MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-07 / 97 . szám

1905. április 7, Budapesti színpadok. Budapest, április 7. A Magyar Királyi Operahdz-ban ma a Lohengrin, szombaton Nemo szerepel a műsoron. Vasárnap este Sigrid és az Alom czimu ballet kerül előadásra, a Parasztbecsulet-te 1 együtt. A Nemzeti Szinház a magyar cziklus;során holnap, szombaton, Szemere Györgynek: Erősek és gyöngék czimü színmüvét mutatja be. A szinház nagy gonddal és kitűnő szereposztással hozza szinre ezt az újdonságot, a melynek teljes premier-szinlapját itt adjuk: Erősek és gyengék. Szinmü 4 felvonásban. Irta : Szemere György. Személyek : Báthy Miklós - — Gál Báthy Béla _ Dezső Báthy István _ Odry Bárdi Pethes Hilda Cs. Alszeghy I. Ilona Tomk ' Tibai Horváth Z. Darnai Molnár Csejthey Hetényi Zárdai Náday B. Viczai Náday F. Viczainé Helvey L. Boch Horváth J. Bekes Faludi János Szőke * A Vigszinház-ban tegnap este viharos sikert aratvtt Feydeau: Kézről-kézre czimü pompás bohózata. A premier közönsége ki nem fogyott a kaczagásból és valósággal áttapsolta a felvonásközöket. Nyilt szinen is egyre felhangzott a taps, a mely éppenugy a darab brilliáns fordulatainak, elmés ötleteinek, mint a kitűnő szereplőknek szólott. A mai újságok általánosan konstatáljak a Vígszínház újdonságának nagy sikerét és kétségtelen, hogy Feydeau bohózata igen hosszú ideig fogja szórakoztatni Budapest mulatni és kaczagni vágyó közönségét. * A Magyar Szinház igazgatósága az Ex lex női segédszemélyzetét több uj taggal óhajtja kiegészíteni. Jelentkezni szombaton, április 8-án délelőtt tizenegy órakor lehet a Magyar Szinház színpadán. Az Ex lex vasárnap, április 8-án kétszer kerül szinre. A délutáni rendes helyáru előadáson két váltott jegygyei mindenki még egy gyermeket ingyen is hozhat magával. * A Királyszinház-ban a János vitéz sorozatos előadásai — tekintettel Fedák Sári szerződéses tavaszi szabadságidejére — befejezésökhöz közelednek. Szerdától, ápr. 5-től, kezdődőleg már csak fiz estén át szerepel a műsoron a most is telt házakat vonzó daljáték, mely pénteken, április 14-én este 165-ik előadásával végzi diadalmas pályafutását. Mind a tiz estén Fedák Sári játssza a czimszerepet. — A danczigi herczegné, Hamilton és Caryll operettje foglalkoztatja most a Királyszinház személyzetét, a mely a czimszereplő Küry Klárával az élén, teljes buzgalommal készül az előadásra. — Rákosi Szidi asszony sziniiskolájának növendékei, a kik eddig operettekben és modern vígjátékokban ismételten nagy közönség előtt tettek bizonyságot haladásukról, szombaton klasszikus műben, Shakespere: Szentivánéji álom czimü darabjában lépnek föl a Királyszinház-ban. A vizsgálati előadásra, mely délután 3 órakor kezdődik, egy korona a legdrágább helyár. • A Népszínház- ban A mikádó, Suliivan felelevenített operettje oly népszerűvé vált, hogy egyelőre csak ezt a darabot s a vele egy estén szinrekerülő Farkas meg a bárány-t tűzte műsorra az igazgatóság, mind kettő Pálmay Ilka vendégfelléptével. A mikádó nagy sikere lehetővé teszi, hogy a Népszínház hosszabb időt szentelhet legközelebbi újdonságának, melynek próbái már javában folynak. Az uj darab Ziehrei operettje: Der Fremdenführer, mely 7777 czim alatt Bálint Dezső és Faragó Jenő átdolgozásában kerül szinre. — Vasárnap délután Kossy Teréz lép fel Béldi-Fejér operettjében, a Katalin-ban, melynek czimszerepét játssza a vendégmüvésznő. Budapesti premierek. Budapest, /április 7. „Kézről-kézre". — A „ Vígszínház" tegnapi nézőteréről. — A Vígszínház meleg, szines, puha nézőtere ilyenkor premieren olyan, mintha selymes pompa közepén állana s a finom suttogás, a mely belevegyül a gazdagság titokzatos illatába, arra csábítja az embert, a ki ennek a pompának a kellő közepében ül, hogy fantáziáját a milliomosok jóléte felé csapontassa. És minden olyan diszkrét; még a későn érkezők ruha-suhogása is, a mely itt nem teszi idegessé a korábban érkezettet. S a színpad elegáncziája nem rikitó ellentét ezzel a nézőtérrel, mintha egy sikban feküdnének, semmi szakadozottság. semmi megtörtség. Hullámos vonalakban simulnak egymáshoz ez a szinpad és ez a nézőtér. Pedig micsoda interieurfest felénk a kulisszák közül. A párisi diszkrétséggel párosult előkelőség melegsége hajlik simogatólag felénk. A közönségnek nincsen talán egyetlen egy tagja sem, a mely ne szeretne egy pillanatra felmenni és beülni az egyik székbe, a hová épp e pillanatban süpped be az egyik szereplő színész. Franczia bohózat. S előre mosolyognak a páholyokban, a földszinten, előre nevetnek az erkélyen és előre kaczagnak a karzaton. Még nem történt semmi. Az expoziczió egyhangú szavai rezgenek még mélabúsan a színpadról s máris vidám a hangulat. Hiszen franczia bohózatot adnak elő. S aztán ott villog a nézőtér sötétségébe belé az a fehér fonográf, a mely egyelőre néma, de hallgatagságában is elárulja, hogy nemsokára kifogyhatatlan kaczagás beszélő forrása lesz. Nem kell sokáig türelmetlenkedni. A fonográf már az első felvonásban beszél. Beszél, fecseg szemérmetlenül, mint egy pletykás szobalány, a ki a kulcslyukon hallgatózott, s elfecsegi a hálószobák és boudoirok titkait a legindiszkrétebb füleknek. S a nézőtér, a vigszinházi nézőtér, ez a naiv nézőtér, a mely a házasságtörés humorát torkaszakadtából, szívvel, lélekkel szokta megkaczagni, ma megint kaczag. Kaczag ugy, a hogy csak a boldogság szokott, a hogy apró gyermekek szoktak, a mikor valaki ártatlan tréfát üz velük. S a Kézről-kézre minden párisi fűszerével együtt olyan ártatlan tréfa ennek a derék publikumnak, a mely minden rossz lipótvárosi élez daczára sohasem szokta a házasságtörés vétkeit elkövetni, s ha véletlenül egyszer-kétszer megteszi, akkor nem kaczag, hanem megdöbben és tragédiát lát bennük. De a Vígszínház franczia termékei megkaczagtatják ezt a jó, ezt a derék lipótvárosi közönséget, mert hiszen Hegedűs, Balassa, Góth, Tanay és Vendrey oly mulatságosak s Feydeau oly szellemes. S oly boldog a Vígszínház meleg, szines és kaczagó nézőtere. Orlando. Így cselekedett Raddy Emil hősszerelmes is, a ki az imént elcsábította az erényes leányzót, azután megcsalta, végül pedig egy hosszú hegyes tőrrel átdöfte a szivét. Csöndesen ballagott lakása felé, a midőn körülvette egy férfiakból és hölgyekből álló csoport: — Ugy-e bár, ön volt az — interpellálta meg egy jól megtermett fiatal ember — a ki elcsavarta Marianka fejét ? (Mariankának hivták a hősnőt.) — Én! — válaszolta a komédiás gyanútlanul. — S ön volt az is, a ki megölte? — Én! — hagyta rá a színész, nem is sejtve, hogy mit akarnak vele. — Nos, hát szégyelje magát, alávaló hitvány fráter! — kiáltja a fiatal ember. A társai beállanak a kórusba és a legkeményebb szidalmakkal illetik Raddy-1. Az öklök a levegőbe emelkednek és a botok is kezdenek a levegőben suhogni. A színész látta, hogy ennek fele sem tréfa. — De biztosítom önöket uraim — védekezett — hogy annak a hölgynek egyáltalán semmi baja sincs. Az csak komédia volt, a mit a színpadon játszottunk . . . Ismétlem, hogy az a hölgy, a kinek az állítólagos halála annyira felháborította önöket, pompás egészségnek örvend s ebben a pillanatban egy kis gróf társaságában szupézik . . . — Hah — hörgi egy lovagias férfiú — még a halóporában is rágalmazni merészli . . . S az ütések záporként hullottak a művészre. Kétségbeesett kiáltásaira rendőrök siettek elő, de ezek már csak ájulva vették ki a lelkes publikum kezéből. Lionel. Színházi pletykák. Budapest, április 7. Az elpáholt hősszerelmes. — Párisi történet. — A kik azt hiszik, hogy a naivitás már végképen kiveszett az emberekből, azokat bizonyára meg fogja győzni az ellenkezőről az az eset, a melynek a napokban Páris volt a színhelye. A Port-Saint-Martin-szinház-ban egy olyan drámát játszottak tegnap este, a melyben a hős rettentő módon bánik el a hősnővel. Először elcsábítja, ezután megcsalja, végül pedig egy hosszú, hegyes tőrrel átdöfi a szivét. Ennyi éppen elegendő volt ahhoz, hogy a karzati publikum eksztázisba jöjjön s hogy forró rokonszenvével kisérje a hősnő szenvedéseinek tövises útját, mialatt gyűlöletével és megvetéssel sújtja a színházi hőst. Mikor az előadásnak vége volt, a közönség kipirulva tódult ki az utczára; á színészek pedig lemosták az arczukról a festéket s felöltőikbe burkolva siettek haza vacsorázni. Színházi élet. Budapest, április 7. „Ex lex". — A Magyar Szinház sikeréhez. — Minden nagyobb prófétai tehetség nélkül is könnyű volt megjövendölni, hogy az első magyar revü a bemutatójától kezdve a szezon végéig fog a Magyar Szinház műsorán szerepelni. Szóval az Ex lex színházi nyelven szólva, „nagy ágyuja" lett a színháznak. S mig a politikai vezéremberek hetekig hiába törik a fejüket, hogy véget vessenek az ex-lex állapotnak, a Wesselényi-utczai szinház Ex lex-t egyre népszerűbb lesz, a hire folyton gyürüződik s immár kétségtelen, hogy jóval fogja túlélni az : előbbi ex lexet-et, még akkor is, ha egyhamar ' nem is találnak módot a megoldására, a haza j bölcsei. * Hogy az Ex lex hat képe közül, melyiken kaczag és gyönyörködik leginkább a közönség, bajos volna elbírálni, mert úgyszólván végig l kaczagja az egész revüt. A legnagyobb hatása ' azonban talán mégis a falábasok groteszk jelenetének van. Kornai Berta, Szentgyörgyi Lenke, Sziklainé, Tollagi Adolf és Sziklai Kornél tudvalevőleg hatalmas falábakon jelennek meg a színpadon s igy énekelnek el két szellemes strófát. Ennek a jelenetnek kolosszális nagy a sikere és a közönség újra meg újra kitapsolja a pompás falábasokat. Ezt a jelenetet különben nemsokára megörökítve is fogjuk látni. A Magyar Szinház igazgatósága ugyanis egyik jeles festőművészünkkel egy remek plakátot festetett, a mely rövidesen az utczán levő hirdetési oszlopokon is megjelenik, hirdetve az Ex lex diadalát. * Az Ex lex már tul van az első jubileumán s a nagy sikerre való tekintettel, az igazgatóság elhatározta, hogy az amúgy is megnagyobbított női kórust, most megint szaporítja. Ébből a czélból szombaton karfelvételi próbát tartanak a színpadon, mely alkalomból a jelentkezők közül természetesen megint a legdélczegebbet és legszebbeket fogja a zsűri kiválogatni. Addig pedig naponként érkeznek a jelentkezők. Tegnap is egy csinos, fiatal leányka jelentkezett Zoltán igazgató irodájában. — Nagy ambicziót érzek a színpadra — mondta mosolyogva.