MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-20 / 110. szám

1905. április 20. 7 vígszínház. A »Kézről-kézre« szövege. I. felvonás. Chanal ur felesége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarát Coustouillut sem, a ki tüzes szoczia­lista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva és dadogó, ha azzal a nővel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép asz­szony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltővel. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy meg'elenik Chanal házánál és bérbeveszi azt a legénylakást, a mely a Chanalék házá­ban kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen híven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a feleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együtt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy meg­feledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb A sze­relmesek azon törik fejüket, hogy miket hazud­janak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor ráiuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiata­lok távozását, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, a ki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjelenik a háznál. Mindenképpen rémes bünügyet csinálna az esetből és valósággal rátámad Massenayre, a mikor az haza mer jönni. Megtörtént azon­ban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott volt, előbb hozták haza, mint a gazdát. Növeli a bajt, hogy Chanal beállít Massenayhoz Francineval és kijelenti a csábitó­nak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie otthagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meg­lehetősen zsémbes férj lesz és a mikor Chanal meglátogatja egykori feleségét, a kivel még el­számolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maea is vétkezett. Fogak szájpadlás nélkül 3 koronától. Az általunk készí­tett 8 Párlsban első dijat nyert fogsorok azon­nal megszokhatók és rágásra kitűnően használha­tók. — Régi fogsorok átalakíttatnak. — Vidékiek 12 óra alatt kielégíttetnek. — Tiz évi jótállással. Fogorvosi 'intézet: BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 50 I stt Fogorvos: Löffter Emil. Teknikai főnök: Irossminn S. Tartós plombák 3 kor .-tói, foghúzás érzés­— telenitve 2 kor-ért. —-—— Fo(ad' reggel 8-tól eete 8-ig. Vaeár- éa ünnepnapokon ia ===== Mér«ék*lt érák. — WéeeletflTetéare ia. ­magyar színház. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. (Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágositja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek a nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esője segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökitett nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatároz­zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között mtgje lik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavak­ban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére áll c szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek « választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg | dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és diszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto­sítva látS2Ík és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcz­készség oltalma alatt. királ y szín ház. - — .•»A danczigi herczegnt« szövege. I. felvonási Hübscher Kata mosóintézete, Párisban, 1792-ben. Lefebvre őrmester kedves, szókimondó menyasszonya: Kata mosóintéze­tének udvarán különös esemény játszódik le, az ostrom napján. Egy üldözött és megsebesült royalista . De Bethume vicomte keres menedé­ket Katánál. A derék leány, hogy megmentse a nemzetőröktől, a kik halálra keresik, háló­szobájába rejti őt. Lefebvre, a ki az ostrom­ból tér vissza, gyanú fog és azt hiszi, hogy a vicomte Kata kedvese. De a vicomte meg­győzi őt tévedéséről és összebékíti a szerel­meseket. Ő maga — Lefebvre segítségével — álruhában megmenekül és kis 7—8 esztendős fiát Kata és Lefebvre gondjaira bizza. Reynier kapitány hirül hozza, hogy Lefebvre hadnagy lett és hogy Kata mint markotányosnő, követ­heti jövendőbeli férjét harezba. II. felvonás. A fontaineblaui kastély parkja 1807 ben. Madame Sans-Géne, mint Lefebvre marsall neje, sok gúnynak és csipke­lődésnék van kitéve a császár udvaránál — különösen Napoleon két nővére részéről — egyenes, nem nagyon választékos modora miatt. Éppen azon fárad a marsallné, hogy nevelt fiának: az ifjú De Bethune vicomtenak szerelmi ügyét hozza rendbe. Az ifjú vicomte ugyanis szereti Napoleoi egyik udvarhölgyét: Renée de Saint-Mézard kisasszonyt, a k i viszontszereti. Napoleon megérkezik és miután Lefebvre marsallt, hadi erényei elismerésül, a danczigi berezegi czimmel tünteti ki, nagy megütközéssel vesz tudomást a marsallné egy uj bb illetlenségéről. Sans-Géne ugyanis a park­ban cserélt ruhát és ruhái ott fektlsznek a kert egyik kőpadján. A császár megelégeli a mar­s.ll é viselkedését és azt parancsolja Lefebvré­nek, hogy váljék el feleségétől, a ki hozzá mint danczigi herczeghez, semmiképen sem illik. Bármennyire tiltakozik is Lefebvre, a ki szereti hitvesét, ez ellen: a császár hajthatat­lan. Már uj feleséget is jelöl ki a számára: Saint-Mézard kisasszonyt, De Bethume vicomte, mikor a császár tervéről és akaratáról értesül, megtagadja a császárt, leoldja kardját és lábai­hoz dobja. Ezért Napoleon börtönbe vetetti, hogy majd a haditörvényszék Ítéljen fölötte. III. felvonás. Madame Sans-Géne és a szerencsétlen Saint-Mézard kisasszony keresik a módot, hogyan lehetne Napoleont akarata meg­másitására birni. Lefebvre hozza nejének a császár levelét, melyben Napoleon tudomására hozza Sans-Génenek, hogy az ifjú vicomteot halálra Ítélték, de ő, a császár, kegyelmet gyakorol, ha a danczigi herczegné beleegyezik abba, hogy férjétől elváljék. Sans Géne leg­előkelőbb ruháját ölti fel, megjelenik a parkban, mulató udvar körében és kieszközli, hogy a császár őt néhány perczig — négy szem közt — meghallgassa. Mikor egyedül marad Napoleonnal, eszébe juttatja a régi szép időket és felmutatja neki régi, még most is kiegyenlí­tetlen mosókontóját, a mellyyel még hadnagy­korából tartozik, neki. Napoleon megindul, meg­másítja elhatározását és ugy egyenliti ki a régi tartozást, hogy beleegyezik Renée és a vicomte házasságába és Lefebvre is megtarthatja a maga szerelmes, hűséges feleségét. i D P. RÉNNGL VIZGYOGYINTF.ZETE BUDAPEST, m , Valeró-ntcza 4. sz. (Teli fon 566.) Az intézet a legkényesebb igényeknek migfelelően teljesen újjáalakítva, a modern viz- és ele'ctromos­gyógymód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapla, ele rtromoa fényfürdök szénaavas fürdő k, fo -»ó légfürdök, vlbraeztós massage síb. - Kívánatra prospektus. ­Gyűjtő-telepek: I Berketz István utóda i ViHalfi makiratáanlí intinvncan á« nnntn«an Bsiinrnltatnelr Pnctaknldamánvak m'niTandnk • IY Kiniisi-ntcia 14. Ari selyemfestő- és vegytlsztitó­Kinlzsi-utcza 14. sz. IY., Yáci-ntca 51. Yl., Izabella-utca 6«. .... YII., Kerepesi-ut 78. Vidéki mebizatások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Postaküldemények czimzendók: IX., Kiniisi-utoa 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. { YIU„ üuői-ut 30. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom