MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-08 / 98 . szám

1905. április i

g <

3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A szentivaneji álom« szó vege. Theseus király udvarában éppen meg akar ák ölni Hermina eljegyzési ünnepélyét Demet tussal. Hermina azonban Lysandert szereti, íig Lysander Helénának udvarolt, noha Heléna iszont Demetriusért eped. A király udvarával z erdei ünnepélye megy. Az erdő lakói, a Indérek és különösen a tündérkirály, Oberon, leg akarja tréfálni őket és különösen a szerel iseket és megbízza vidám szolgáját Puckot, ogy az zavaja össze a szerelmesek szivét és szét. Puck álmot bocsát a szerelmesekre és lindenféle cselfogással annyira összebogozza szerelmi szálakat, hogy végtére már a szerellesek maguk sem tudják, kit szeretnek voltaépen. A tündérkirály közben még Titánia tünérkirálynőt is megtréfálja, szerelmessé teszi ubolyba, a takácsmesterbe, a kit viszont szaíárrá varázsol át. Sok tréfa és alakoskodás után elszáll a zentivánéji álom, a vendégsereg visszatér TheÍUS udvarába, a szerelmesek kölcsönösen megrtik egymást és kiki azé lesz. a kit szeret. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a :ányok a hadba induló huszárokról. A három zinü lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu igszebb virágszála, köti rá. Szegény íluskát alálra kinozza gonosz mostohája ; a kis árváak egyedüli öröme, minden boldogsága mkoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek zerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu esősét, hogy hajtsa a ti'osba Jancsi nyáját és likőr ez megtörténik: Jancsinak menekülnie ell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. íucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és íegy világot látni, de megígéri szerelmesének, ogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálól is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvaiban ragy a szomotuság: a török megnyerte t satát, veszendőbe a francziák királyának korcája, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai al János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte zt a nevet — és a szép franczia királyleány érésére vállalkozik az ország megmentésére, larezba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A ranczia király hálából felajánlja neki országc ilét és leánya kezét. De János vitéz — áltainos álmélkodásra — visszautasítja a királylány ;ezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza i szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, zomoru huszár érkezik. Bagó, a trombiiás, a :i meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, LOgy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha ossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy ózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska irján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó ájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia drály udvarától és elindul Bagóval, hogy a íaiálban felkeressék szivük közös szerelmét luskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vániorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gcaosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli lancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáiát. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek oirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek. Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, őrök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska Jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. FŐVÁROSI ORFEUM. = A íolvaj. Szatyra egy felvonásban, irla Mirbeau. A franczia ujabbkori irodalom egyik kis remekét, Mirbeau irta a fenti czimen. A kis darab fényes ötletekkel, remek helyzetkomikummal kitűnően Íródott meg és az Orfeum négy elsőrangú tagja jól adja elő. A czimszerepet Kaiser György adja, magas intelligencziát eláruló felfogásban. A darab a bécsi lózsefvárosi szinház legnagyobb vonzóerejü újdonsága és megjárta a kontinens majdnem minden színpadát. Magyar fordításban a Lipótvárosi Kaszinó egyik estélvén is nagy sikerrel került szinre. TAKKA SZINPAD. Asszonyi furfang. E czimen kitűnően sikerült bohózat szerepel a Tarka Szinpad műsorán. Cselekménye egy nagykereskedő leányának eljegyzése körül forog. A kis bohóságot végigkaczagja a közönség és az Orfeumban első és legfontosabb feltétele a darabok sikerének a nevettetés, a minek ez az újdonság fényesen megfelel. Láng Etel, a neves komika mint vendég, Mezei irma a Tarka Szinpad nagytehetségű szubrettje, Somlár Zsigmond és Dalnoki Imre összevágó előadásban hozzák szinre a darabot. Arczsm szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségét I Kozsm finomságát! egyedül a Budai dr.-féle „QYÖNGYVIRÁQ-CRÉM"nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest, „Városi gyógyszertan Váczl- és Kigyó-utcza sarok. Megszűnt a Jiajhullás^ és korpa» képződés I r —-f Ml mindnyájan megkérdeztük orvosunkat. PETROL-BALZSAM kellemes illatú és a legjobb e nemű szer, mely megakadályozza a hajhullást, a korpa képződését, őszülést, elősegíti a haj újra növését, azt bársonysimává, fényessé és hajlékonynyá teszi. Egy üveg ára 3 korona. — Egyedüli főraktár Fctrovics Drogeria Budapest, Bécsi-utcza 2. szám. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az »Ex lex« szövege. Ripka Lenczi Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készített s Párlsban első dijat nyert fogsorok azonnal megszokhatok és rágásra kitűnően használhatók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvost Intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet-körűt 50. I. ern, Fogorvos: Löffler Emil. Teknikai főnök: Sroitminn S. Tartós plombák 3 kor.-tói, foghúzás érzéstelenitve 2 kor-ért Fogad: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár- és ünnepnapokon is Mérsékeli árak. — Részletfizetésre is. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kermény. Feljött nejével Ibivel és er.nek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egv találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mini színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy így tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már R'pkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavaigast idéz elő a vidékiek közölt, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség es a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a répnek baja essék, Ripkáné szervezte szinház: hölgyeivel és mikor a tüntető jogászség is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogószságballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökitett nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megje. tik Magyar ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor ler költ szavakban kér felárrá, hogy a küldöttség vizetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzeti hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsiik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar készség oltalma alatt. harczkelme-, selyemfestő- és vegytlsztltégyára, Budapest, Klnlzsi-utczi 14. ez. Vidéki mebizatások jutányosán és pontosin eszközöltetnek. Postaküldemények czimzendók: IX., Kinizsi-utcza 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. Berketz István utóda Gyűjtő-telepek: IV., Váci-utca 51. VI., Izabella-utca««. Kerepeal-ut 78. VIII., ÜUŐi-ut 80. sz. q