MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-06 / 96 . szám

Melléklet a „Magyar Színpad'* 97. számához. Da rab változás. M. KIR. OPERAHÁZ. SZ. BÁRDOSSY ILONA. Budapest, péntek, 1905. április 7 én Hunyadi László. Nagy opera négy szakaszban. Zenéjét szerzette : Erkel Ferencz. Szövegét irta: Egressy B. Személyek: V. László, magyar király Gábor Czillei Ulrik Szendrői Hunyadi László Pichler Hunyadi Mátyás Payer M. Gara, nádor Ney D. Mária, leánya Síi ágyiné B. I. Erzsébet, Hunyadi János özvegye Ney H. Rozgonyi Mihályi Egy hölgy Palóczyné Egy nemes Kárpát Főurak, királyi kiséret, apródok, nemesek, hölgyek, zenészek, zsoldosok, nép, barátok. Történik az I. szakasz Nándorfehérvárott, a II. szakasz Temesvárott, a III. és IV. szakasz Budán. Idő: 1456. A harmadik felvonásban előforduló »Magyar táncz«-ot előadja a tánczkar. Kezd :te 7 órakor. „Hunyadi László" szövege. Első felvonás. Szabad tér. Nándorfehérvár előtt. A Hunyadi-ház barátai az iíju Mátyás hívására összegyűltek. László megérkezik a futaki országgyűlésről és hirül hozza, hogy Ciliéi ármánykodásával czélt ért a királynál és Hunyadi utóda lett a kormányzói székben, míg Újlaki a hadak főkapitánya lön. A Hunyadihaz barátai felzudulnak ez ellen. A király és Ciliéi közelgenek, hogy állítólag „megfizessék László sáfárkodását". De László szerencsésen birtokába jutott Ciliéi Brankovics György szerb fejedelemhez intézett levelének, melyben az a két Hunyadi fejvételére tesz czélzást. Mind felbőszültén vonulnak a király elébe. Megérkezik a király. Ciliéi és kíséretük. A király lelkesedve üdvözli a Hunyadiak tanyáját, Ciliéi csak gúnyolódik. László átadja a vár kulcsait a királynak mit az visszaad, mivel azokat hívebb kezekre bízni nem lehet. A király és kísérete bevonulnak a várba. Ciliéi külföldi zsoldosait azonban a magyar őrség törvényük értelmében nem akarja bebocsátani. Azok dühösen elvonulnak Második felvonás. Csarnokterem Temesvárott. Erzsébet aggódva várja a királyt, télve, bogy gyermekei vérén akarja Ciliéit megbőszülni. Reméli, hogy a király hallgatni tog egy anya könyörgéseire. A király megérkezik, az előtte térdre hulló Erzsébetet gyengéden felemeli s ígéri, hogy „hős apjuk erényét" nézvén, bosszút sohasem fog rajtuk állani. Mind elmennek, csak Erzsébet maradt és fiai, kiket kitörő örömmel szőrit karjaiba s büszke anyai gyönyörűséggel és szeretettel szemléli őket. A király kívánja — mint Gara jelenti — a két Hunyadi fiut. Erzsébet ismét retteg, de a fiuk nemsokára visszatérnek, hirül hozva, hogy a jó király kegyével halmozta el őket. Gara elárulja, hogy jól tudja mennyire tetszik leánya Maria, a királynak és ki is fogja ezt majd előnyére használni. Gyűlöli Lászlót, a ki balgán hiszi, hogy Máriát, mert odaígérte, oda is adja neki. Mindez csak csel, hogy Hunyadi vesztére törjön. A háttér függönye szétnyílik és a templom belseje látható. A király kíséretével bevonul és megesküszik előbbi Ígéretére. Harmadik felvonás. Királyi terem BudánA király boldogtalannak érzi magát, szereti Máriái! Gara jő és örömhírt hoz a királynak: neki adja Máriát. „És Hunyadi fia?" kérdi a király. »Egy pártütő érdemetlen reá«, mond Gara és mesét kohol egy összeesküvésről, melyet László és barátai terveznének a király ellen. A király elhiszi és felhatalmazza Garát, hegy fogassa el Lászlót, a kit teljesen hatalmúba ad. Gara örvend, hogy gálád tervei sikerülnek. Negyedik felvonás. Tömlöcz Budán. László ott senyved kétségbeesve. Mária megvesztegeti az ört, eljö és kéri Lászlót, szökjenek meg és éljenek boldogan ... De László nem akar szökve távozni, bár hallja, hogy a vérpad készül számára. Ártatlannak érzi magát. Gara jö. Eltiltja leányát a „becstelen karoktól", az kegyelemért esedezik. Gara hajthatatlan marad és átokkal fenyegeti a leányát, kit palotája legmélyebb rejtekébe zárat. Lászlót pedig fegyveresekkel elhurczoltatja.