MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-19 / 137. szám

2 1905. május T9. Budapesti színpadok. Budapest, május 19. A Magyar Királyi Operaház kitűnő vendége, Ivonne de Treville, jövő hétfőn a Romeo és Julia dalműben lép fel. A jövő hét általában érdekesnek ígérkezik az Operaház-ban. Yvonne de Treville hétfői fellépésén kivül szerdán a Lakméban lép föl. Kedden Mátrai Dezső kezdi meg vendégföllépéseit a Tannhäuser-ben; második föllépte pénteken lesz a Lohengrin-ben. Csütörtökön lesz a bemutatója Straass operettjének, A czigánybáró-nak, a melyben Szaffit V. Krammer Teréz fogja énekelni. A czigánybáró szombaton, majd hétfőn is műsoron van, mind a három alkalommal jótékonyczél» előadásul. * A Vigszinház-ban már teljes diszletezéssel tartják a próbákat Baiaille Henry Kolibri mama czimü négy fel vonásos színmüvéből, a melynek holnap, szombaton lesz a premierje. Bataillé uj színmüve onnan veszi czimét,. hogy hősnőjéről egy tenniszparti alkalmával elmondják, hogy a háló mögött olyan, mait a fogságba; került kolibri. Apró, karcsú, csillogó, gyermekded virgonczságu Kolibri mama* a kinek pedig már felnőtt fia van, de olyannak látszik, mintha, huga volna a saját fiának. Ilyennek jellemzi Bataille Henry Rysbergue Irént, a kinek sorsa adja az újdonság cselekményét.. Ez teszi lehetővé, sőt szükségessé, hogy a rendkivüí komplikált egyéniség ábrázolását fiatal színésznőre bízzák, a kin a darab első három felvonásán át éppenséggel nem látszhatik meg, hogy már vőlegény fia van. Annál érdekesebb aztán feladatának utolsó része, a mikor végképp lemond szerelméről, hogy azontúl — unokájának éljen. T. Halmi Margit legnagyobb arr.biczióval készül erre a nagystílű alakításra. Az újdonság szinlapját itt adjuk: Kolibri mama. Színmű 3 felvonásban. Irta: Bataille Henry. Fordította Kürthy Emil. A Aíemzeti Szinház-ban hilnap, szombatén Rostand nagysikerű drámája, a Qyrano de Beigerac kerül' szinre, immár 22-ecfezer. A czimszerepet Péthes adja, nagyobb szerepeket B. Lenkei Hedvig, T. Vízvári Mariska, Paulayné, V. Molnár Rózsi, Paulay Erzsi, Beregi, Mihályfi, Szacsvay, Rózsahegyi, Pálfi, Gyenesy Gabányi, Ivánfi és Dezső fognak játszani. Er az előadás hét órakor kezdődik. Vasárnap este Az ember tragédiája kerül előadásra. » A Magyar" Szinház változott műsora folytán Miss Mary Halton ma, pénteken este is Mimózát énekli A gésák-ban. A Sherry, a melynek felújítása szombatról elmaradt, a jövő héten kerül sorra néhány uj zeneszámmal gazdagabban, a melyeket Félix Hugó zeneszerző az operett londoni előadására irt. Holnap, szombaton miss Halton ismét A gésák-ban lép föl, vasárnap pedig mindakét előadásban Rajna Ferencz revüjét, az Ex le:c-et láthatja'a közönség. lyeken Blaháné is vendégszerepelt,, az utolsó helyig megtöltötte. Nyári szabadsága előtt a művésznő most vasárnap délután is vendégkép ' fellép- a Toicmcz-ban. Ez előadáson Budavár 1 bevételének emlékére a Magyat Dal czimü ! melodráma is szinre kerül. * A Városligeti Nyári Szinház-ban holnap, szombaton is a Szép Heléna kerül előadásra, Szoyer Bonkával a czimszerepben. Vasárnap délután a Színházi képtelenségek, este az Egy éj Velenczében czimü operett van műsoron; Személyek: Risbergue Louis Richard ... Georget Soubrian... Lignieres ... Colette ... Madeleine ... Ledonné... Miss Eacon Marquise Louisa Chadeauxné Hegedűs Sarkadi Góth Somlyai Szerémy Bárdy Haraszthy G. Kertész E Nikó L. Pécsi P. Hunyadi M. Kész R. Rónaszékyné A Királyszinház nézőterét napról-napra megtölti a Bob herczeg, a melynek Fedák Sári diadalmas alakítása s a szinház pazar bőkezűsége a fényes kiállításban, uj vonzóerőt adott. A közönség érdeklődésén nem érzik meg a végét járó májusi szezón s előrelátható, hogy a Martos-Bakonyi-Huszka daljátéka uj otthonában is rövidesen jubilálni fog A tetszés középpontjában természetesen Fedák Sári áll, mellette azonban a többi főszereplőnek is sok taps jut, s nagy hatása van a tréfás leczkejelenet groteszk alakjainak és a Bob apró rongyos gárdistáinak is. A Bob herczeg, mindenkor Fedák Sárival, a hét minden estéjén szinrekerül. — Fedák Sári, a ki 150-nél többször játszotta el a János vitéz czimszerepét, holnap, szombaton délután uj alakítást mutat be a páratlan népszerüségü daljátékban. Ebben az előadásban ugyanis, a melyet a Királyszinház karszemélyzetének jutalomjátékául rendeznek, Iluskát és a ki ályleányt fogja játszani s ennek az érdekes szerepcserének a jegyek kelendőségéből ítélve, zsúfolt ház lesz a tanuja. A kiváló művésznő a tündérjelenésben mint tündérkirálynő, külön tánczot is fog lejteni. A jótékonyczélu előadást rendes esti helyárak mellett tartják meg. A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma este kerül bemutatóra Déry Gyula és Szabados Béla Sportlovagok czimü fővárosi életképe. — Blaha Lujza minden fellépését egyaránt nagy érdekdéssel várja a budai közönség is, mely a Fővárosi Nyári Szinház eddigi előadásait, meA kulisszák mögül. Budapest, május 19. „Sportlovagok". i — A\ ,Fövárosi Nyúrb Szinház" mai újdonságához. — Az első nyári; premier! A kritikusok ma este vonulnak át először hivatalosan Budára és a Népszínház premierbériói ma este találkoznak először a Horváth-kert boJógató gesztenyefái alatt. A budai premiernek ezúttal más lesz a képe, mint egyébkor. Pesti habitüék, pesti kaszinótagok és pesti; úgynevezett „téli" szerzők ülnek majd; a földszinten és a páholyokban, a Vidor Pál pesti gárdája uj premierpublikumot vcmz a Sportlovagok mai bemutatójára. Egy régi, kipróbált újságíró: Déry Gyula, darabja kerül: ma ez újfajta premierközönség elébe, egy régi és kipróbált komponista: Szabados Béla, muzsikájától kisérve. A Szabados Béla talentumát már jól ismeri a budai nyári szinház közönsége, több operettje vonult át a Népszínház-bői Budára, de a librettó-iró uj ember, vele ma este fog megismerkedni nemcsak a budai, de az egész fővárosi közönség is. A> mit ketten együtt irtak: vidám, mozgalmas, nyári darab, fél nyolcztól tizig éppen elég mulatságot kinál. A Sportlovagok tegnapi főpróbáját nappali világitásnál nézte végig néhány újságíró és a Népszínház néhány tagja. A sárgafényü napsugár besütött a színkör magas ablakain és furcsán világította meg a sötétes színpadot és az esti világításhoz festett arczokat. Még furcsábban hatottak a főpróba felvonásközei. A frakkos, nyári ruhás, dresszes és sportkosztümös urak és hölgyek ott hemzsegtek felvonásközben a szinkör udvarán és a nagy napfényben igazán szokatlan látványt nyújtottak. A »Magyar Színpad« tárczája. Híres színésznők, mint írónők. Sarah Bernhardt, a sokoldalú művésznő, nem elégszik meg a színművészet babéraival. Régebben a képzőművészet terén próbálkozott, most pedig az irodalomhoz fordult s fölvétette magát a párisi „Société des gens de lettres" tagjai közé, a kik örömmel fogják üdvözölni uj kartársnőjüket. Csudálkozunk, hogy a művésznő, a ki testtel és lélekkel szerepeinek alakjaiba helyezi magát, s aki azonkívül még egy nagy párisi szinház élén áll és a legnagyobb gondossággal felügyel a kiállítás és a jelmezek aprólékos részleteire is, időt talál arra is, hogy emlékiratait összegyűjtse s angol és franczia folyóiratban közölje. Ezek a „memoir"ok, a melyek a könnyed csevegés hangján beszélnek harczairól és győzelmeiről, nemcsak egyetlen munkái gyors tollának és élénk fantáziájának. Egész sorozatát irta meg már az apróbb rajzoknak, a melyek eszméje egy léghajó utazása alkalmával ragadta meg képzeletét s a melyeket „Impressions d'une diaise" („Egy szék impressziói") czimen összegyűjtött, azonkívül egy drámát is irt „A fogadalom" czimen, a mely néhány év előtt nagy sikerrel került szinre. Sarah Bernhard nem az egyedüli szinésznő, a ki a színművészet hivatását az irás művészetével összekötötte. Kollegái közül többen jegyezték már fel élményeiket, hogy a színpad gyorsan elillanó dicsőségét ébren tartsák. Valamennyiük különös, nem mindennapi dolgokat éltek át, jelentékeny férfiakkal kerültek össze, érezték a szenvedély lázát és a siker mámorító diadalát és ezeknek levelekben, feljegyzésekben, memoirokban adtak kifejezést s ha fantáziájuk is volt vagy költői tehetségük, ugy emlékeik regényekké váltak, a melyek nem voltak kevésbé igazak, mert még bennük reszketett saját életük ritmusa. Arnould Sophie, a 18-ik század nagy énekesnője, a szenvedélyes lélekbuvárnő, a ki a Goncourt-ok könyve révén, a mely neki van szentelve, még ma is él emlékünkben, csak azért nem irta meg mozgalmas életének emlékeit, mert tulszellemes volt. Minden megjegyzése egy-egy epigramm volt, minden elbeszélése egy pompás bonmot s ilyképpen szelleme tüzijátékszerüleg szikrázó apercu-kké foszlott szét. A három elmés Brohan-testvér közül az egyik: Augusztina, könnyű és ügyes tollal rendelkezett s nagyon érdekes memoirokat hagyott hátra, a melyeket eddig nem adtak ki. Azonkívül irt még néhány kedves és finom darabot, a mely többször szinrekerült. A második császárság idejéből több szinésznő-memoir maradt reánk, a melyek kevesebbet beszélnek művészi sikerekről, mint a szép írónő szerelmi kalandjairól. Ilyenek a Theresa és a szép Cora Pearl memoirjai, a melyek hü tükörképét adják koruknak. Az ő nyomuk után halad ma is néhány párisi színpadi csillag. Igy Liane de Pougy több regényt irt, a melyek csak kevéssé burkoltan, festik e fél világi művésznő életét. A hires Yvette Guilbert két érdekes regényt irt a variété és überbrettli világából és Georgette Leblanc, Maeterlinck felesége, a ki oly nagy befolyással van férjére, egy filozófiai, lírikus regényt adott ki, a melyben férje hatása is megnyilatkozik. Marie Laurent ugyancsak működik irodalmilag, de minden világi irányzattal szembe állította tollát a jótékonyság szolgálatában és újságokban szolgálta eszméit. Pejane asszony még nem irta meg emlékeit, de néhány czikke, a mely lapokban jelent meg s a melyek a német császárral, vagy a portugál királylyal való beszélgetéseiről szóltak, sok elmésséggel, elegancziával é&finomsággal volt az megírva s remélhető, hogy még meg fogja irni memoirjait is. Az élesen meglátott rajzok, a finom színdarabok és dialógusok elmés költőnője, Jeanne Marni, ugyancsak szinésznő, a ki egykor a Gymnase-szinházban lépett fel. De még rajta kivül is számos ismert költőnő a színpad világából lépett az irónői pályára. Charlotte Birch Pfeiffer kedvelt színművésznő volt mielőtt színdarabjait irta s színpadi ismeretei nagyon hozzájárultak darabjainak sikeréhez. Egy másik német irónő, Eugenie John, irói nevén Marlitt, szintén a színpadon kezdte meg életpályáját. F. B.