MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-20 / 110. szám

1905. április 18 3 L punk legkö elebbi száma, a két közbeeső normanap miat , húsét vasárnapján, április 23-án jelenik r eg. A „Magyar Szinpad" szépségversenyének eredményét lapuik hus>etvisárnapi és hétfői szá mában hozzuk nyilvánosságra. Budapesti színpadok. Budapest, április 20. A budapesti színházak a húsvéti ünnepeket megelőzőleg, nagypénteken és nagyszombaton, szünetet tartanak. * A Magyar Királyi Operaház-ban húsvét vasárnapján A denevér-1 adják az Opera és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára. — Puccini nagyhírű operájának, a Bohémek-nek bemutatására készül most az Operaház. A Bohémek-nek két premierje lesz. Az Operaház igazgatósága, a mely eddig is kultiválta a kettős szereposztást, hogy ezáltal a műsorváltozásoknak elejét vegye és lehetőleg minden művésznek alkalmat adjon az érvényesülésre, a Puccini-operád mindjárt két szereposztásban taníttatta be és egymásután következő két napon igy hozza szinre a Bohémek-et. E bemutatók április 27-én és 28-án lesznek. Az első este szereplői: Szamosi Elza, Szoyer Ilonka, Arányi, Beck, Váradi, Erdős, Hegedűs és Mihályi. A második estének ez a szereposztása: Krammer Teréz, Bldtterbauei Gizella, Takács, Gábor, Kornai, Dalnoki Viktor, Ney Bernát és Szendröi. Az operát Alszeghy Kálmán rendezi s mindkét szereposztásban Márkus Dezső tanította be és dirigálja. A Nemzeti Szinház-ban ma, csütörtökön uj betanulással, uj kiállítással és részben uj jelenetezéssel kerül szinre Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája. — Húsvét vasárnapján délután Miss Hobbs, este Az ember tragédiája, húsvét hétfőjén délután A titok, este A boszorkány kerül szinre. * A Vígszínház-oan a Brahni-ié\e berlini színtársulat április 26-án tartja első előadását. Bemutatja a berlini szezon legnagyobb sikerét, Holz Arno és Jetschke diákdarabját, a Traumulust, a melynek czimszerepét Bassermann játssza, a kit az előző vendégszereplések alkalmával a mi közönségünk is a legnagyobb művészek egyike gyanánt ismert meg Ugyancsak Bassermann játssza el a következő napon a Népgyülölö czimszerepét. A berliniek műsorában szerepel Hauptmann drámája, a Takácsok is, a melyet Brahm igazgatása alatt közel négyszázszor adtak. Ma, csütörtökön tizenötödször kerül szinre a Kézről kézre. * A Magyar Szinház uj komikusa: Újvári Károly, a temesvári színtársulat volt tagja, virágvasárnappal a szinház kötelékébe lépett. Ujváii Károly, a ki a főváros közönsége előtt budai szereplésével szerzett népszerűséget, működését húsvét után az Ex lex ötvenedik előadásán kezdi meg. A szerzők erre az alkalomra kupié és tánczbetétekkel bővítették szerepét. Az Ex lex húsvétkor négyszer kerül szinre, délután mindenkor mérsékelt helyárakkal. Nagypénteken es nagyszombaton nem lesz előadás. * A Király szinház-ban A danczigi herczegné, a melynek vonzóereje az eddigi előadásokon teljesen ellensúlyozta a színházakra kedvezőtlen nagy-hetet, húsvét előtt ma, csütörtökön kerül még szinre, a czimszerepben Küry Klárával. A danczigi herczegné mai előadásán lép fel utólszor Vécsey Géza, a Királyszinház baritonistája, a ki Kolozsvárra szerződött. A távozó művész, a ki a Királyszinház- nak megnyitása óta tagja s ez idő alatt sok sikert és szimpátiát szerzett, ezúttal is Lefebvre sze epét játssza. Ezt a szerepet húsvétvasárnap Környei Béla veszi át, a ki ez alkalommal lép a közönség elé először, mint a Királyszinház szerződő« tagja. Húsvét két estéjén A danczigi herczegné, délután pedig a János vitéz van műsoron. A Népszínház-ban husvétvasárnapján kerül szinre uj betanulással először Bérezik Árpád Parasztkisasszony czimü népszínműve, a mely- J nek szereposztása a következő: Kelemen Tamás — Szabó Antal, Matild — Balá s Olga, Jolán — Blaha Lujza m. v., Rezeda — Szirmai Imre, Fidibus — Lubinszky, Zerge Pista — Füredi, Fonák Laczi — Pesti Kálmán, Fátyol Gergely — Raskó Géza, Gereben Márion — Vágó Géza, Sánta Matyi — Újvári Károly, Gönczöl Jánosné — Siposné, Fonyó Ferenczné — Izsóné. A mostani szereplők közül az 1886. november 26-án tartott bemutató előadáson Blaháné és Újvári Károly vettek részt mostani szerepükben. « A Városligeti Nyári Szinház-ban csaknem minden este zsúfolt házak előtt folytatja vendégszereplését Frizzo, a kiváló átváltozó művész. Frizzo, a pénteki és szombati napot kivéve, a mikor a szinház zárva marad, a hét minden estéjén fellép. A kulisszák mögül. Budapest, április 20. , Az ember tragédiájáéról. — A Nemzeti Szinház mai előadásához. — A Nemzeti Szinház ma este mutatja be teljesen uj kiállítással és részben uj jelenetezéssel Madách Imre halhatatlan müvét, Az ember tragédiájá-i. Madách Imre 1823. január 2l-én született Alsó-Sztregován s alig negyvenegyéves korában, 1864. október 4-ikén halt meg, miután előbb egy olyan költői müvei ajándékozta meg nemzetét és az egész müveit világot, a mely halhatatlanná tette nevet. Madách Imre sokat csalódott életében s ideális irányú lelke majdnem a kétségbeesés martalékává lett. A világnézetén erőt vett sötét humorba egy Sontagh Pálhoz intézett költői levele enged bepillantást. Ez episztola fogalmazványa alá utólag vetett reflexióban ismerszik fel először Az ember tragédiájá-nak eszméje: Ádám, ki a teremtés óta folyton más és más alakban jelenik meg, de alapjában mindig ugyanaz a gyarló ember marad, a még gyarlóbb Éva oldalán. Ez az eszme vissza-visszatért s keserű hangulatából, világtörténelmi szemlélődéseiből érlelődött meg benne egy költői mü eszméje az ember hiu vergődéseiről. Eleinte pesszimista felfogással kezdte müvét, Ádámban a mindig küzdő s mindig tragikusan elbukó embert, Évában a gyarló asszonyt akarta festeni. De mialatt a mü (1857—60.) elkészült, lelke a munkától mindjobban felpezsdült, világnézete tisztult, az emberiség történetében felismerte a fényesebb korszakokat is és a nő eszméjét nemcsak neje, de anyja képe után is mintázta. Igy alakult a mü alapterve és világnézete, s a kész műben az emberiség történetének vigasztalan képeit csak Luczifer, a tagadás szelleme vezeti az ember elé, hogy meghamisítván előtte a világ történetét, megingassa rendeltetésébe vetett hitét; de az isteni gondviselés megtartja az ingadozni kezdő Ádámot. 1861-ben, mint követ került a fővárosba, mely alkalommal bemutatta nagy müvét Arany Jánosnak, azzal az elhatározással, hogy a költő kedvezőtlen kritikája esetén megsemmisíti a miivet. Arany János véleménye azonban rendkívül kedvező volt s a mü bemutatása a Kisfaludy-társaság-ban egész diadal volt. Igy jelent meg Az ember tragédiája 1861-ben, mire a Kisfaludy-tdrsasdg 1862-ben Madách-oi tagjai sorába választotta. Az ember tragédiája azóta a magyar nemzet egyik legkedveltebb szellemi tápláléka lett, nagyszerű konczepcziója, fenkölt eszmevilága, költői szépségei és magvas gondolatai miatt. Paulay Ede, a Nemzeti Szinház akkori igazgatója 1883-ban szinre alkalmazta a remekmüvet, a melynek a színpadon óriási hatása volt. Azóta többször lefordították német nyelvre: Dietze, Sponer Dóczy és Lechner. Továbbá előadták német színpadokon is, igy Hamburgban, Bécsben és Prágában. Az ember tragédiájá-nak mai formáját, ugy a mint az ma este a Nemzeti Szinház-ban szinre kerül, a Pauliy Ede-féle kitűnő scenárium kibővítésével Somló Sándor igazgató adta meg. Övé az érdem, hogy a nagy mü alkotójához és híréhez méltó kiállításban kerül ma este a közönség elé. —n.— Színházi élet. Budapest, április 20 Az autógramm. — Pázmándy Dénes levele. — A Magyar Szinpad tegnapelőtti számában egy jóizü történetkét mondtunk el Dumas Sándornak, A kamélias hölgy hires szerzőjének, nemzeti színházi tantiémjeiről. Erre a czikkünkre vonatkozik az alábbi érdekes levél: Budapest, 1905. április 19. Tisztelt szerkesztő ur! A Magyar Szinpad f. hó 18-iki számában „Az autógramm" czimen egy czikk foglaltatik, melyben az áll, hogy én annak idején ifjú Dumas-1 a Nemzeti Szinház-ní\ szerzői dijakhoz juttattam, igy p. o. a Kamélias hölgy czimü darabjánál is. A valóság az, hogy midőn Dumas a franczia drámaírók társaságának elnöke volt, a 80-as években, levélben megkért, hogy közvetítenék egy szerződést a Nemzeti Szinház és a franczia drámaírók társasága közt. Ez a szerződés létre is jött, mely szerint a Nemzeti Szinház minden uj franczia darab után 6°/o szerzői dijat fizetett a bruttó bevételből (leszámítva a bérleteket). Ez a szerződés fennállott 5 évig és lehetővé tette, hogy a Nemzeti Szinház, ügynökök kizárásával, minden franczia müvet igen jutányos feltételek mellett előadhatott. Később Dumas visszalépvén az elnökségtől, a franczia irók kartelje a külföldet illetőleg felbomlott s beállt az a ma is divó kellemetlen viszony, hogy hazai színházainknak minden egyes franczia darabot leginkább német ügynököktől, folyton váltakozó, sokszor igen drága áron kell megvenniök. Ugy a franczia drámaírók társasága, mint összes színházainkra nézve nagyon kívánatos volna, ha ismét létrejöhetne egy fix megállapodás, előre meghatározott tantiémekkel. Fáradjanak ezen nálamnál fiatalabb színházbarátok ! Baráti üdvözlettel: Pázmándy Dénes. Felvonásközben. Budapest, április 20. A tót. A napokban egy társaságban összekerült Pálmay Ilka Beöthy Lászlóval. A Királyszinház igazgatója, a ki egyike a diva legnagyobb tisztelőinek, érdeklődéssel kérdezgette ki Pálmay Ilkát jövendő terveiről. — Ha az isten segit — mondotta Pálmay Ilka — a jövő szezonban megvalósítom régi tervemet. — És mi az? — Kimegyek Amerikába vendégszerepelni, Nagyon kedvező ajánlataim vannak és folyton sürgetik a beleegyező választ. Óh, én már évek óta vágyom a tengertulra, ki a dollárok hazájába. — Ismét egy nagyobb bizonyíték a grófné eredetére! — jegyezte meg mosolyogva Beöthy László. — Hogy-hogy ? — Látszik, hogy — tót. Mindenáron vágyódik Amerikába. Természetesen a diva maga nevetett legjobban az ötleten. Újfajta szinház. Ez a viczcz Bécsből jött; ott született az osztrák császárváros egyik kávéházának iró- és müvész-asztalánál. A jövő esztendőben uj szinház nyilik meg Bécsben: Polgárszinház (Bürger-Theater) lesz a neve és Fronz Oszkár az igazgatója. Az uj