MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-30 / 118. szám

1905. április 28 231 Budapesti színpadok. Budapest, április 30. A Magyar Királyi Operaház-nak rendkívül érdekes műsora lesz a héten. Két nagyhírű külföldi vendég, Bertram Tódor, a leghíresebb Wagner-énekesek egyike és Ivonne de Treville, a párisi Opera Comique nagyhírű csillaga lép fel legkiválóbb szerepeiben, melyek lapunk operaházi műsorán találhatók. A heten két izben szerepel a műsoron a rendkívüli sikert aratott Bohémélet is. • A Nemzeti Szinház szerdán egy érdekes egyfelvonásos mutat be, Egy szál mirtus czim alatt melynek szerzője Dezső József, a Nemzeti Szinház fiatal jeles művésze. A kis újdonságban D. Ligeti Juliska, Paulay Erzsi, Paulayne és Odry játszanak. A szinház heti műsorát a legvonzóbb müsordarabok töltik be. • A Vígszínház-ban a berlini vendégművészek folytatják jövő héten vendégjátékaik sorát, melynek műsora, lapunk vigszinházi szinlapja alatt olvasható. A berliniek pénteken végzik be vendégjátékait. Szombaton ismét a szinház nagy vonzóerejü repertoir-darabja, a Kézről kézre kerül ismét műsorra. * A Magyar Szinház e heti műsorát ismét a Rajna Ferencz diadalmas sikerű revüje, az Ex lex tölti be, a mely igy vonzóereje teljességében már ezen a héten megéri hatmnadik előadását. — A Magyar Szinház kitűnő verdége, Miss Mary Halton, május 6-ikán, pénteken a Oésákban kezdi meg vendégjátékait. A Gésák-on kivül a művésznő két uj szerepet is fog játszani és pedig a Szegény Jonatán-ban Molly-t és Jane-t a Sherry-ben, Ordonneaux és Félix operettjében, a melyet a szinház ez alkalommal fel fog ujitani. A vendégmüvésznő fellépései iránt, természetesen már előre is óriási érdeklődés mutatkozik. * A Király szinház-ban Küry Klára kedden fejezi be vendégjátékait A danczigi herczegnében. Szerdán ismét a diadalmas János vitéz kerül vissza a műsorra, Fedák Sári felléptével i s a magyar daljáték tölti be a hét többi estéjét. ! A Népszínház-ban, a szinház nagyszabású átalakításai miatt, melyek hónapokig eltartanak, ma este befejeződnek az előadások s a szinház művészgárdája a héten átköltözik a budai Fővárosi Nyári Szinház-ba, a hol szombaton kezdik meg az előadásokat a Sárga csikó-wal. Vasárnap délután a Parasztkisasszony-1, este a Boccaccio-1 adják. A kulisszák mögül. Budapest, április 30. A Tannhäuser ioo-ik előadásához. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este folyik le Wagner: Tannhäuser-ének századik előadása. A dalmű 1885. február 1-én került először bemutatóra, de e bemutató előadást megelőzőleg már a régi Nemzeti Szinház-ban is 49-szer adták. Nemzeti Színházi bemutatója 1871. márczius 11-én történt. Az első előadás szereplői közül már csak négyen tagjai az Operaház-nak: Ney Dávid, Dalnoki Béni, Kiss és Szendrői. Erzsébetet — Turolla Emma, Szigetiné, Oselio Gina, Schröder-Hanfstangel Mária, Baumann-Trilovné, Vandiola Mária, Rossini Adél, Krammer Teréz, Saak Teréz, Vasquezné Itália, Dióssyné Berta, Sedlmayr Zsófia, Srasserné és Viola Lenke; Tannhäusert — Gassi, Hajós, Perotti, De Gradi, Weitlinger, Broulik, Ernst (a kit rekedtsége miatt a második felvonástól kezdve Broulik helyettesitett), Rittershaus, Schiaffenberg, Larizza, Warmuth, Burrián és Anthes énekeltek. i. „Ex lex" és Miss Halton. — A „Magyar Szinház"-ból. — A Magyar Szinház az Ex lex jegyében halad a színházi szezón tavaszi negyedébe. Az ötvenedik előadás jubileuma nem csökkentette egy cseppet sem a közönség érdeklődését s a szinház igazgatóságának egy kedves kötelezettségének tesz eleget, a mikor pénteken megkezdi Miss Halton vendégfellépéseinek sorozatát. A mi ezután jön, az az Ex lex és Miss Halton vendégszereplései felváltott sorozata lesz. Az Ex lex megtette eddig kötelességét, ötven előadás után 87,283 koronát juttatott a színháznak. De épp ez azt jelenti, hogy bár kötelességét megtette, a revü még nem mehet. És Miss Halton, a kedves, a bájos, a csicsergő angol-bécsi primadonna, a ki finoman énekel és mesésen tánczol, megint elénekli és eltánczolja Mimóza szerepét a Gésák-ban, mint egykor, a mikor lázba hozta a közönséget a Magyar Szinház színpadáról Már a mult évben itt kellett volna lennie, szerződése már akkorra szólott, de a szegény Miss beteg lett, el kellett utaznia Nizzá-ba és Merán-ba, hogy megbetegedett gégéjét meggyógyítsa. S most eljön, hogy elragadja a közönséget uj angol énekszámaival, a melyeket külföldről hoz magával. A Gésák-ban fog először bemutatkozni az idén az angol primadonna, eldalolja az ő hires „tükördal"-át és bűbájos „Gesa's life" keringőjét. De uj szerepet is tanul Halton a Magyar Színházi vendégszereplése számára, kreálni fogja A szegény fonathán Molly-ját, a mely a mi Blaha Lujzánknak volt hires szerepe. Fölötte érdekes ujttást hoz A szegény Jonathán-ban a vendégmüvésznő. A Molly-belépőt. Tudvalevőleg Molly belépő-dal nélkül jelent meg eddig az első felvonásban a színpadon. Halton hat kukta kíséretében fog megjelenni és egy igen kedves angol kupiét énekel a kaczérkodásról. Mig A szegény fonathán-ban és Gésák-ban angolul fog énekelni, addig a harmadik operettben, a melyben fellép a Sherry-ben francziául énekel a művésznő, a ki már péntek este megérkezett a fővárosba és egész héten szorgalmasan próbál a Gésák-ból és A szegény Jonathán-ból. Péntekig még lesz alkalmunk egyet-mást elmondani a művésznő próbáiról. Orlando. II. Fedák rediviva» — A „Királyszinház" tavasza. — Az arany szabadság lejáróban és szerdán délelőtt már körülzsibongják Fedák Sárit a Királyszinház színpadán az ő szerető kollégái. És Zsazsa boldogan fog mesélni nekik a beregszászi szép napokról, a melyek éppen oly szépek, de éppenolyan rövidek is voltak, mint azok a bizonyos, sokat emlegetett aranjuezi napok. Elmondja majd, hogy mennyivel szaporodott a beregszászi hires kutyaállomány, micsoda uj hátaslóval cserélte fel a régit és milyen uj négyessel kucsirozott végig a beregszászi főutczán. Mert odahaza, a szülői házban kocsival, lóval, kutyával mulat a dédelgetett primadonna : nagyokat pihen és sokat kocsikázik. Persze: ő maga hajt, a vármegyében nincs is híresebb „urkocsisné" ő nála. De hát a szép napoknak véget vet az igazgató hivó szózata, de legfőképpen a közönség óhajtása. A közönség zsarnok: két hétnél tovább tartó pihenőt nem engedélyez Zsazsának. A közönségnek Zsazsa kell, a közönségnek a János vitéz kell és Zsazsa jön, hogy játsszék ismét az ő hűséges közönségének és a Királyszinház már az első estén, a mikor lehet: szerdán műsorra tűzi az elpusztíthatatlan János vitéz-i. 170—175! Egyelőre ezt a szeriest hirdetik a jövő héten a Királyszinház plakátjai, de lesz ebből az — egyelőre — öt előadásból tiz is, csak azért is, mert a tavaszi szezón szenzácziójára: az uj Bob herczeg-re csak május 13-ikán kerül a sor. A Bob hefczeg roppant jól ismert dallamai töltik most be délelőttönként a Királyszinház j csarnokait. Voltaképen nem is volna szükség a pióbákra: a női kórus, a férfikórus és a magánszereplők jól ismerik a Bob herczeg énekszámainak minden kótáját. És mégis nagy szorgalommal, napról-napra folynak a próbák, mert nemcsak teljesen uj díszletekkel, teljesen uj kosztümökA »Magyar Szinpad« tárczája. Bassermann Albert. A berliniek vigszinházi vendégjátékához. — Brahm Ottó gárdájának vendégjátéka mindig elsőrangú művészi eseményt jelent. Hogy mit tudnak ezek a berlini vendégek, arról nem egyszer volt már alkalmunk meggyőződést szerezni. A mit a színpadon produkálnák, az a tökéletes, abszolút művészet s egy-egy alakításuk bizony örökké felejthetetlen emlékünk marad. A vendégművészek között kétségkívül Bassermann Albertet illeti meg az elsőség, a kinek csodálatos művészete úgyszólván egészen uj irányt szabott a modern színészet fejlődésének. A publikumot bizonyára érdekelni fogja, hogy ez a zseniális művészember, a ki annyiszor kápráztatott már el a színpadon, milyen a magánéletben? A nagy Bassermann-1 sokan különczködődőnek tartják, a miért sohasem szerepel a társaságban. Berlinben nem emlékeznek rá, hogy valaha valamilyen estélyen részt vett volna. Nem tette meg még akkor sem, a mikor az estélyt egyenesen az ő tiszteletére rendezték, hanem a szó szoros értelmében megszökött az ünneplés elől. A színpadon kivül nem ismer más világot. Egy barátja van csak: — a csellója. Jellemző ránézve a következő érdekes történet: Pár esztendővel ezelőtt, a mikor még a Deutsches Theater színpadán a Remény-beli hajótulajdonos szerepében aratott kolosszális sikert, egy berlini újság külön czikkben emlékezett meg erről az alakításáról. Mielőtt a czikk megjelent volna, az illető újság szerkesztője arra kérte a művészt, hogy a czikkel egyidejűleg egy arczképét is közölhesse. Bassermann azonban megtagadta ezt a kérést és semmi áron sem volt hajlandó beleegyezni, hogy a képe megjelenjék. De a szerkesztőnek valamelyik vidéki német városban mégis sikerült a művész egy arczképére szert tenni s néhány nap múlva a czikk mégis Bassermann arczképével jelenhetett meg. Bassermann ekkor a bírósághoz fordult és pórt indított az illető újság ellen. A pör két esztendeig húzódott, mig a legfelsőbb biróság végleg elmarasztalta a szerkesztőt. Ez volt az első és utolsó eset, hogy Bassermann-nak arczképe jelent meg újságban. A fotográfusoknál ilyenformán természetesen nem is örvend nagy népszerűségnek, annál inkább, mert ha olykor, egyes nagyobb szerepeiben mégis lefényképezteti magát, hogy a képet édes apjának adja, — ezt is — a színházi fodrász végzi el, a ki azonkívül, hogy a hajfodoritásban művész, történetesen ügyes amatőr-fényképész is. A népgyülölö előadása közben a színpadon beszélgettem a müvészszel. — Hogy érzi magát a magyar fővárosban ? — kérdeztem. Elragadtatva mondta el itteni impresszióit. — Őrülök, hogy időnkint ellátogathatok ide s otthon gyakran emlékszem vissza az itteni szép napokra. Csak azt sajnálom, hogy eddig sohasem volt szabad estém s igy nem volt alkalmam magyar előadást látnom. Aztán egyebekről kérdezősködtem. De a művész gyanakodva nézett rám. — Csak nem intervju akar ez lenni ? — Megvallom, az. — Az istenért! Most érkezett oda az ügyelő és jelenésre szólította, nem csekély örömére, mert igy legalább megmenekült attól, a miről máskülönben most beszámolhattam volna. —Y.— -