MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)
1905-05-21 / 139. szám
1905. május 20. 3 MAGYAR SZÍNH ÁZ. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek hugával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálatikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bimak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magán tudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziot teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják zz utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a íovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja es3ék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogészség is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálési jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a Jogészság ballabilejóvel végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák. hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között mtgje tik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor ! er.költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség v ízetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll t szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különöse:; a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Halódik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka & békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oüalma alatt. £ SCHMIDTHAUER-féle KIRÁLY SZÍNHÁZ. »Bob herczeg« szövege Első felvonás. A királyi palota udvarán. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csayargó diáknak öltözve — szokta felkeresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt. Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kíséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja átadni neki az ősi Szent-György-kardot és azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelölt herczegnőt, a ki nagyravágyó és egy gárdatisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogadja az udvar és az idegen követek hódolatát és igazságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, r borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjénekAnnie és kisérői meglepetten ismernek a királyfiban Bobra, de néki sikerül őket meggyőzni arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel a hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyát. Egyben elhatározza, hogy ennek az esküvőnek megtörténtét minden módon megakadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streeten Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyítja az utcza népe előtt, hogy Annié őt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő násznépnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő párnak a királyné és kisérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a felháborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerelméről Anniét, újból kéri : legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát illőnek egy királyfihoz. Bob megtört szívvel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában. A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyítja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronára. A tervezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei felujitásáv 1 s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba. ogorvosi intézet Szivet figyelmébe Budapestre utazóknak. Ki akar jól rágni ? ^iäÜ Kovács J. fogorvos amerikai fogmüterem tulajdonoshoz. Lakik : Károly-körut 9. szám, n. emelet 8. található 9-tól 6-ig, hol I lom is gyökér eltávolítása nélkül beillesztetnek jótállás mellett, rágásra, amerikai módszer szerint. A valódi fogaktól föl nem ismerhetik, azonnal rnegszokhatók Eltört ós «osnzul illó fogsorokat italakitok foganként 1 fortn» azonnal megvárható. Foghúzás, fogtömés fájdalom nélkül érzéstelenítve. Szegényeknek ingyen foghúzás és kedvezmény. Kitüntetve első díjjal. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomotuság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettóért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét ós leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, « trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérll Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájiát. Az Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bit magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, öiök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maca elvesztett boldogságát, lepihen a patak par',ára. 24 éra alatt 2 frt-tél faljabb p p* 3 (£ í* '"í 4a to lf e s . f°9 8 0. r o. k p! d a- 5r k- • J Dr. RENNER VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, VII., Valeró-ntcza 4. sz. (Tel.fe l 555,] Az intézet a legkényesebb igényeknek mcgtelelőer teljesen újjáalakítva, a modern viz- és elektromosgyóg íód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tök ites hydrotherapla, ele ztrcmoe fé. /fürdők szénsavas fürdők, forró légfürdök, vlbraozlós maaaago stb. ~ Kívánatra prospektus. SCHMIDT M. szíjgyártó, nyerges és bóréndós Budapest, Kerepesi-ut 26 Kézi- éa utazóbó röndök, ridlkülöt rénc , szivar- stb. tArczák nagy vá Usztókban, úgyszintén löszerssái és nyeregszerekben. Árjegyzék bérmenr»«. — gmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keseríivizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30.
