MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-25 / 113. szám

1905. április 25. vígszínház. A »Kézről-kézre« szöveg* I. felvonás. Chanal ur felesége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarét Coustouillut sem, a ki tüzes szoczialista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva és dadogó, ha azzal a nővel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép aszszony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltövei. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy megjelenik Chanal házánál és bérbeveszi azt a legénylakást, a mely a Chanalék házában kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen hiven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a teleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együtt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy megfeledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb. A szerelmesek azon törik fejüket, hogy miket hazudjanak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor rájuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiatalok távozását, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, a ki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjelenik a háznál. Mindenképpen rémes btlnügyet csinálna az esetből és valósággal rátámad Massenayre, a mikor az haza mer jönni. Megtörtént azonban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott volt, előbb hozták haza, mint a gazdát. Növeli a bajt, hogy Chanal beállít Massenayhoz Francineval és kijelenti a csábitónak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie otthagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meglehetősen zsémbes férj lesz és a mikor Chanal meglátogatja egykori feleségét, a kivel még elszámolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maca is vétkezett. FŐVÁROSI ORFEUM. == A tolvaj. Szatyra egy felvonásban, irta Mirbeau. A franczia ujabbkori irodalom egyik kis remekét, Mirbeau irta a fenti czimen. A kis darab fényes ötletekkel, remek helyzetkomikummal kitűnően íródott meg és az Orfeum négy elsőrangú tagja jól adja elő. A czimszerepet Kaiser György adja, magas intelligencziát eláruló felfogásban. A darab a bécsi Józsefvárosi szinház legnagyobb vonzóerejü újdonsága és megjárta a kontinens majdnem minden színpadát. Magyar fordításban a Lipótvárosi Kaszinó egyik estélyén is nagy sikerrel került szinre. TARKA SZÍNPAD. Asszonyi furfang. E czimen kitűnően sikerült bóhózat szerepel a Tarka Szinpad műsorán. Cselekménye egy nagykereskedő leányának eljegyzése körül forog. A kis bohóságot végigkaczagja a közönség és az Orfeumban első és legfontosabb feltétele a darabok sikerének a nevettetés, a minek ez az újdonság fényesen megfelel. Láng Etel, a neves komika mint vendég, Mezei Irma a Tarka Szinpad nagytehetségű szubrettje, Somlár Zsigmond és Dalnoki Imre összevágó előadásban hozzák szinre a darabot

. G magyar színház. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a •épnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság baUabüejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között OMgjc tik Magyarország Nagyasszonyának a fehér zobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fer költ szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll e szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. \ küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget. Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látsiik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alákjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. király színház. -A danczigi herczegnt szövege. I. felvonás. Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintézetének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista : De Bethume vicomte keres menedéket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, hálószobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostromból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meggyőzi őt » tévedéséről és összebékíti a szerelmeseket. ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követheti jövendőbeli férjét harczba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807-ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipkelődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleon egyik udvarhölgyét: Renée de Saint Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi herczegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy ujibb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a parkban cserélt ruhát és ruhái ott feküsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a marsallné viselkedését és azt parancsolja Lefebvré•ek, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá, mint danczigi herczeghsz, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatatlan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára. Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábaihoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata megmásitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans Géne legelőkelőbb ruháját ölti tel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenli tetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagykorából tartozik, neki. Napoleon megindul, megmásítja elhatározását és ugy egyenlíti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. Akar szép, Oos arezbört? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. I Berketz István utóda ktta»-, sslysmfssti- és vsgytlsztlté^ gyára, Budapest, Klnlzsl-utcza 14. sz. Gjüjtfl-telepek: IT., Váci-utca 51 TL, Isabella-utca M. VII., Kereperi-at Vidéki makiutások jutányosa és pontosan nsikóiöltstnuk, Postiküldanények oinuandók: IX., Kinixsi-nt

ciflé. Arj«{jiék in£jsn. Telefon 63-36. vm, finH-at m

.f i «6.1 i