MAGYAR SZÍNPAD 1905. május (8. évfolyam 119-149. sz.)

1905-05-02 / 120. szám

6 1905. május 3. VÍGSZÍNHÁZ. „A népgyülölő" szövege. Első felvonás. Doktor Stockmann fürdő­orvos nagy felfedezést tett. Rájött arra, hogy a fürdő vize meg van mérgezve veszedelmes baczillusok által. Felfedezéséről nem szól senki­nek semmit, hanem a vizet vegyivizsgálat czéljá­ból felküldi az egyetemre, hogy ott hires tanárok vizsgálat alá vegyék. Nemsokára meg­érkezik a válasz, a melyben tudtára adják, hogy felfedezése megfelel a valóságnak. A dok­tor most már családjának és a véletlenül nála látogatóban lévő Hovstad szerkesztőnek is el­modja a dolgot, a mely igy közhírré válik. Második felvonás. Stockmann doktor bátyja, a fürdő polgármestere, megjelen az öcscse lakásán s rá akarja beszélni a lelkes orvost, hogy mondjon le tervéről, a melylyel publikálni akarja a mérgezési esetet. Mert különben a város kénytelen lesz nagy költségekbe bocsát­kozni a fürdőhelyiségek újraépítése által s azonkívül a fürdővendégek visszariadnának a fürdő látogatásától. Stockmann doktor a azon­ban nem enged, mire bátyja azzal a fenyege­téssel távozik, hogy az orvost elbocsájtja a fürdő szolgálatából. Harmadik felvonás. A helyi lap szerkesztő­ségében Hovstad szerkesztő és Biliing újságíró megbeszélik a szenzácziós felfedezési ügyet. Stockmann megérkezik és sürgeti czikke ki­nyomatását. Ez az a czikke, a melyben meg­teszi nagyszabású leleplezéseit. Aslaksen nyomda­tulajdonos és az ujságirók az orvos pártján vannak, mert ebből hasznot akarnak kovácsolni lapjuknak, de a mikor megjelen náluk a polgár­mester, csakhamar átpártolnak hozzá, mert ez meggyőzi őket, mennyire káros a fürdőre nézve, ha megtudják Stockmann doktor lelep­lezéseit. Aslaksen erre kijelenti az orvosnak, hogy czikkét nem adhatják ki s a szegény ember látja, hogy igaz ügye veszve van. Negyedik felvonás. Hörster kapitány házá­ban népgyűlést tartanak, a melyen Aslaksen nyomdász elnököl. Stockmann orvos pedig beszédet intéz a néphez, a melyben előadja a mérgezési ügyet. A nép eleinte figyelmesen hallgatja, később azonban, a mikor látja, hogy a nagyok, a város főemberei az orvos ellen vannak, megváltozik a hangulatuk, lepiszegik és megdobálják a szónokot. Stockmann azon­ban végigmondja beszédét, keserűen kifakad a nép, a nagy műveletlen többség ellen, a mi hallgatóit még jobban elkeseríti ellene. Való­sággal megtámadják és elnevezik „népgyülölő­nek". Ötödik felvonás. Stockmann búskomoran ül lakásában, a mikor megjelen a polgármester s most újból le akarja beszélni szándékáról. De a mikor az orvos hajthatatlan marad, sze­mére lobbantja, hogy mindezt csak önző szán­dékból teszi, hogy apósának, a ki a polgár­mester ellensége, kedvezzen s annak vagyonát örökölje. Stockmann valósággal kikergeti bátyját házából, de teljesen megtörik erre a vádra. Kétségbeesése fokozódik, a mikor apósa is megjelen s az is elfordul tőle, mert a felfede­zés neki is kárt okozhat. Végül megjelen leánya, Petra, a ki bejelenti, hogy elbocsájtották tanító­női állásából atyja miatt. Ekkor Stockmann átöleli feleségét és gyermekeit és büszkén ki­jelenti : „A legerősebb ember az, a ki a világon egyedül áll!" MANUMOLLIN,' Kézfinomító folyadék, a Kezet pár nap alatt" hó­ehérré és bárssonysimává varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta szétküldi: CZETTLER GYULA gyigyszeresz BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az »Opera* gyógyszertárban Andrássy-ut 26. szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös ?reskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejivel végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz­zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között OMgje lik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fen költ szavak­ban kér fel arra, hogy a küldöttség vizetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek A választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto­sítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészitik ki a magyar| harcz­készség oltalma alatt. KIRÁLY SZÍNHÁZ. "A. danczigi herczegnt szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintéze­tének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedé­ket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, háló­szobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostrom­ból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meg­győzi őt a tévedéséről és összebékíti a szerel­meseket. Ő maga — Lefebvre segitségével — álruhában megmenekül és k s 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követ­heti jövendőbeli férjét harezba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipke­lődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi herczegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujibb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a park­ban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a mar­sallné viselkedését és azt parancsolja Lefebvré­nek, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá, mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatat­lan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábai­hoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata meg­másitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi h czegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljé . Sans-Géne leg­előkelőbb ruháját ölti fel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlí­tetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagy­korából tartozik, neki. Napoleon megindul, meg­másítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. Akar szép, üoe arezbőrt? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. Kapható minden naorehb UTÓÍT­szertárúan és draoaenában. kelme-, selyemfestő- és vegytisztitó­gyáre, Budepeet, Klnizsl-utcza 14. ez. Vidéki mabizatások jutányosán ás pontosan eszközöltetnek. Postakúldaménjek aimzendók: IX., Kinizsi-utca 14. Árjegyzék ingjen. Telefon 63-36. István utóda Gyűjtő-telepek: IV., Váci-utca 51. VI., Izabella-utca 6«. VII., Kerepeal-ut 78. vm., ÜUől-at 80. u -D

Next

/
Oldalképek
Tartalom