MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-06 / 96 . szám

1905. április 6. Budapesti színpadok. Budapest, április 6. A Magyar Királyi Operaház igazgatóságaink sikerült Rothauser Terézt megnyerni arra, hogv a közönség nagv érdeklődésére való tekintettel az eredetileg két estére tervezett vendégszereplését még egv harmadik vendégszereplessel megtoldja. A művésznő harmadik fellépése ma este lesz a Carmen czimszerepében. Az előadást bérletfolyamban rendes helyárakkal tartják meg. Holnap a Lohengrin, szombaton Nemo szerepel a műsoron. Vasárnap este Sig- rid és az Álom czimü ballet kerül előadásra, a Parasztbecsület-tel együtt. • A Nemzeti Szinház a magyar cziklus során e héten, szombaton, Szemere Györgynek : Erősek és gyöngék czimü színmüvét mutatja be. A szinház nagy gonddal és kitűnő szereposztással hozza szinre ezt az újdonságot, a melynek teljes premier-szinlapját itt adjuk: Erősek és gyengék. Szinmü 4 felvonásban. Irta: Szemere György. Személyek : Báthy Miklós Báthy Béla... Báthy István Bárdi Hilda ... . Ilona Tibai .. Darnai Csejthey Zárdai Viczai Viczainé ... Boch Bekes... ... János Gál Dezső Odry Pethes Cs. Alszeghy I. Török 1. Horváth Z. Molnár Hetényi Náday B. Náday F. Helvey L. Horváth J. Faludi Szőke A Vigszinház-ban ma este van a premierje Georges Feydeau: Kézről-kézre czimü bohózatának. * A Magyar Szinház-ban az Ex lex előadásai ! estéről-estére telt ház előtt folynak s igy az • első magyar revü sikere immár eldöntöttnek tekinthető. Legerősebb hatása most is a szoborképnek van. Erzsébet királyné fohászát visszafojtott lélegzettel hallgatja a közönség s utána tiz-tizenötször szólítják viharzó tapssal a függöny elé P. Maróthy Margitot, a ki Heltai Jenő poézisét nemes egyszerűséggel tolmácsolja. A nemzeti hadsereg díszszemléje, a Termékenység tündéri tablói és az első képben a kisemberek és a falábasok szereplése szintén nagy tetszészre talál mindenkor. Az Ex lex vasárnap ismét kétszer kerül szinre, a délutáni rendes helyáru előadáson azzal a kedvezéssel, hogy minden látogató két váltott jegy után egy gyermeket díjtalanul hozhat magával. A délutáni előadásra elővételi dij nincs. * A Királyszinház-ban a János vitéz sorozatos előadásai — tekintettel Fedák Sári szerződéses tavaszi szabadságidejére — befejezésökhöz közelednek. Szerdától, ápr. 5-től, kezdődőleg már csak tiz estén át szerepel a műsoron a most is telt házakat vonzó daljáték, mely pénteken, április 14-én este 165-ik előadásával végzi diadalmas pályafutását. Mind a tiz estén Fedák Sári játssza a czimszerepet. — A danczigi herczegné, Hamilton és Caryll operettje foglalkoztatja most a Királyszinház személyzetét, a mely a czimszereplő Küry Klárával az élén, teljes buzgalommal készül az előadásra. A danczigi herczegné I. felvonása 1792-ben, Sans-Géne mosóintézetében játszik, a II. és III. a fontainebleaui kastély kertjében és a danczigi herczegné öltözőszobájában. Küry Klára, mint mosóleány, markotányosnő és marsallné szerepel az operettben s két nagyobb tánczot jár el Ferenczi-vei. * A Népszínház- ban A mikádó, Suliivan felelevenített operettje oly népszerűvé vált hogy egyelőre csak ezt a darabot s a vele egy estén szinrekerülő Farkas meg a bárány-t tűzte műsorra az igazgatóság, mind kettő Pálmay Ilka vendégfelléptével. A mikádó nagy sikere lehetővé teszi, hogy a Népszínház hosszabb időt szentelhet legközelebbi újdonságának, melynek próbái már javában folynak. Az uj darab | Ziehret operettje: Der Fremdenführer, mely 7777 czim alatt Bálint Dezső és Faragó Jenő átdolgozásában kerül szinre. — Vasárnap délután Kossy Teréz lép fel Béldi-Fejér operettjében, a Katalin-ban, melynek czimszerepét játssza a vendégmüvésznő. — Vidor Pál igazgató a Népszínház tagjai sorába szerződtette Kassai Károly énekes színészt és Stefanidesz Károly karmestert. Mind ketten a kolozsvári szinház kötelékéből kerültek a Népszinház-hoz, a hol működésűket már megkezdették. „Kézről-kézre". — A „ Vígszínház" mai bemutatójához. — Budapest, április 6. Először a főpróbákról indul ki a darabok hire — hivatalosan. Az esti lapok megelőzik azokat, a melyek csak másnap reggel jelennek meg és informálják már a premier közönséget. A tegnapi főpróba után bizonyosra lehet venni, hogy nem fogják elrontani azt a jó hangulatot, a mely — be nem várva a hivatalos nyilatkozatokat — már elterjedt és a mely szokatlan nagy érdeklődésben mutatkozott. A Vígszínház pénztárosa alig győzte az előjegyzéseket és rémes korholásokat kellett eltűrnie azoktól, a kiknek nem tudott páholyt vagy zsöllyét eladni. De nem tehetett róla. Elvégre a legjobb pénztáros is csak annyi jegyet adhat el, a mennyije van és széles mosolylyal fogadja az előjegyzéseket a következő előadásokra. Következő előadás pedig nyilvánvalóan lesz nagyon szép számban. Ha a prüderia sopánkodni is fog azon, hogy a Vigszinház már megint franczia darabot ad, azok, a kik szeretnek mulatni, hálásak lesznek ezért a változatosságért és Ohorn komoly papjai után szívesen mulatnak megint ezeken a kergetőzéseken, a melyeket Feydeau produkál, az elmés dialóguson, a melyet Molnár Ferencz tökéletes fordításban tolmácsol nekünk, azokon a vidám alakításokon, a melyeknek Góth, Hegedűs, Tanay a mesterei, a kikhez ezúttal nagyarányú szerepekben csatlakozik Balassa, Vendrey, Tapolczay is, nem feledkezve meg a Szerémy pompás kis epizódjáról sem, sem pedig a Pécsy Kálmán kitűnő rendezéséről. Varsányi Irén is egyik legszebb estéjére számithat. Francine asszony a leggyönyörűbb tipus. Az asszonyka, a ki bájos immorálitással hallgat a csábitóra és nem kevésbbé bájos dühvel lesz hűtlenné a csábitó iránt, a mikor ez zsémbes kellemetlen férjjé lesz. A Feydeau darabjának megdöbbentő leleményességgel kigondolt fordulatai a legderültebb meglepetéseket fogják szerezni a közönségnek. Feydeau, mintha csak versenyre kelt volna a Loute szerzőjével, ugy idézi elő a legváratlanabb módon a maga kaczagtató szituáczióit. És anynyi kétségtelen, régen nevetettek annyit, mint a menynyit a Vigszinház ma esti premierjén fognak kaczagni. Ügyelő. Á kulisszák mögül. Budapest, április 6. „Erősek és gyöngék". — A „Nemzeti Szinház" szombati újdonsága. — A Nemzeti Szinház magyar cziklusa keretében szinrekerülő újdonságok között, a negyedik, Szemere György : Erősek és gyöngék czimü társadalmi színmüve, szombaton kerül a közönség elé. Szemere György, a ki pár évvel ezelőtt az Egyéniség czimü drámájával aratott jelentős sikert, ebben a darabban is erős realizmussal festi le társadalmunk ferdeségeit, kinövéseit. Az Erősek és gyöngék-ben a társadalom két osztályát állítja egymással szembe: az arisztokrácziát a proletarizmussal. Társadalmunk nem emberi szempontból itéli meg az embereket. Az arisztokráczia az erősebb, de csak látszólag, mert a kaszinókban neveltek, az élet válságos pillanatában elvesztik lábuk alól a talajt és elbuknak Ezek szerint a proletár-osztály a gyöngébbik, holott valójában nem az, hanem erősebb és a tengernyi nyomor közepette is nagygyá lehet. De nem mindig az erősek győznek. Az attól függ, hogy milyen a társadalom. A hirtelen fejlődött uj magyar társadalmi alakulás viszonyai a gyöngéknek kedveznek. A gyöngék: a hízelgők, képmutatók, hazugok, egyszóval azok, a kit nem erkölcsi és szellemi értékeik erejével akarnak győzni, hanem az erősek alattomos megtévesztésével és a fondorlatok fegyverével igyekeznek és tudnak felülkerekedni. Szemere György az Erősek és gyöngék czimü darabjában belevilágit nemzete társadalmi fejlődésének titkos folyamatába; mint iró nem társadalmi, de általános emberi mértékkel méri az emberi értékeket. S azokról az igazságokról, a melyeket megfigyeléseiből és tapasztalataiból leszűrt, igyekszik meggyőzni a közönséget. A czéljához vezető művészi formát megtalálta s igy az a közvetlenség, a melylyel lelke belekapcsolódik a közönség- szivébe: vonzólag és átalakitólag hathat a társadalomra. A darab hőse, Báthy Miklós, az ősi tradicziókhoz ragaszkodó magyar mágnás és a két fia, Béla és István. Ezek közül az egyik a kártyaasztal mellett tölti az idejét, a másik pedig egy nemesen gondolkodó fiatalember, beleszeret és később feleségül is veszi azt a nőt, a ki már korábban áldozata lett a másik testvérének. ' Ezt a merész, érdekes témát megkapóan dolgozta fel Szemere György és a szombati bemutató után ismét növekedni fog azoknak a száma, a kik már régen tudatában voltak az ő drámaírói kvalitásainak. Az előadás elsőrendűnek ígérkezik. Kitűnő gárda száll sikra a darab érdekében és Gál, Pethes, Odty, Dezső, Török Irma és Alszeghy Irma elsőrangú művészi feladathoz jutottak, Figaro. Színházi pletykák. Budapest, április 6. A meghívó. — Egy vessző és egy felkiáltójel. — Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház vidám és kedves művésze, vacsorára szóló meghivót küldött tegnap barátjának: Sarkadi Aladárnak, a Vigszinház talentumos fiatal komikusának. Jó kedve lehetett Rózsahegyi-nek mikor a meghivót megírta, mert már a levél borítékján is ez a furcsa czim diszlett : „A Sarkadi fiúnak, Budapest, Vigszinház". De még furcsább volt a levél belseje: a meghívó szövege. Szólt pediglen igy: ,.8-án este nálam leszel. Pá, pimasz! Rózsahegyi, a Nemzeti Szinház 12 évre szerződtetett tagja". Sarkadi nagyon örült a meghívásnak, de a hízelgő megszólításért bosszút forralt. Miután egy kis késsel néhány perczig ügyesen kaparászott a meghivó szövegén, felkereste Rózsahegyi barátját a kávéházban. — Szervusz, Kálmán, köszönöm szépen a meghívást, el fogok menni! — Rendben van. Várunk. — Csak azt nem értem, Kálmánkám, miért haragszol te — magadra? — Mi ? Magamra? Hogy érted ezt ? — Hát csak ugy, hogy éppen nem hízelgő jelzőkkel illeted magadat! Nézz csak ide, mit irtál ide. És megmutatta neki a meghivót, a melynek most már ilyen volt a formája: „8-án este nálam eszel! Pá! pimasz Rózsahegyi, a Nemzeti Szinház 12 évre szerződtetett tagja". -Y.—