MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-05 / 95 . szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, április 5. A Magyar Királyi Operaház igazgatóságá­nak sikerült Rothauser Terézt megnyerni arra, hogy a közönség nagy érdeklődésére való tekin­tettel az eredetileg két estére tervezett vendég­szereplését még egy harmadik vendegszereples­sel megtoldja. A művésznő harmadik feliepése holnap csütörtökön lesz a Carmen dalmű czimszerepében. Az előadást bérletfolyamban rendes helyárakka! tartják meg. A Nemzeti Színház a magyar cziklusjsorán e héten, szombaton, Szemere Györgynek: Erő­sek és gyöngék czimü színmüvét mutatja be. A színház nagy gonddal és kitűnő szerep­osztással hozza szinre ezt az újdonságot, a melynek teljes premier-szinlapját itt adjuk: Erősek és gyengék. Szinmü 4 felvonásban, irta: Szemerei György. Személyek: Báthy Miklós Báthy Béla... Báthy István Bárdi Hilda Ilona Tibai Darnai Csejthey Zárdai Viczai Viczainé Boch Bekes - ­János ­A Vígszínház-ban holnap, csütörtökön a nálunk legkedveltebb franczia szerzők egyikének, Feydeau Györgynek Kézról-kézre czimü bohózata kerül bemutatóra. A nagy sikert igérő újdonság premier-szinlapját itt adjuk : Kézről-kézre. Bohózat 4 felvonásban. Irta: Feydeau Georges, fordi­totta : Molnár Ferencz. Személyek Chanal Francine Masseiuy Hubertin ... Lapige Belgence Constonillo Planteloup Sophie ... ... A biztos Auguste Marthe * A Magyar Színház egész heti műsorát estéről-estére, s jövő vasárnap délután is, ismét Rajna Ferencz: Ex lex czimii revüje tölti be, mely nemcsak a Magyar Színház, de a János vitéz mellett, általában az idei színházi évad egyik legnagyobb sikerére kezdi magát kinőni. Az igazgatóság jövő vasárnap délutánra is megadta azt a kedvezményt a közönség­nek, hogy két váltott jegy után mindenki egy gyermeket hozhat magával, a kiért nem kell belépődijat fizetnie. Erre az előadásra jegy már váltható a színház pénztáránál és a Bárd­ig jegyirodáiban rendes helyárak mellett, de elővételi dij nélkül. * A Királyszinház-ban a /ános vitéz sorozatos előadásai — tekintettel Fedák Sári szerződéses tavaszi szabadságidejére — befejezésökhöz köze­lednek. Szerdától kezdődőleg már csak tiz estén át szerepel a műsoron a most is telt házakat vonzó daljáték, mely pénteken, április 14-én este 165-ik előadásával végzi diadalmas pályafutását. Mind a tiz estén Fedák Sári játssza a czimszerepet. — A danczigi herczegné, Hamil­ton és Caryll operettje foglalkoztatja most a Királysztnház személyzetét, a mely a czim­szereplő Küry Klárával az élén, teljes buzga­lommal készül az előadásra. A danczigi her­czegné 1. felvonása 1792-ben, Sans-Géne mosó­intézetében játszik, a II. és III. a fontainebleaui kastély kertjében és a danczigi herczegné öltözőszobájában. Küry Klára, mint mosoleany, markotányosnő és marsallné szerepel az operett­ben s két nagyobb tánezot jár el Ferenczi-ve 1. » • A Népszínház nagy népszerűségnek ör­vendő japán operett-je: A mikádó, melyet a Farkas meg a bárány előz meg, szintén Pálmay Ilkával, a legutóbbi előadásokon is teljesen zsúfolt ház előtt került szinre. A magyar szín­pad ünnepelt dívája: Pálmay Ilka, ugy Yum­Yum szerepét, mint a franczia pásztorjáték érdekes kettős szerepét e héten is minden este eljátssza. A kulisszák mögül. Budapest, április 5. „Kézről-kézre". — A „ Vígszínház" csütörtöki bemutatója. — „Az újdonság cselekményét nagyszerű ügyességgel bonyolitja és a részletekben akkora leleményesség nyilvánul, a melyben megnyilat­kozik a bohózatkirály elragadó lendülete". A párisi Le Journal kritikusa e szavakkal hódolt a Main passe bemutatója után, a „roi du vaudeville" szellemességének. És a kik ismerik a Kézről-kézre eddigi sorsát, nem fog­ják túlzottnak tartani a dicséretet, a mint, hogy nem tartják majd túlzottnak azok sem, a kik csak ezentúl fognak vele megismerkedni. Ha rávetjük szemünket a szinlapra, hama­rosan tisztában vagyunk azzal, hogy öröme telik majd ebben a megismerkedésben első­sorban a közönségnek, a mely kaczagni akar és nem kevésbbé a színháznak, a mely gyara­pítani akarja dicsőségét és jövedelmeit. És a próbák eddigi eredménye is megerősítheti az érdeklődőket abban, hogy a Kézről-kézre be­mutatója époly esemény lesz, a minő az Osztrigás Miczi és a Miczi herczegnö első elő­adása volt. Lesz talán némi szörnyülködés is, akad tán olyan ember is, a ki szemforgatva fogja panaszolni, hogy a Vígszínház már megint visszatér a régi csapásra. Ah, csakugyan a régi csapáson halad a darab, a mulató Páris léha, de szerete reméltó figurái tombolnak benne, de azzal a szemkápráztató pajkossággal, azzal a jóleső derűvel, a melyért mindig hálás volt a Vígszínház közönsége. A kis leányok ugyan megint kiszorulnak egy időre a fényes teremből, de a színházi publikum pompásan fogja magát érezni. Merész a konczepcziója, kicsapongó a fan­táziája, szinte megdöbbentő az az ötletesség, a melylyel a meglepőbb szituácziókat előkészíti, a hitvesi hűség bizony elég nagy veszedelem­ben forog a négy felvonás során, de csupa finomság, kedvesség az egész mü és csak az ál-zenteskedés mondhatná trágárnak. A derék Chanal, a kit Francine, a telivér párisi menyecske felszarvaz, nem uralkodó, de mindmegannyi Menelausnak például szolgáita f, hogy mikép fogadja egy comme il faut fé j a családi csapást. Nyugodtan és előkelően fogja fel az esetet. Nem gyilkol, nem is ütlegel, hanem szépen odaadja a kis bűnöst a czinkos­társnak és az ő nevében szól Hegedűs: — Kellett a feleségem. Nesze, neked adom. Igen ám, de a czinkostárs, Massenay, maga is feleséges ember és Chanal eljárása rettentő bajba sodorja. És Gótli-nál jobban senki se tudja tolmácsolni azt a milliónyi keservet, a melybe az egyes felvonások viharos eseményei juttatják. A két férfi között ott szerepel a szende kis Francine, a kit Varsányi Irén személyesít és ártatlan képpel várja mi lesz belőle. Kinek itéli oda. A darab végéig egyébként szépen fejlődik, mert ekkor már maga kovácsolja a jövendőbeli szerencséjét és maga választja, hogy a második férj után ki legyen a harmadik jövendőbelije. Egyébként, a mi a darab sorsát illeti, a vidéki lapok vezérczikkeivei szólva: „Vederemo!" Labourdette. 1905 április 5. Színházi pletykák. Budapest, április 5 Bethlen Gábor fellépti dijai. — Heltai fenő 11. — Bethlen Gábor tudvalevőleg az Ex lex-ben a szobrok kongresszusának egyik tagja, még pedig nevezetes tagja, mert ábrázolója: Heltai Jenő a megszólalásig híven hozza a Magyat Színház színpadára az Andrássy-uti körönd Bethlen-szobrát. Bethlen Gábor minden este — sőt minden vasárnap délután is — megjelenik az Ex lex­ben, természetes tehát, hogy Heltii Jenő immár egy egész csomó úgynevezett „tulfellépési dijra" tarthatott igényt. A Magyar Szinház-naV. ez a rokonszenves fiatal művésze vidám formában kérte el direktorától: Leszkay Andrástól esedé­kes fellépti dijait. Tekintettel arra, hogy nem­csak vezeték-, de keresztneve is azonos a mi kiváló poétánk, Heltai Jenő vezeték- és kereszt­nevével : kérelmét verses formában juttatta el Leszkay-hoz. Még pedig olyan módon, hogy megcsinálta a Heltai Jenő gyönyörű poémájá­nak (a melyet Maróthy Margit, mint Erzsébet királyné szaval az Ex /ex-ben) a paródiáját. A vidám versezetet ime, itt közöljük : Hőn szerette apám ! Gazdák mintaképe! Könyörgő szózattal járulok elébed, Hozzád, a ki mindig édes apám voltál, Homlokomról gondot százszor lecsókoltál. Nem hivtál, de eljöttem : Közepén az estnek! Ott a honnan jöttem : hitelezők lesnek; Ottan nincs üdvösség, nincsen világosság, Ott a honnan jöttem, nincs más csak : adósság. Azt hittem vége lesz, hogy békén hagy e fajzat. De nem ! Láthatod, köröttem rajzanak. Szál felém sok mogorva tekintet, Hallod-e uram : Fizess ki minket! A fenyegetéstek hallom, látom, érzem : A ti szenvedéstek, az én szenvedésem. Én s hitelezőim al- s felpereresek lettünk; Azért is könyörgök, édes apám hozzád:­Végy elő hamar papirt, tollat, tentát S a mi bu van hü tagod szivében, Azt egy tollvonással simítsad el szépen És a mi benne keserv vagy bánat van, Egy kis aprópénzzel csittitsad el nyomban 1 Ez a szivem vágya, ez a lelkem álma, Tulfellépteimet fizettesd ki máma! Maradok gazdámnak Mindig hü szolgája Heltai Jenő, két gyermek papája. Vidéki színpadok. Budapest, áprili, 5. Szolnok-on uj színház építését tervezik. Szolnok város képviselőtestülete a kérdés meg­oldására bizottságot küldött ki. A bizottság most tartotta első értekezletét, melyen meg­jelent Festetich Andor gróf, a színművészeti ügyek országos felügyelője is. Festetich Andor gróf kijelentette, hogy az esetben, ha a létesi­I tendő szinház olyan lesz, hogy a nagyobb ! vidéki társulatok a nyári, tavaszi és őszi sze­zonban díjtalanul használhatják, az épitési alap számára a kormány 25—30,000 korona segélyt fog adni. * Miss Mary Halion április hónapban vendég­szerepelni fog a szegedi és a kolozsvári szín­házban. * Fenyvesi Emil, a Vígszínház kitiinő mű­vésze, a héten három estén át fog vendég­szerepelni a miskolczi színházban. Csütörtökön az Ocskay brigadéros- ban, pénteken Trilby-ben és szombaton a Kis pajtás-ban lép fel. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-iéie valódi angol ugorkatejet, in 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Httkma gyógytárában Budapest—Erzsébet]alva és min­ien gyógyszertárban és droguériában. Gál Dezsői Odrvf, Pethes Cs. Alszeghy I. Török I. Horváth Z. Molnár Hetényi Náday B. Náday F. Helvey L. Horváth J. Faludi Szőke Hegedűs Sz. Varsányi 1. Góth Vendrei Szerémy Tanay Balassa Tapolczay G. Kertész E. Kazaliczky Bárdi Fábián K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom