. Párbajra akarja kényszeríteni barátját és minthogy kitűnő vivő, bizonyos, hogy megöli. Irén kegyelmet kér. Nem a fiát, hanem a kedvesét félti. — Éltem nagy szerelme ez, kiált fel. Ne is próbáld megérteni, a mit ugy sem érthetsz meg, hogy mit érez az az asszony, akinek a fia előtt kell esdekelnie. Az, aki számodra valami jelentéktelen pajtás, reám nézve az élet forrása, életem, mindenem. Richard követeli, hogy anyja szakítson kedvesével. A vita hevében nem veszik észre, hogyR ysbergue is belépett. Az asszony vele szemben is hangoztatja, hogy joga van a szerelemre. Távozik a háztól, hogy Georgeté lehessen. III. felvonás. Algírban vagyunk. Georget ott tölti önkéntességi évét. Irén vele van és élvezi boldogságát. De a szegény asszony már érzi, hogy boldogsága mulandó. Kedvesét már megkörnyékezik az üdébb, fiatalabb nők, a kikkel szemben vesztessé kell lennie. Nem akarja, hogy Georget ráunjon és ugy szakítson vele. Ezt megelőzi. Megirta előre a búcsúlevelét. A mikor megtudja, hogy Georget találkára készül miss Deaconnal, leteszi levelét a nyughelyre, a melyen a fáradt Georget elszunnyadt és azzal kioson a házból. IV. felvonás. Irén megtörten jelentkezik Richard házánál. Fia már két hónapos gyermek atyja. A boldogtalan asszonyt némi ellenkezés után visszafogadják, és a mikor látogatók jönnek, mélabúsan szól: — Én a nagyanya vagyok. Nyaralóknak ogorvosi intézet | Szíves figyelmébe Budapestre utazóknak. • Ki akar jól rágni ? feV^ua'Cmíi I Kovács J. ? amerikai fogmüterem tulajdonosba. Lakik • Károly kórul 9. szám II. emelet 8 található 9-tól 8-ig. hol 24 éra alatt 2 frt-tél fsl|ebt BHPHf és teljes fogsorok fájd» UUHIV lom is gyökér eltávolítása nélkül beilleszt Miiek jótállás mellett, rágásra, amerikai módszer szerint. A valód fogaktói föl nem Ismerhetők, azonnal megszokhatók. feltört ós rosszul Illó fogsoroksl fogsnként 1 forint, azonnal megvárható Foghúzás, fogtömós fájdalom nélkül érzéstelenítve, szegényeknek ingyen foghúzás és kedvezmény ••••n Kitüntetve elsó díjjal. | Eladok és veszek \ Urasági bátorokat, trfk/i Pianinót kölcsönöz STERflBERG armin és testvére udvari hangszergyár Budapest, VII., Kerepesi-ut 36. ' VVSAAVW teljes lakberendező* eket, angol bőrbntorokat, •ahagoni és rézben okat, persas- éa aniyrna•lényegeket, függött /okot, olajfestményeket, tyáxi — es TlDariOT-caillárokst. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházl hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy frateraizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között magje iik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a m-dyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését válla) a el. A Nagyasszony élére áll e szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. Él is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsrik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészitik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. NAGY ZSIGMOND ÄÄ Budapest, Ujrilág-n. 27. (Röser-Bazár mellett) JLm htiban. Talalon 17—11.
