MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-20 / 110. szám

1905. április 18 3 kiket Kornai Berta, mint honvéd-tamburmajor fog vezetni. Az érdeklődés persze óriási. Csak azok, a kiknek a nemzeti hadsereg tagjainál jegyeztek elő jegyeket, zsúfolásig megtöltik a nézőteret. A darab a jubileumon a premierszerü tel­jes frisseségében fog a közönség elé kerülni. Mert nagy gonddal ápolták és tatarozták a revüt, hogy le ne peregjen róla semmi és ne veszítsen semmit se fénylő zománczából. Rajna Ferencz, a szerző, oda volt lánczolva darabjá­hoz, melynek rendezője is és ugyancsak ő tar­totta meg azt a harmincz próbát is, mely a darab frissentartására a premier óta szükséges volt. Nincs is szerző, a ki ugy ismeri már a darabját, mint ő. Nem is szabad neki gratu­lálni, mert az gorombaságoktól tarthat, a ki erre vállalkozik. A múltkor valaki azt mondta neki, hogy akármit mondjanak, gyönyörű dolog bizony ez a revü, a melynél szebbet aligha fognak irni. A szerző haragosan hárította el a bókot és rövidesen igy felelt az udvarias urnák : — Tudja, hogy mi a legszebb ebben a revüben? Az a szemle, melyet a darab ötven előadásának bevételei fölött tarthatok meg! Garrick Színházi pletykák* Budapest, április 23 Húsvéti apróságok. (I. A bankettek sikere.) Az elmúlt héten történt, a Mihályfi Károly tiszteletére rendezett banketten, a Fészek-ben. Náday Béla, a Nemzeti Szinház ifjú tagja, a bankettek sikeréről beszélgetett az illusztris iróval: Herczeg Ferenczczel. — Kérem, képviselő ur, — jegyezte meg egy kis fiúi büszkeséggel — az én papám ban­kettjén például kétszázan voltak jelen, az Újházi bankettjén pedig csak száznegyvenen ... — Persze, persze, — feleli Herczeg moso­lyogva — hiszen ez erthető! Mert a Naday Ferencz bankettjét Újházi Ede rendezte, az Újházi Ede bankettjét pedig Náday Ferencz. (II. Ilonka sir.) Ilonka, a Vidor Pálék kis leánykája, egy ennivaló, kedves kis jószág, a kinek leg­nagyobb öröme, ha megjelenik a papa szín­házában, az igazgatói páholyban. A minap is onnan nézte a 7777 előadását, még pedig csaknem az egész bolondos és mozgalmas első felvonást — sirva. Egyszerre, a felvonás derekán, látszólag minden ok nélkül, sirva fakadt. — Mi az, mi történt Ilonka? Miért sirsz? — Kérdezték tőle meglepetve és aggódva. — Hogyne sirnék, hogyne sirnék, — zo­kogta a kis leány — mikor látom, hogy a szinpadon annyi kis fiu, meg annyi kis leány statisztál, hanczuroz és verekszik, nekem meg innen a páholyból kell őket nézni! . . . ( III. A legbiztosabb próba.) A múltkoriban bejárta az újságokat az a hir, hogy György Ilonát, a pozsonyi szinház lónevü drámai hősnőjét, megharapta egy kutya. Nem lehetett tudni volt-e baja vagy sem a kis jöebnek; a müvészmő mindenesetre a fővárosba sietett, a hol a Pasteur-intézetben beoltották és nyolcz napig kezelték. A napokban — mikor onnan, persze: makkegészségesen kikerült — találkozott régi igazgatójával: Leszkay Andrással. — No, Ilonka, hát mik a terveid ? — kér­dezte a régi gazdája. — Most pihenek még, azután megkezdem uj működésemet Krecsányi-nál a városligetben. — És miben lépsz fel először? — Még nem állapítottuk meg. — Te Ilonka, én ajánlok neked valamit. Lépj fel először Seribe-nek az Egy pohár viz czimü darabjában. Ha azt végigjátszod egész­ségesen, egészen bizonyos, hogy nincs és nem is lesz soha semmi bajod! Tartarln. kő­színházi élet. Budapest, április 23. i. Berliniek a Vígszínházban. A Vigszinház-ban a jövő héten, szerdán, kezdik meg vendégjátékaik sorát a berlini szín­művészek, a kiknek élén a legnagyobb élő német színpadi mester, Brahm Ottó áll. Elég, ha Hauptmann-ra hivatkozunk, a kinek első darabjait Brahm merte és tudta a közönség elé vinni. A Freie Bühne az ő alko­tása volt és ez az intézmény méltán követel helyet az irodalomtörténetben. A takácsok is ott került a közönség elé. Kinyomatni is csak egy szakértők számára nyomatott folyóiratban merték eleinte. És aztán a Freie Bühne darab­jáért versengett az egész világ. Tiz esztendeig harczoltak ott, a hol czenzura van, ezért a darabért. Lépésről lépésre küzdötte magát előre, a mig diadalmaskodott. Hauptmann-nal egyszerre tűnt fel Holz Arnó, a ki a berliniek műsorán szereplő Traumulus-sal olyan sikerre tett szert, a milyen­hez csak a Diákélet-é volt hasonlítható és egy­szerre ismét az egész német sajtó Holz Arnó­val foglalkozott. Holz lett a nap hőse és a nap hőse volt Bécsben is, a mikor a büszke Burgszinház­nak feltételeket diktált és Traumulus kedvéért eltértek ősi szabályoktól, csakhogy Holz áten­gedje müvét. Magyar nyelven aligha fogják megismerni ezt a diákdrámát, bár ez sincs kizárva, de, hogy a berliniek vendégszereplésének egyik legérdekesebb programmpontja a Traumulus előadása, az kétségtelen mindenki előtt, a ki az újdonságot ismeri. Szóhoz jut Hirschfeld is az Egymás mellett czimü drámájával. Elsőrendű családi szinmü, a mely a legnagyobb mértékű érdeklődésre szá­mtihat. Hogy Ibsen milyen interpretálókra talál a Brahm művészei sorában, azt talán fölösle­ges elmondani. A Népgyülölő a Bassermann egyik legszebb alakítása. Dreyer ezúttal komolyabb müvei jön hoz­zánk. A pajkos és vidám Élet völgy é-ntk szer­zője uj munkája elé isé rthető várakozással tekint a Vigszinház közönsége. A mint, hogy külön­külön atrakeziója van a tiz estére terjedő vendég­szereplés mindegyik előadásának. Lesz még alkalmunk, hogy beszéljünk róluk. Kurt. II. Bob úrfi és Kukoricza Jancsi. — Az uj „Bob herczeg" és a régi „fános vitéz" a Királyszinházban. — Az angolba oltott franczia herczegnőt a magyarba oltott angol herczeg fogja felváltani május közepe táján a Királyszinház-ban. Május 3-án visszatér Budapestre Fedák Sári, hogy diadalmas hősként részt vegyen a Bob Herczeg próbáin és hogy esténként fellépjen a János vitéz-ben. Május 12-ére tervezi Beöthy László igazgató az uj Bob herczeg bemutatóját. Hangsúlyozzuk: Az uj Bob herczeg bemu­tatóját. Mert a Huszka-Martos-Bakonyi operett, mintegy teljesen uj darab kerül a Királyszinház közönsége elé. A Népszínházban százharmincz­szor előadott Bob herczeg tökéletes renaissan­ceát éli ez uj bemutatón, a régi előadásból csak egy maradt meg — igaz, hogy az előadás lelke, pompája, disze — Fedák Sári alakítása. Egy rendkívüli érdekességgel fog megis­merkedni a közönség a Prológus-ban. Ez az a költemény, melyből a Bob herczeg készült s a melyet Medgyaszay Vilmos az előadás előtt el fog szavalni. A prológust Huszka Jenő uj szerzeményű melodramatikus zenéje kiséri, a mely a Bob herczeg összes ismert és közkedvelt melódiáinak pompásan csoportosított motívumaiból áll. Az uj Bob herczeg szereposztása Fedd kori, a czimszereplőn kivül is a lehető legszerencsé­sebb. Anniét, a kinek a komponista uj belépő­dalt szerzett, Csatai Janka fogja játszani. Pom­ponius Németh József, a fűszeres Vágó Béla, a korcsmáros Környei Béla, a borbély Csiszér, Tom bátya Thorma, Lancaster Mihályi Ernő lesz. Viktória herczeg kisasszony szerepét Magay Anna, a királyné szerepét Tesztóry Julia fogja játszani. Vadonatúj lett minden kosztüm is, mind uj rajz után készül, csupán Fedák Sári tartja meg a Bob herczeg jól ismert kosztümjeinek a formáját, de azok is színben ujak lesznek. Igy indul Bob úrfi uj hóditó útjára a Király­szinház-ban. Az érdekes véletlen, hogy — a Királyszinház igazgatóságának műsorterve szerint — az idei szezon utolsóelőtti estéjén ötvenedszer kerül majd előadásra a Bob herczeg, az utolsó, szezonzáró estén pedig kétszázadszor a János vitéz. Ügyelő. III. A „Népszínház" Budán. — Beszélgetés Vidor Pál igazgatóval. — Néhány hét még csak és a Népszínház derék testülete átzarándokol Budára, hogy a nyáron át ott gyönyörködtesse a jó budaiakat és a kiránduló pestieket művészetével. A Fővárosi Nyári Színkör ezzel a köszin­házak nívójára emelkedik s a nyári szezon színházi lanyhasága pezsgő színházi életté változik. Felkerestük Vidor igazgatót, hogy a budai színkörben végrehajtandó terveiből egyet-mást eláruljon s a direktor nagy készséget mutatott eme tervek előadására. Ünnepis prológ fogja megnyitni az első előadást, a Sárga csikó-t. A prológot Heltai Jenő irta egyenesen erre a czélra, s szép megnyilat­kozása lesz annak az üdvözlésnek, a melyet a Népszínház intéz a budaiakhoz. Egyelőre csak azok a darabok fognak szinre kerülni, a melyek az idén a Kerepesi­uti hajlékban sikereket arattak. Ezek voltak: a Bocaccio, A koldusdiák, A mikádó, A két Hip­polit és A rátartás királykisasszony. Első bemutató Déry Gyula hírlapírónak Sportlovagok czimü fővárosi életképe lesz. Majd egy angol operett következik: Riviéra gyöngye czimen. Ezeket egy franczia szinmü, Botrányos eset fogja követni, majd Guthi Soma énekes fővá­rosi életképe. Bukov, a székelyek hóhéra szintén elő­kerül a Népszínház régi repertoirjából, hogy romantikus hangulatával megborzongassa kissé a nyári közönséget. A romantika egy angol egyfelvonásossal is szerepelni fog s ezeken kivül néhány fővá­rosi előkelő iró darabja készüiödik a Népszín­ház nyári szereplése számára. Vidor igazgató nagy bizalommal néz vállal­kozása elébe s reméli, hogy a budaiaknak nem lesz okuk megbánni, hogy fából való színházuk­nak ezúttal kőjellege leszen. Orlando. Vidéki színpadok. Budapest, április 23. A fiumei Fenice-szinkör-ben husvétvasár­napján kezdi meg a János vitéz-zel előadásait Szendrey Mihály színtársulata. A társulatot Sopronban, a hol az idén utoljára játszott, bucsu­zásakor a közönség nagy ovácziókban részesítette. * Virágvasárnappal körülbelül hatszáz vi­déki szinész maradt szerződés nélkül. Az Országos Szinészegyesület, hogy némiképen segítségükre legyen, valószínűleg kiad még néhány színigazgatói konczessziót. * A kolozsvári szinház uj igazgatója: Dr. Janovics Jenő társulatával már bevonult Klozs­várra, a hol a héten kezdik meg a rendes elő­adásokat. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy •re ián, a ki a Balassa-té\e valódi angol ugorkatejet. tra 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzstbetfalva és min­<en gyógyszertárban és droguériában. _ külföldi színpadok rovata lapunk 6. oldalán található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom