MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-27 / 145. szám

6 '9 05 május . 7. M. KIR. OPERAHAZ. .... <4 Ü'iÁ^U X | Bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bőrápoló és Arcz-szépitő Intézete — Budapest, TV., Kossuih-LaJos-uteza 4.— - Alapíttatott 1892. — Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arezok helyrehozatnak; lannyadó arezok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szörirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránezok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arezmasz­százs, arcz-gözfürdő, stb., az intézetben olcsó elő­fizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállalta­tik : durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tul­száraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás. izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nők­nek distingvált beresetforrás). täuJZMxfyotV -i- -h--i­^ KeRpeL fotyadéket A kez8f3napalatíbársonysimává és hófehérré teszi. 1ÚVE6 90 FIILÉR.4ÚVEGBENDELÉSnÉl FRANKO. KERPELGYÓGnÁRÍüDA?EST.llPÓTKŐRlÍT2a »A czigánybáró« szövege. I. felvonás. Barinkay Sándor megjön Car­nero királyi biztossal, hogy átvegye ősei el­hagyott jószágait. A szomszéd birtokos, Zsupán, gazdag sertéskereskedő gúnyolódva fogadja s odaigéri neki a leányát, Arzenát is, ha meg­tetszik neki. Arzéna Ottokárba szerelmes s hogy ürügyet találjon, azt mondja Barinkaynak, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha báróvá lesz. Barinkay egyedül marad a sötét éjszaká­ban s megpillantja Saffit, a vadvirág czigány­leányt, a kk Czipra, a vén czigányasszony nevelt fel. Megjönnek a csigányok, a kik vajdá­jukká választják Barinbayt. A »czigánybáró« | felveri éjnek idején Zsupán leányát és tudtára ' adja a gőgös Arzénának, hogy máris báróvá lett. A leány kineveti, mire Barinkay büszkén vágja neki oda, hogy Saffit választotta feleségül. Második felvonás. Barinkay és Saffi boldog szerelemben élnek a czigánytanyán. Házasságuk tanuja a csillagok voltak és két gólya, mely ott kelepelt. A czigánytanyára kerülnek Zsupán és egész háznépe, a melyet erősen bosszant Barinkay vadházassága, de Barinkay fittyet hány neki. Megérkezik Gábor diák a toborzó huszárjaival és Carnero ennél' panaszolja be Barinkayt, de Gábor diák gratulál neki a szép czigányleányhoz. Ekkor Czipra bevallja, hogy Saffi nem az ő gyermeke és felmutat egy ok­iratot, a melyből kiderül, hogy a czigányleány fejedelmi vér, az utolsó temesi basa leánya. Barinkay ezt megtudva, lemond Saftiról és a huszárokhoz áll. Saffi hiaba tartóztatja, csatára indul. Besorozzák Zsupánt és Ottokárt is s a felvonás azon végződik, hogy hadba indulnak. Harmadik felvonás. Carnero felczitálta Saffit és Arzenát Bécsbe. Éppen a győztes háborúból visszaérkező vitézeket várják. Köztük van Barinkay, mint győztes hadvezér. Megjön Zsupán és Ottokár is. Barinkay jutalmul kapja Sftitfa .Ottokár pedig Arzénát veszi nőül I NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az aranyember« szövege. Első kép. >A Senki szigete. Ali Csorbadzsi, a kit a törökök halálra ítélték, leányával, Timeé­val a Senki szigetére menekül Timár Mihály hajóján. A szigeten Teréza mama szívesen fogadja a menekülőket. De megjelenik Kristyán Tódor, a törökök kéme s Ali tudja, hogy veszve van. Timár Mihályra bizza hát vagyonát s leányát, hogy vigye Komáromba, Brazovits nevü rokonához, ő pedig éjjel megmérgezi magát. Második kép. *A Brazovits-ház*. Timár a halott kívánságát telj esitve, Timeát Brazovitsék gondjaira bizza. Ézek rosszul bánnak a gyer­mekkel. Brazovits éppen egy vasutépitkező vállal­kozásba helyezi minden reménységét, de ez nem sikerül s ő a csapásba belehal; hirtelen szélhűdés éri. Brazovitsék háza előtt megütik a dobot, de Timár Mihály mindent magához vált Tímeának ajándékozza, akit feleségül akar venni. Harmadik kép. *Az a.abastrom szobor«. Timár feleségül vette Timeít, de a remélt boldogságot nem találta fel. T'mea hideg, érzé­ketlen. Megjelenik Kadisa, a ki Brazovits leá­nyát, Atháliát, feleségül akarta venni, de Brazo­vits halála meghiúsította reményeit s a házas­ság dugába dőlt. Midőn Athália észreveszi, hogy Kadisa Timeába szerelmes, feltámad szivében a bosszú s az éppen hazatérő fim árral elhiteti, hogy felesége, az alabastrom-szobor, csak az é oldalán olyan hideg és érzéketlen. Timár annyira elkeseredik, hogy nyomban útra kél. Negyedik kép. »Idylli élet.* Timár ismét a Senki szigetére érkezik. Ugyancsak idejön Kristyán Tódor is. A rossGelkü ember azon töri a fejét, hogy Teréza mama fáit eladja egy mészégetőnek. Mikor Teréza ezt megtagadja, Kristyán fenyegetődzik, hogy feljelenti az osztrák kormánynál. Timár azonban átadja a 90 évre szóló szerződést Terézának s kiutasítja a sziget­ről Tódort, a ki bosszút esküdve távozik. Timár beleszeretett Teréza leányába, a szép Noémiba, de nem felejti, hogy felesége van. Fájdalmasan indul el a szigetről. Utján a kunyhó mellől a leselkedő Tódor reá lő. Timár üldözőbe veszi a gonosztevőt, ez térdre hullva kér bocsánatot. Timár megbocsát, sőt állást szerez neki. Noémi a visszatérő Timár karjaiba rohan. Ötödik kép. »A hűség átka.* Timár ismét otthon van, de megint csak az érzéketlen, hideg hitvest öleli magához. Athália azt mondja Tímár­nak, hogy ma estére várja Timea Kadisát. Egy rejtekhelyre vezeti s ott arról győződik meg Timár, hogy felesége törhetetlen hűséggel visel­tetik iránta. Hatodik kéj. »Balatoni kastély*. Timár a Balaton-parton tartózkodik s idejön utána Kristyán Tódor elzülötten, rongyosan. Visszatért Braziliá­ból, a hol egy elkövetett bűntettért gályarabságon is volt. Hamarosan magára ölti Timár levetett ruháját, sőt a pénzét is elkéri. Fenyegetődzik, hogy ha nem gondoskodik kellően róla, fel­jelenti, mint Ali Csorbadzsi gyilkosát, nejének pedig elmondja, hogy a Senki szigetén Noémival el, a kitől gyermeke is van, a kis Dódika. De Timár nem retten meg a nyomorulttól s ki­taszítja éjjel a házából; Kristány Tihanyba akar átmenni, hogy ott megtegye a feljelentést, de a Balatonba ful. Timár sietni akar a megmentésére de útját állja Noémi, a ki lépésről-lépésre követte Kristyánt, csakhogy feltalálhassa Timár Mihályt. Magával viszi örökre a szigetre; hiszen tavasz­szal, ha a Balaton kidobja Kristyán hulláját, nem fogják felismerni s azt hiszik, hogy az Timár, mert ruháját, gyűrűjét és pénztárczáját nála fogják találni. Hetedik kép. »Szent György képe*. Timea elgyászolja férjét, kiről azt hiszi, hogy halott. De Timár álruhában megjelenik s elakarja vinni Atháliát, mert tudja mennyire gyűlöli Timeát. Athália csakugyan bosszút esküszik Timea ellen s megfogadja, hogy a mely perezben odaigéri kezét Kadisának, megöli őt. Timea szereti Kadisát s kijelenti, hogy felesége lesz. A rejtek­helyről hallja mindezt Athália s Szt.-György képét levéve a falról, a titkos ajtón Tímeához btoppan. Egyik kezében a tőr, a másikban méreg. Kényszeríteni akarja a választásra. A végső perezben, midőn Timea ájultan rogy össze, megjelenik álruhában Tanár Mihály, kinek láttára Athália megöli magát Fővárosi Nyári Szinház, A »Katalin« szövege Első felvonás. Történik a ezun pairna parkjában. Katalinczárnő: szemet vetette, az udvarában tartózkodó ifjú, franczia szár­mazású testőrhadnagyra, Germain Duplessisról Germain nem viszonozhatja a szerelemvágy uralkodónő érzelmeit, mert szerelmes Anicába, a kit a zárdából szöktetett meg. Testvérének adja ki őt és elhelyezi a czárnő udvarában. Mind­amellett elmegya találkára, melyre egy névtelen levélben a czárnő őt mtjhivja. Itt a szerelmes Katalin egy gyürüt ad át neki, melynek segélyével minden veszedelemből kiszabadulhat. A gyűrűre szüksége van Germainnek, mert az udvar csel­szövő miniszterei és gróf Gurackij, a czárnő kegyencze erősen intrikálnak ellene és minden erejükből azon fáradoznak, hogy a czárnő előtt kompromittálják őt. Második felvonás. Történik a czári palota, termében, háttérben a kápolnával. Az udvari cselszövők és Germain irigyei addig-addig ólálkodnak az ifjú szerelmesek körül, mig sikerű nekik bizonyitékot szerezni arról, hogy Anica nem testvére Germainnek, hanem az arája. Ez a bizonyíték egy medallion, melyet a czárnő adott át Germainnek és a melyet a kis hadnagy Anicának ajándékozott. Anica elveszti ezt ó medalliont, a folyton nyomában settenkeda miniszterek megtalálják és Gura:kij felmutatja azt Katalin előtt. A czárnő rémüten hallgatja Gurackij leleplezéseit, nagy harag a gerjed Germain ellen és bosszúból elrendeli, ho y az egyik miniszter, Lansac, vegye nőül Ar inát. Germain tiltakozik ez ellen és bevallja a czárnő és az egész udvar előtt, hogy Anica igenis a szerelmese. Katalin most már annál inkább sürgeti Lansac és Anica nászát, már a pópát is hivják az esküvőhöz. A főpópa. megjelenikfés ráismer Anicában arra a leányra, a kit a zárdá­ból megszöktettek. A czárnő elhurczoltatja Anicát, vissza a kolostorba, Germaint pedig parancsára megkötözik és börtönbe vetik. Harmadik felvonás. Katalin czárnő háló­szobája. A czárnő meghívja minisztereit, hogy j Ítélkezzenek a bűnös, leányrabló Germain felett. : ö maga vezeti a tanácskozást. Germaint jelen­j tik ekkor a czárnőnél. Katalin még egy utolsó kísérletet tesz. Elfogadja a hadnagyot, felkínálja j neki ismét szerelmét és kéri, hogy mondjon le Anicájáról. Germain elutasitóiag felel, inkább a halált választja. A czárnő erre halálra ítéli. Germain csak azt a kegyet kéri, hogy halála előtt egy nappal egybekelhessen menyasszonyá­val. Katalin ebbe beleegyezik. Változás. Germain szobája. Germain nász­éje ván készül a halálra. A remegő Anicával 1 várja, mikor jönnek érte hóhérai. Öltözködés közben véletlenül a kezébe kerül a czárné gyűrűje, melyet a szerelmes Katalin adott át neki azzal, hogy ez a gyürü őt minden bajból kimenti. Gyorsan elküldi Anicát a gyűrűvel Katalinhoz, a ki megtartja szavát és kegyelmet ad Germainnek. Lemond róla és Anicát itt fejedelmileg megajándékozza Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett s Párisban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 őra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébtt-körut 50. I. •». Fogorvos: Ufflir Emil. Teknikai főnök: (ranmiEB S. Tanós plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzés­telenitve 2 kor-ért. —— Fogad: reggel 8-tól eete 8-ig. Vaeár- ée ünnepnapokon ia. = Mértékeit árak. — Réeiletflietéere ia. = EHM JÁNOS a Nemzeti Szinház bérházában ma és , häng­enden este TOLL ÁRPAD és KÁROLY versenyez.; wvvwwwt

Next

/
Oldalképek
Tartalom