MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-26 / 114. szám

1905 április 26 199 Budapesti színpadok. j Budapest, április 26. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, ' csütörtökön április 27-ikén és 28-ikán, pén­teken, lesz Puccini operájának, a Bohém­élet-nek két bemutató estéje. Az első este szereplői: Szamosi Elza, Szoyer Ilonka, Arányi, Beck, Váradi, Erdős, Hegedűs és Mihályi. A második estének ez a szereposztása: Kram­mer Teréz, Blätterbauet Gizella, Takács, Gábor, Kornai, Dalnoki Viktor, Ney Bernát és Szendrői. Az operát Alszeghy Kálmán rendezi s mindkét szereposztásban Márkus Dezső tanította be és dirigálja. Az újdonsággal csütörtökön a Sze­relmi kaland czimü ballet IV-ik képe, pénteken pedig a Velenczei karneval czimü ballet Il-ik felvonása kerül szinre. A Bohémélet első fő­próbáját ma délelőtt V2II órakor tartották meg. A második főpróbát, a másik szereposztással, ma este 7 órakor tartják meg. — Szombatra a Hugonották-at tűzték ki, vasárnap pedig a Tannhäuser dalműnek lesz a jubiláris (századik) előadása. * A Nemzeti Szinház-ban pénteken premier lesz: bemutatóra kerül Géczy István és Hegedűs Gyula Enyészet czimü 3 felvonásos társadalmi drámája, a mely a Mészáros-pályázaton első­helyen nyert dicséretet. A Vígszínház kitűnő művészének és a neves népszinmüirónak darab­ját a közönség a legnagyobb érdeklődéssel várja. A Vígszínház e heti műsorának java részét a berlini színészek előadásai töltik be, a melyek Traumulus mai, szerdai előadásával kezdőd­nek. Csütörtökön a Népgyülölö-1, Ibsen egyik leghatásosabb alkotását játsszák. Pénteken lesz a Tizenhétévesek, Dreyer Miksa uj színmüvének a bemutatója. Szombaton a Takácsok, Haupt­mann Gerhardt müve kerül sorra. Vasárnap megismétlik a Traumulus-1. A Kézről-kézre vasárnap délután kerül ismét előadásra. • A Magyar Szinház-ban ma, szerdán este van Rajna Ferencz revüjének, az Ex lex-nek ötvenedik előadása. A bemutató márczius 14-én volt, s a két nagyheti ünnepnapot leszámítva a Magyar Szinház-ban azóta minden délutáni és esti előadáson a magyar szerző nagysikerű munkája került szinre. A főszereplők közül R. Maróthi Margit, Szentgyörgyi Lenke, Ráthonyi, Tollagi, B. Szabó, Heltai, Iványi és Giréth mind az ötven előadásban résztvett, Kornai Berta és Sziklai Kornél szerepét néhány elő­adásban Sipos Etel és Heltai Jenő is játszotta. A holnapi ünnepies lefolyású jubileum után az Ex lex továbbra is uralja a szinház műsorát, s vasárnap, április 30-án ismét kétszer kerül szinre, délután mérsékelt, este rendes hely­árakkal. * A Királyszinház e hetének műsorát is tel­jesen betölti A danczigi herczegné. Minden este Kiiry Klára lép föl a czimszerepben. partnerei Lefebvre és Napoleon szerepében mindenkor Környei és Vágó. A hét délutáni előadásait a János vitéz foglalja le, mindenkor mérsékelt helyárak mellett. • A Népszínház-ban két előadás jut a héten a Mikádó számára, mely Farkas Imre Jeanette czimü darabjával fog együtt szinrekerülni. Az uj egyfelvonásosnak zenéjét és szövegét is az ismertnevü poéta irta. A czimszerepet Pet­ráss Sári játssza. Holnap, csütörtökön kerül először előadásra. A Mikádó-ban Komlóssy Emma fogja Yum-Yum szerepét adni. Április 30-ikán Blaha Lujzával A betyár kendője-1 adják. Ez lesz a Népszínház utolsó előadása ebben a szezonban. Az utolsó előadást nyil­vános színpadi záporpróba fejezi be. * A Városligeti Nyári Szinház- ban a nyár folyamán több érdekes darabot fog bemutatni Krecsányi Ignácz szintarsulata. Előadják többek közt Csirikov hires drámáját, A zsidók-a\, Zierer legújabb müvét: A kincstárnok-ot s Mérei Adolf és Vágó Béla paródiáját, Kukoricza Jónás-1. Az évad kezdetén vendégszerepelni fog Szoyer Ilonka a Szép Heléna czimszerepében és a Czigánybáró-ban. A szezón május közepén kezdődik. Az ötvenedik „Ex lex". — A . Magyar Szinház" mai jubileumához. — Bu -lapéul, április 26. Hat hete sincs még, hogy az Ex lex a Magyar Szinház-ba költözött s ma már meg­ünnepli az első ötvenedik jubiláris előadását. Diadalmas utat tett meg ez az érdekes darab s ezt az utat folytatja, a mig a szinház kapui a szezón végén a vakáczió idejére be­zárulnak. Az első estéken még akadtak olyanok, a kik kétségbevonták az Ex lex szenzácziós sike­rét; utóbb azonban a kétkedők is lerakták a fegyvert, láttára a pénztári kimutatásnak, a mely szinte párját ritkító jövedelmet tüntetett fel. Ez a a jövedelem pedig ötven előadás alatt, össze­sen nem kevesebb, mint kilenczvenötezernyolcz­százhetvenhat koronát,ami ezerkilenczszáztizenhat korona átlag-bevételnek felel meg előadásonkint. * A mai jubiláris előadáson kedves meg­lepetésekben lesz része az ünnepi publikumnak. Ezek egyike Heltai Jenőnek, a kitűnő poétának köszöntője, a melyet Szentgyörgyi Lenke mond el s a mely igy hangzik: lm, ez ötvenedik diadalmas estén Jó estét kívánok mindközönségesen. Kegyelmes urunknak, a jó publikumnak Csak néhány szót szólok, a mig meg nem unnak. Újfajta játékunk, bátortalan kezdtük. De mellette máig kitartottunk együtt, Mi és a közönség. Mi itt fönn a deszkán, Ők a nézőtéren. Hogy mi lesz majd eztán ? Az, a mi eddig volt. Napról-napra jobban Gyönyörködtök itt a sok sok érczszoborban, S hallgatván szavát e dicső férfiaknak, Hö lelkesedéstek egy perezre se lankadt. Őröltél a díszes magyar hadseregnek; A mi tréfát láttál, mind, mind megszeretted. Büszkén elmondhatjuk, hogy a vidám „Ex lex" Közönség, meglelte az utat szivedhez! Boldogan, hálásan köszönjük meg néktek, Hogy minket jó kedvvel, szeretettel néztek. Maradj igy a hívünk, tisztelettel esdem Még vagy ötven, hatvan, hetven, nyolezvan estén. S ide szeretettel kívánkozzál vissza. Én a hatosfogat pajkos kis kocsisa, Ki ma paripáim ötvenedszer hajtom! Hogy ez mind igy legyen szivemből óhajtom. S jókedvűn kívánok, mielőtt ellépek, Sok tapsot magunknak, jó mutatást nektek! A másik igazi meglepetése lesz a estének, a szinház uj komikusának: Újvári Károlynak bemutatkozója. Ez a kitűnő nevü fiatal művész, a kit budai szerepléséből előnyösen ismer közönségünk, Sziklai Kornélt van hivatva pótolni, a mi rövidesen sikerülni is fog neki. És uj lesz Kornai Berta tamburmajorja, Szentgyörgyi Lenke lóháton, a kisded dobosok és ... de ki győzné felsorolni mindazt, a mi ma este történni fog az Ex lex előadásán. Sok uj ötlet és széles jókedv fogja a mai ünnepi est hangulatát emelni, a mely uj frisse­séget kölcsönöz Rajna Ferencz kitűnő darab­jának a további előadások szakadatlan soro­zatára. F. A kulisszák mögül. Budapest, április 26. „Traumulus". — A berliniek első vendégjátéka a Vígszínházban. — Brahm Ottó, a ki annak idején még mint a berlini Deutsches Theater vezetője jelent meg először kiváló művészgárdájával a Vígszínház színpadán, ma este kezdi meg ismét vendég­játékait a lipót-köruti színházban. Ezúttal egy igen nagyhírű, a német szín­padokat valódi nagy sikerrel bejárt drámával lép pompás társulata a budapesti közönség elébe: Holz Arno és Jerschke Oszkár: Trau­mulus-áv al. A két szerző közül Holz a híresebb és ismertebb. Tizenöt évvel ezelőtt lépett fel először a kitűnő német poéta, mint drámaíró, ugyancsak a Brahm Ottó vezetése alatt álló Freie Bühne színpadán, Schlaf János társaságá­ban irta a Selicke-család czimü első darabját, mely 1889-ben került — őszinte nagy siker­rel — Berlinben bemutatóra. Azóta — leszámítva egy nem jelentékeny kísérletét — hallgatott Holz és most, tizenöt év után, szövetkezett ismét Jerschke Oszkár, strass­burgi iróval, a kivel együtt megirta teljes sikert aratott Traumulus-kt. Két nagyhírű német diákdarab: a Flachsmann als Erzieher és az Alt-Heidelberg inspirálhatta talán őket, amannak hőse: az ideálokért, tisztaságért küzdő tanár, emennek a milieuje: a derűs, kedves diákélet! Mindenesetre e két siker jótékonyan befolyá­solta Holz és Jerschke munkáját és a német sajtó ritka egyértelműséggel konstatálta őszinte, nagy sikerüket. Az előadásról is a legnagyobb elragad­tatással irtak a berlini lapok. Érdekesnek tartjuk — a Traumulns mai budapesti bemutatója alkalmából — idézni azt a néhány sort, a melyet a „Berliner Börsen Courir" irt a premier után a főszereplőről, ugyanarról a ki ma este a Vigszinház-ban is bemutatkozik. Íme: „Bassermann Albertben az uj „Lessing­szinház" a leghivatottabb személyesitőt találta meg Traumulusra. Valódi, igaz diadalt aratott művészete, a melylyel elénk állította gazdag, túláradó szívóssággal felruházott hősét, hiva­tásának szeretetét, a mely benne az idealistát heves, erős lázadóvá gerjeszti. Gyönyörű volt a végén szivet-lelket megkapó félelme, kétségbe­esett kísérlete, hogy magát ideig-óráig meg­nyugtassa, végre összeomlása, a melylyel a legigazabb megfigyelések mélységeit tárta fel. Bassermann alakítása a legnagyobb mindazok között a mit a színművészet hosszú idő óta nekünk nyújtott". Bassetmann mellett Kurt Stiller és Paula Eberty alakításairól hasonló elismeréssel ir a berlini újság, de vele együtt a többi is. A mai est nemcsak érdekes, de stílszerű bevezetése a berliniek vendégszereplésének. -Y.­Szinházi élet. Budapest, április 26 „Jeanette". — A „Népszínház" csütörtöki újdonsága. — Ennek a darabnak egyetlen bűne az lesz, hogy csak egyfelvonásos. Az egész egy finom apróság, a mely egy költői fantáziának szines szülötte, s a mely azzal a verőfénynyel hat, a minő csak a költő saját külön nap- és csillag­rendszeréből árad. Jeanette egy kis művésznő, a ki szörnyen szerelmes az ő Jean-jába, a derék zeneszer­zőbe. Kiderül azonban az is, hogy Jeanette a művészetbe is szerelmes. Két legény egy csár­dába hogyan férjen el? Ebből aztán szörnyű nagy drámai bonyo­dalom kerekednék, ha nem volna Pierre, egy ifjú költő, a ki versben mondja el azt, a minek következménye, hogy Jeanette búcsúzik a mű­vészettől és férjhez megy az ő Jeanjához. Vége. Több nincs a dramolettben, de nem is kell, hogy több legyen benne. Elég ennyi és egy finom étvágyú, jó izlésü közönségnek, a mely pompás csemegének fogja tartani a kis dramolettet. S hozzá a kedves muzsikát, a melyet maga a szövegszerző irt hozzá. A szerző pedig nem más, mint Firkas Imre, a költő, a zsurok és fiatal szerelmes szivü leánykák ismert, ifjú költője. íme, a szinlap: JEANETTE. Dramolett egy felvonasban. Szövegét és zenéjét irta: Farkas Imre. Jean, zeneszerző Jeanette Mr. Black ... ... Pierre, költő Személyek: Szirmai Petráss S. Lubinszky Pázmán Szóval csak négy szereplő van az egész darabban, de a mint látjuk, azok a javából vannak kiválogatva. És a kinek kételyei vannak még az iránt, hogy friss poézis van a dramolett­ben, az csak tekintsen rá erre a szinlapra s a nélkül, hogy sejtené, mi van a darabban, meg fogja érezni a romantika és a költői világ illatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom