MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-20 / 138. szám

1905. május 20. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 20. A Magyar Királyi Operaház kitűnő ven­dége, Ivonne de Treville, jövő hétfőn a Romeo és Julia dalműben lép fel. A jövő hét általában érdekesnek Ígérkezik az Operaház-ban. Yvonne de Treville hétfői fellépésén kivül szerdán a Lakmé­ban lép föl. Kedden Mátrai Dezső kezdi meg ven­dégföllépéseit a Tannhäuser-ben; második föl­lépte pénteken lesz a Lohengrin-ben. Csütörtö­kön lesz a bemutatója Strauss operettjének, A czigánybáró-nak, a melyben Szaffit V Kram­mer Teréz fogja énekelni. A czigánybáró szom­baton, majd hétfőn is műsoron van, mind a három alkalommal jótékonyczélu előadásul. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, vasárnap Az ember tragédiája kerül szinre, a melynek három főszerepét Cs. Alszeghy Irma, Odry és Császár adja. * A Vigszinház-ban ma este kerül bemuta­tóra Henry Bataille Kolibri mama czimü szín­müve. A főbb szerepek T. Halmi Margit, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Somlay Artúr és Szerémy Zoltán kezében vannak. — Holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután az Ocskay brigadéros-1 adják, este pedig a Kolibri mamát megismétlik. * A Magyar Szinház-ban ma, szombaton, hatodszor énekli miss Mary Halton Mimózát A gésák-ban. A Sherry fölujitását keddre, május 23-ára tűzték ki. A tavaly oly nagy sikerrel előadott operettben a vendégmüvésznőn kivül három uj szereplő lesz: Pepitát ugyanis Kornai Berta, Mistigrettet Tallián Anna, Aurilacot Újvári Károly játszsza. Vasárnap az Ex lex kerül szinre délutáni és esti előadásban. A Királyszinház nagysikerű revüje, a Bob herczeg, a melynek vonzóereje előadásai első hetében minden este megtöltötték a nézőteret, ma már tizedszer kerül szinre, természetesen ezúttal is Fedák Sárival, a ki a ragyogó kiállí­tás és méltó ensemble keretében mindenkor lelkes ovácziók központja, s a ki a jövő héten ritka jubileumot ér, a mennyiben Bobot — vidéki vendégszerepléseit is ideszámítva — százötvenedszer fogja játszani. Mellette állandóan Csatay Janka, Tesztory Julia, Magay Anna, Németh, Mihályi, Csiszér, Körmendy, Vágó, Bársony és Gabányi játsszák a főszerepeket. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban a Népszín­ház személyzete tegnap este kedves, mulatsá­gos újdonságot mutatott be: Déry Gyula és Szabados Béla Sportlovagok czimü énekes bohózatát. A közönség a mozgalmas, élénk darabon jól mulatott és sokat tapsolt ugy a szereplőknek, mint a szerzőknek. Az előadás­ban nagy sikerrel vesznek részt Petráss Sári, Kassai, Szirmai, Kápolnai Irén, Sipossné, Vágó, Pesti, Raskó, Pázmán és Abelofszky Margit. — Blaha Lujza minden fellépését egyaránt nagy érdeklődéssel várja a budai közönség is, mely a Fővárosi Nyári Szinház eddigi előadásait, me­lyeken Blaháné is vendégszerepelt, az utolsó helyig megtöltötte. Nyári szabadsága előtt a művésznő most vasárnap délután is vendégkép fellép a Toloncz-ban. Ez előadáson Budavár bevételének emlékére a Magyal Dal czimü melodráma is szinre kerül. * A Városligeti Nyári Szinház-ban ma, szom­baton Szoyer Ilonka ötödik, utolsó vendég­játékául a Szép Heléna operette kerül szinre. Vasárnap délután mérsékelt helyárak mellett a Színházi képtelenségek czimü rendkívül mulat­tató énekes bohózatot adják. Este Egy éj Velenczé-ben czimü régi hires Strausz-operett­nek lesz a reprize. A látványos, kiállitásos ope­rette, melyben a Krecsányi-társulat egész éne­kes személyzete résztvesz, telve van szebbnél­szebb melódikus énekszámokkal és hatásos tánczokkal. A darabot Krecsányi igazgató ren­dezi, a tánczokat Izsó Miklós tanította be. A kulisszák mögül. Budapest, május 20. Újházi Ede kitüntetése. A király Újházi Edének, a Nemzeti Szinház nagy művé­szének a színművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkereszt­jét adományozta. A kitüntetést a hivatalos lap ; mai számában közli. A közszeretetben álló, népszerű művész királyi kitü tetése bizonyára a legszélesebb körben fog általános megelége­dést és őszinte örömet kelteni. „Kolibri mama". — A „Vígszínház' mai újdonságához. A Vígszínház próbáin megszoktuk, hogy készen lássuk a darabot, a mely másnap be­mutatóra kerül. Nincs hiba az összjátékban, niics hiba a külsőségekben. És nem volt hiba a Kolibri mama főpróbáján sem. A mikor azonban Halmi Margitot gratulál­ták, hogy milyen tökéletes, a művésznő fejét rázta: — Még nem vagyok készen és nem is leszek készen ezzel a szereppel soha. A mióta megkaptam, a hányszor elolvastam, mindig ujabb és ujabb vonásokat fedeztem fel benne; a mióta próbákat tartunk a darabból, mindig ujabb és ujabb árnyalásoknak látom szükségét és érzem, hogy a mikor a közönség előtt fogom játszani a Kolibri mamát, a mikor a közön­ségre gyakorolt hatást fogom szemlélhetni, még jobban ki fog tágulni az a látóhatár, a melyet ennek a szerepnek a tanulmányozása nyit elém. A ki végig nézi majd Bataille Henry darab­ját, meg fogja érteni, hogy egy gondolkozó művésznő, a ki szeretettel foglalkozik a hősnő szerepével, csakugyan nagyon bő anyagot talál benne a tanulmányozásra. A Rysbergue Irén jelleme ugyancsak komplikált és a szerző azzal a hatalmas védőbeszéddel bocsátja a közön­ség elé: — Bocsássatok meg neki, mert nagyon szeretett. Halmi Margit nemcsak azt a bocsánatot akarja a közönségtől megszerezni, a melyet a szánalom nyújt sokszor érdemetlenül is. A művésznőt az a mondás vezeti, hogy „tout comprendre c'est tout pardonnér". Ugy játszik, hogy a közönség teljesen megértse Irén lelkiállapotát, beteges vágyát a boldogság után, küzdelmét élete nagy szenvedélyeért, értse meg a közönség ezt és igy bocsásson meg a megtévelyedett asszonynak, a ki bűnbánóan hozza meg a legnagyobb áldozatot, lemondva arról, a mi néki a legdrágább, a hiúságáról. Más asszonynak boldogság az, a mi Irén­nek bűnhődés és méltán zúgolódhatnék egyik­másik esztétikus: — Irén a darab végén kijelenti, hogy ezentúl nagyanya lesz. Hiszen a nagyanyaság jutalom, öröm és büszkeség az asszony életé­ben és nem büntetés nagy vétsegekért. Igen ám, de Irén asszonyra nézve a tragi­kai megsemmisüléssel egyértelmű az, hogy le kell mondani a fiatalságról, annak minden kaczérságáról, minden édességéről és kevéssel azután, hogy szerelmeért meg tudott feledkezni anyai voltáról, vállalkoznia kell a nagyanya komoly hivatására. Ez a negyedik felvonás tárgya. És Halmi Margit csodálatosan csinálja meg az átmenetet. Előzőleg pedig perzsel szenvedélyének forróságával, féktelen szerelmének lángjával és meg lehet érteni, hogy rabul ejti vele Georget Chambryt, a kit Somlay Artúr, a szinház uj szerelmes színésze személyesít. A fiatal művész már játszott egyszer a Miss Chipp-ben, de tulajdonképení bemutatója csak most lesz. Hegedűs Gyula ezúttal ismét komolyabb alakot játszik és igaz élvezetet nyújt fényes dikcziójával, a mely kiváltképen a második és negyedik felvonásban emelkedik szinte klasz­szikus magaslatra. Azt a szóharczot, a melyet Halmi Margittal folytat, — kétséget nem szen­ved, — sürün fogja félbeszakítani a taps nyilt szinen. És különösen izgalmasan hat majd a hármas jelenet, a melyben Góth Sándor is jelentékeny részt vesz. Előrelátható, hogy erről a darabról sokat fognak beszélni. Bob. Színházi pletykák. Budapest, május 20. Az utánvét. — A bonvivant ötlete. — A Vígszínház népszerű főpénztárosa, a derék Maktóczy „bácsi" — a mint általában nevezni szokták az ismerősei — roppant büszke egyetlen fiára. És méltán. Mert a fiu — Leven­tének hivják és bonvivant-szinész a vidéken — egyre-másra aratja a színpadi sikereket és az öreg biztosra veszi, hogy nemsokára valamelyik fővárosi színpadon láthatja majd a fiát játszani. Egyelőre azonban a történelmi nevü ifjú csendes provinczián működik és költögeti az apja pénzét. A bonvivant színészek ugyanis sohasem képesek a gázsijukból megélni és mindig rászorulnak az apai támogatásra. A Vígszínház főpénztárosa minden héten kapott a fiától levelet, a melynek mindig egy volt a refrainje : „Papa, küldj pénzt!" És Makróczy bácsi küldött is, tízszer, húsz­szor; de aztán megszűnt a bőkezűség, először azért, mert nem akarta a fiát túlságosan elké­nyeztetni, másodszor pedig, mert a segélyössze­gek bizony kifogytak egy kicsit. Ao ifjú bonvivant hiába írogatta haza a kérlelő leveleket, hiába talált ki hihetetlen oko­kat, az apa kérlelhetlen maradt. Ekkor aztán kitűnő ötlet született agyában. Levelet irt az apjának, a melyben arra kéri, hogy küldje el a Vígszínház valamelyik müsor­darabjának a sugópéldányát, mert egy nagy szerepet akar belőle megtanulni. A főpénztárosnak az volt az első dolga, hogy megkérte a szinház könyvtárosát, adja neki kölcsön egy hétre az illető darabot. A ! könyvtáros eleinte nem volt erre hajlandó, mert a szabályok értelmében a könyvtárból semmi­féle darabot nem szabad kiadni. Végül azonban mégis teljesítette a főpénztáros kérését mondván: — A hetedik napon azonban itt legyen a darab, mert különben kénytelen volnék az igaz­gatónak jelentést tenni. A kivánt darab tehát eljutott a bonvivant­hoz, a kinek azonban eszeágában sem volt belőle szerepet tanulni. Napok multak el és a Vígszínház-nál vár­ták vissza a darabot. Makróczy bácsi már türel­metlenkedett, hogy oly sokáig késik és már attól félt, hogy talán a postán kallódott el, a mikor egyszerre megjelenik a színházi pénztár­nál egy postás és gondosan becsomagolva kézbesíteni akarja a darabot. — Ötven korona jár érte, — mondta a postás. — Hogy-hogy? — Kérem, ötven koronás utánvéttel érke­zett a csomag. Makróczy bácsi körül forgott a szoba. Néhányszor dühösen járt fel s alá a szobájában, aztán, — nem maradt más hátra, - kifizette az utánvét összegét. Igy sikerült Leventének az apját mégegy­szer, de talán utoljára, megpumpolnia. F. Színházi élet. Budapest, május 20. A színházi toalettek luxusa. Ernst Blum, a Journal d'un Vaudevilliste­ban a színházi toillettek luxusáról cseveg. Előbbi tárczáival ellentétben, ezúttal komoly hangon tárgyal egy olyan témát, a mely a mi színházi életünket is érdekli. Megemlíti, hogy a Theatre Francais és : más nagy párisi színpadok maguk fizetik ki a színésznők színpadra szükséges toilettjeit, vagy j legalább is jelentékenyen hozzájárulnak a költ­ségekhez, mert a legtöbb szinésznő nagy fizetése daczára sem képes a tömérdek szabó-számlát fedezni. Megjegyzendő, hogy Desclée, a hires párisi szinésznő, a ki annak idején a Frou­frou-i kreálta, az egész huszonnégyezer franknyi | évi gázsiját kénytelen volt toilettekre költeni. Hogy a humor mégse hiányozzék teljesen 1 a czikkből, Blum elmondja, hogyan mentett ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom