MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-22 / 140. szám
2 1 90 5. május T 190 5. Budapesti színpadok. Budapest, május 22. A Magyar Királyi Operaház-ban e héten az intézet kitűnő vendégmüvésznője Yvonne de Treville kisasszony folytatja zajos sikerű vendégjátékait, melyek teljesen zsúfolt házak előtt folynak. Az Operaház heti műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt találják olvasóink. * A Nemzeti Szinház holnapután, kedden, kegyeletesen ünnepli meg Szigeti Józsefnek emlékezetét; előadja a felejthetetlen szerzőnek Rang és mód czimü darabját. A hét egyéb estéin a szinház legkedveltebb müsordarabjai kerülnek szinre. * A Vigszinház-ban tegnap este került bemutatóra Henry Bataille-nak: Kolibri mama czimü színmüve T. Halmi Margittal a női főszerepben. A mélyen poétikus és minden izében érdekes franczia darab nagy tetszést aratott és a művésznőnek nagy sikere volt. Az előadás a Vigszinház legfényesebb estéire emlékeztetett. A Kolibri mama a hét minden estéjén szinrekerül. Vasárnap^délután a Diákélet kerül szinre. * A'Magyar Szinház e hetének legnagyobb részét a Miss Halton-esték töltik be, melyeknek érdekességéről lapunk más helyén is szólunk. Az angol'szubrett szerdától fogva estérőlestére jvendégeV lesz a^Magyai Szinház-nak. A Királyszinház-ban a "„nagy tetszéssel felújított Bob herczeg, mely eddig tiz telt házat vonzott, teljesen igazolta azt a várakozást, a melyet a Királyszinház a reprizhez fűzött s igy elérte az igazgztóság azt az óhajtott czélját, hogy a Huszka-Martos-Bakonyi- daljátékban állandó müsordarabot nyerjen, a mely sorozatos előadásain tul is, ha megszakításokkal kerül szinre, mindenkor vonzó és népszerű marad. Ehhez képest a Bob herczeg-et — a mely a szinház jövő évi szezonjának is előrelátható erőssége lesz — már a jövő héten fölváltva játszatja a János vitéz-zel, a melynek kiapadhatatlan vonzóerejéről tesz tanúságot az a tömeges irásos és szóbeli kérelem, a mely az igazgatóságtól a Bakonyi-Kacsóh daljátékának műsoron tartását kívánta. Igy a jövő hét nyolcz esti előadásán egyenlő arányban osztozik a két páratlan sikerű magyar darab, mindkettő czimszerepében Fedák Sárival, a ki a két vasárnap estéjén, szerdán és csütörtökön Bobot játszsza, a többi napokon pedig a János vitéz-ben lép föl. A két délutáni előadás szintén a János vitéz-é, mely ez alkalmakkor mérsékelt helyárak mellett kerül szinre, s ezzel 187-ik előadásához jut el és igy kétségtelen, hogy még kapuzárás előtt ujabb jubiláris sort — a kétszázadikat fis megéri. A Fővárosi Nyári Szinház-ban vendégszereplő Népszínház erre a hétre változatos műsort állított össze a szinház legkipróbáltabb müsordarabjaiból. A hét műsorán kétszer, kedden és csütörtökön Déry Gyulának mult pénteken bemutatott Sportlovagok czimü fővárosi életképe szerepel. A Népszínház müvészszemélyzetének előadásait a budai szinkörben estéről-estére szép közönség látogatja. • A Városligeti Nyári Szinház e héten csütörtökön rendezi^ első bemutatóját, a melyen Az igazi czimü újdonság kerül szinre, melyre a Krecsányi-társulat nagy gonddal készül. Az újdonságot pénteken és szombaton megismétlik. Hétfőn, kedden és szerdán az Egy éj Velenczében czimü operett kerül szinre. A szinház elete — a legfelületesebb élet! Az élet színháza — a legszomorúbb sz iház. • Eg> színházi habitiié axiómája: — Ha már a felvonás hosszú, legalább|a hősnő Kosztümje legyen miné' rövidebb. A „Kolibri mama" sikere. — A sajtó birálataibóL — Pesti Hirlap : Érdekes irodalmi estéje volt szombaton a Vígszínháznak. Egy társadalom-erkölcsi problémát dobott Bataille a publikum közé, egy rendkívüli ügyességgel megirt dráma keretében s igy kettős a siker. Elöször is kielégíti ez a premiere azokat, a kik csak érdekes színdarabot keresnek s a színházban csak mulatni akarnak. Másodszor pedig annak a komolyabb publikumnak is nyújt szellemi táplálékot, a mely szereti a színpadon a gondolatot is s örvend, ha a darab benne is gondolatokat támaszt Budapesti Hirlap: Henri Bataille, a „Kolibri mama" ázerzője, igazi, telivér iró és vígjátéka, a melyet közönségünk feszült érdeklődéssel kisért és kitüntető tapsaival jutalmazott, magasan áll a franczia tuczatdrámák színvonala fölött. Dialógusainak élénksége, lélektani mélysége, a fordulatok finemsága, a tirádák heves, szinte szónoki dialektikája a jó Dumas filsdarabok kedves emlékét idézi föl. Pesti Napló : Tanayné-Halmi Margit játéka ma is nagystílű színjátszás volt Az emberinek megrázó éreztetese, a lelkület forrongásának, az egyén alakulásának, a szenvedelmek munkájának, az akarat kiforrásának, a tévelygés végzetességének beszédes bemutatása az ő játéka. Ez a folyton önmagával küzködni kénytelen, gyönge testű, erős szellemű színésznő azok közül a nagy színművészek közül való, a kik a szerepükben megjelenitett alakot teljes emberré formálják. Budapesti Napi >: De nézzék is meg ezt a darabot s nézzék és hallják T. Halmy Margitot, ezt a modern lelkű, csupa-idegszál, pazar és nagy művésznőt Mennyi igazsággal hozza elénk Henry Bataille nem nagyon igaz, késő tavaszu asszonyát, Kolibri mamát Mondják: apja, a nagy Hlalmy talentuma egészen, de megfinomodva, s az embernek Sarah Bernhard axiómiája jut az eszébe: a drámai színjátszó talentum : talentum femininum. A Polgár: Ez a szinmü Párisban, annak egyik legelőkelőbb színházában, a Vaudeville-ben óriási sikert aratott az idén. És hogy ma este a Vígszínházban is zajos tetszéssel fogadták, ez csak dicséretére válik közönségünknek. E darabnak ugyanis még megrázó drámai jelenetei is fino.nra czizellált hatások, a melyek éppen finomságukkal, mélységükkel és művésziesen egyszerű voltukkal ragadják meg a közönséget Az Újság : Az előadás igen szép volt. Góth az idősb fiu szerepét, Hegedűs az atyáét nagy művészi értelemmel és elismerésméltó sikerrel játszották. Pedig mindkettőé igen nehéz szerep. A legnehezebb szerepet a bárónéét, T. Halmi Margit játszotta, teljesen igazolván ez alkalommal is azt a kitűnő véleményt, melyet a sajtó és az egész közönség egyhangúlag mondott róla előbbi fellépései alkalmával. Az összjátéknak hibátlanságáért Somlainak, Kertész Ellának, Szeréinynek, Nikó Linának, Rostagninak, Haraszthynak és Pécsi Paulának tartozunk hálával. Alkotmány: Halmi Margit játszotta a czimszererepet, a mint az öregek szokták mondani, szürkén s a mi annyit jelent, hogy nem a szavakat énekelte, hanem lelket és lelki folyamatot érzett ki a szerepből, lelkiszenzácziókat élt át és az átélés közvetlen egyszerűségével fejezte ki a kifejezendőket Hegedűs volt méltó partnere Halminak. Egyetértés: A közönség a darabot a Vigszinház tagjainak kitűnő interpretálásában nagyon barátságosan fogadta. Az első felvonás végének igen nagy volt a hatása. Fokozódott a hatás a második felvonásban. A harmadik és negyedik felvonás már gyöngébb és sikere is kevesebb volt A közreműködők közül első sorban T. Halmy Margit asszonyról kell a legnagyobb elismeréssel megemlékeznünk. A kulisszák mögül. Budapest, május 22. Halton-esték a Magyar Színházban. A Magyar Szinház-nak, melynek szezonvégét Miss Mary Halton, a Budapesten annyira kedvelt angol szubrett, fellépései teszi érdekessé, e héten kiválóan érdekes Halton-estéi lesznek. Az angol szubrett a hét két estéjén és pedig szerdán és csütörtökön, három hires operettnek egy-egy felvonásában fog fellépni. Mindkét estén szinre kerül a Madame Sherry első, a Szegény Jonathán második és a Gésák második felvonása. A potpourriszerü előadásban Miss Halton leghíresebb kupiéit fogja előadni, melyeket a közönség az előző estéken zajos tetszéssel kisért. A Halton-esték sorában rendkívüli érdekes lesz a pénteki, a mikor az angol szubrett Rajna Ferencz Ex lex-ének hetvenötödik előadásán lép fel egy külön jelenetben, melyet a szerző egyenesen erre az alkalomra irt az angol diva számára. Ebben a jelenetben miss Halton ének- és tánczbetéteket fog produkálni s először fog megjelenni a közönség előtt — nadrágszerepben. Miss Halton az Ex lexben még szombaton és vasárnap délután és este is fellép. Az Operaház szezónvégje. (Yvonne de Treville. — \Mdtray Dezső. — A czigdnybáró.) Az Operaház előadásain egyáltalán nem észlelhető a szezonvég közeledését jelző szimptoma: a közönség és a művészek kimerültsége. Estéről-estére zsúfolt házak, gyönyörűen pergő előadások, lelkes hangulat, akárcsak a tél közepén volnánk. Yvonne de Treville-nek hivják a kis franczia csodaénekesnőt, a ki szeretetreméltó egyéniségének varázsával, mesés énekbeli tudásával, gyönyörű előadásával, nem mindennapi szinjátszóképességével valósággal meghódította a közönséget, a ki ma-holnap már Arnoldson Sigrid nagy sikereit is felülmúló hatással dicsekedhetik. Az Operaház kitűnő vendégmüvésznője a jövő héten még kétszer lép fel, hétfőn Gounod poétikus szépségekben gazdag operájában Romeo és Juliá-ban, szerdán pedig mégegyszer elénekli a Lakmé czimszerepét, azt a szerepet, a melyben első nagy sikerét aratta Budapesten. Kedden kezdi meg vendégszereplését Mátray Dezső hazánkfia, a boroszlói városi szinház hőstenoristája. Mátray Dezső régi magyar nemesi családból származik. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a jogi pályára lépett, azonban temparamentuma és szép erőteljes tenorja a szinpad felé vonzotta. Néhány sikertelen vizsgázási kísérlet után végleg hátat fordított a paragrafusok rideg világának és azóta teljesen művészetének él. Néhány év óta külföldön tartózkodik, az utóbbi időben a boroszlói színháznak volt az első hőstenoristája. Az elmúlt nyáron Bayreuth- ben is énekelt, a Tannhäuser czimszerepében szerzett becsületet a magyar névnek és a hazai művészetnek. Kedden Tannhäuser-ben, pénteken Lohengrin-ben lép fel, azonkívül a Carmen Don Joséját is elénekli. A jövő héten még egy nagyon érdekes esemény szinhelye lesz az Operaház: A czigánybdró-i, Strauss remekmüvét adják elő jótékonyczélra. A szinház elsőrendű kiállítással, elsőrangú szereposztással hozza szinre Strauss János maradandó becsű munkáját. Szaffi-t V. Krammer Teréz fogja énekelni. A kitűnő művésznő a következő levelet kapta ebből az ötletből, Strauss János özvegyétől : „Mélyen tisztelt asszonyom! Kiváló hírneve, hogy első és jelentékeny művésznője a budapesti királyi Operaháznak s egyszersmind a Rosalinda kitűnő személyesitője — arra késztet engem, hogy megkérdezzem, vájjon a Szaffi szerepének kreálását szives volt-e elvállalni? Rendkívül fontosnak tulajdonítom ugyanis s súlyt vetek rá, hogy ön, mélyen tisztelt asszonyom, énekelje boldogult és szeretett férjem müvében ezt a szerepet, igy kezességet nyújtva a mü biztos sikeréért. Rendkívül örülnék beleegyezésének, fellépése esetén Budapestre jövök, hogy személyesen fejezzem ki csodálatomat és hálámat. Kiváló nagyrabecsüléssel, hive Strausz Jánosné". A többi főszerepeket Szántó Lili, Arányi, Gábor, Dalnoki Viktor, Hegedűs, Kornai kreálják. Az előadást Vidor Dezső rendezi, a zenekart maga Mader igazgató vezényli. Bizonyára emelni fogja az előadás érdekességét az a körülmény, hogy a harmadik felvonásban Strausz másik magyar tárgyú müvének: a Pázmán lovag-nak nagyhatású hallétjét is előadják. Wolfram. Színházi pletykák. Budapest, május 22. I. Az automobil. Az automobil olyan gyorsan, a hogy csak ettől az ördöngös szerszámtól telik, bevonult a hires primadonnák életébe. Maholnap elmondhatjuk már: „Nem is primadonna, ha nincs automobilja", olyannyira szükséges rekvizituma lesz a gépkocsi a szinpad királynőinek. Miss Mary Halton tudvalévően kitűnő és gyakorlott „chauffeuse", csak a minap kapott egy vadonatúj gépet Milánóból. A gyár a Magyar Szinház czimére küldötte az automobilt
