MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-16 / 106. szám
„Magyar Szlnpad^mellé kiete, pos. szám.] vígszínház. A »Kézről-kézre« szövege. I. felvonás. Chanal ur felesége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarét Coustouillut sem, a ki tüzes szoczialista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva és dadogó, ha azzal a nóvel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép aszszony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltővel. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy megielenik Chanal házánál és bérbeveszi azt a legénylakást, a mely a Chanalék házában kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen hiven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a feleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy megfeledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb. A szerelmesek azon törik fejüket, hogy miket hazudjanak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor rájuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiatalok távozását, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, a ki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjelenik a háznál. Mindenképpen rémes bünügyet csinálna az esetből és valósággal rátámad Massenayre, a mikor az haza mer jönni. Megtörtént azonban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott 'volt, előbb hozták haza, mint a gazdát. Növeli a bajt, hogy Chanal beállít Massenayhoz Francineval és kijelenti a csábitónak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie otthagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meglehetősen zsémbes férj lesz és a mikor Chanal meglátogatja egykori feleségét, a kivel még elszámolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maga is vétkezett. LADANYI(LITTMANN) JÓZSEF Naponta friss tengeri halak, tiszta franczia és magyar konyha, bel- és külföldi borok. Esténkint Saalay Lajos teljes zenekarával hangversenyez. Szinház után az uri közönség találkozó helye. Figyelmes kiszolgá- LADÁNYI JÓZSEF, lásról gondoskodik tulajdonos. — H AR ISNYAKIR ALY BUDAPESTI ÜZLETE: CSAK i sTERÉZKO RÚT 2. N 9 fl 2 o s * s « 0 1 «5 n ** « • 3 © 09 BUDAPESTI ÜZLETE: CSAK i sTERÉZKO RÚT 2. FÖLTÉTLEN SZABOTT ÁRAK ELISMERT LEGJOBB HARISNYÁK. »A szentbernáti barátok« szövege. I. felvonás. A kolostor refektóriumában üdülnek a rend tagjai. mig a szerzetesek szórakoznak, a gvardián előterjesztést tesz a perjelnek, hogy a szabadgondolkozásu erdész: Brinkmann helyett, istenfélőbb embert kellene alkalmazni. Beszélnek arról is, hogy az agg apát utolsó óráit éli. Szóba kerül továbbá a két noviczius: Pál és Erhard is, a kik legközelebb teszik le a fogadalmat. Pálról kedvezőtlen dolgokat hoz hirül a gvardián. Erhard, az alattomos, álszenteskedő klerikus meg is erősiti a hireket. Pál nemcsak olvassa a szabadelvű müveket, a milyen a Bölcs Náthán, de ir is. A perjel ezért meginti Pált. Erhard közben ismét kémkedik Szaléziusz czellájában, a miért Szaléziusz haragosan kérdőre vonja, de a perjel ebben az esetben is Erhard pártjára áll. Pál elkeseredve látja ezeket. Ha nem volna anyja hő óhaja, nem is lépne be a szerzetbe. Már arra gondol, hogy nem teszi le a fogadalmat, a mikor hazulról levelet kap, a melyben megirják neki, hogy anyja súlyosan beteg. Elhatár- za, hogy meglátogatja anyját. II. felvonás. Döbler esztergályos, Pál atyja, önző ember, a ki mindig magára gondol és főleg testi jólétével törődik. A felesége pedig szintén önző, de inkább a túlvilági jólétére gondol és e végből arra törekszik, hogy nemcsak fia lépjen a szerzetes rendbe, de a leánya is menjen a kolostorba. E miatt arra akarja kényszeríteni Margitot, hogy szakítson Richterrel, a jegyesével. A leány kétségbe van esve és elpanaszolja buját a hazatérő Pálnak. Pál ekkor elhatározza, hogy feláldozza magát. Megigéri, hogy leteszi a fogadalmat, de csak ugy, ha a szülők nem Allaak Margit boldogságának útjába. III. felvonás. A rend tanácstermében gyülekeznek a barátok. Arról tanakodnak, hogy fel lehet-e szentelni Erhardot és Pált. A gvardián Pál ellen szól, de a fenkölt lelkületű Meinrad is az agg Fridolin megvédik az ifjút. Baront a terambe Brinkmann erdész, éa kirdőrs vonja a rend urait, hogy miért bocsátották őt el. Keményen visszautasítják követelőaéaét. Egyetlen vigasza az apát. De megcsendül a lélekharang. Az apát meghalt. Brinkmann meg van törvs: egyetlen barátját vesztette el. IV. felvonás. Készülnek a felszentelésre. A kolostor kertjében nagy a sürgés-forgás. Megjöttek Pál rokonai is. Pál belenyugodott már sorsába, a mikor egy szörnyű eset ismét megzavarja. Brinkmann erdész mágegysser próbálkozik, hogy megtarthassa állását. A mikor azonban megtudja, hogy az állás már be is van töltve, kétségbeesésében öngyilkossá less. V. felvonás. Fridolin atya cstllájában vagyunk. A templomból behangsanak a felszentelést ünnepély énekei. At is láthatnak a templomba. Egyszerre nagy zavar támad. Es berohan Pál. Nem tette le a fogadalmat. Nem birja magát rászánni, ás letépi a reverendát. Döbler dühösen megy neld fiának, da már minden késő. Pál kivonul a zárdából, ás utina hangzik Meinrad sóhaja: — Bárcsak veled mehetnék én isi Arozsm szépségéti Vállam, nyakam, karom fahérségét! Kazsm finomságát I egyedül a Budai dr.-féle „QYÖNGYV1RÁO-CRÉM"nek köszönhetem. - Kis tégely l kor. Nagy tégely 1.30 kor. — Budapest, »Városi gyógy szertta , Váczi- és Kigyó-utcza sarok. Városligeti Nyán Szinház. A Frizzo-előadások szövegei. I. Zaza Egy nyugalmazojt tábornok barátnéja beleszeret Frizzoba és lakásában légyottot ad neki. A tábornok barátnéja a palota portását őrnek állítja, azzal a megbízással, hogyha Frizzot látja jönni: szelíden fújjon a kürtjébe, ha pedig a generálist látja jönni: erősen adjon jelt. Mialatt Frizzo Zazával van, a portás erős trombitálással jelzi, hogy jön a tábornok. Frizzo menekülni akar, de ekkor a szobaleány abban a hitben, hogy betörők vannak a lakásban, lármát csap. A tábornok átkutatja a lakást, de senkit sem talál, mert Frizzo bebujt egy szekrénybe. A közben előhivott rendőr azonban kinyitja a szekrényt; ebben a pillanatban Frizzo kiugrik, a rendőrre rácsukja a szekrény ajtaját és elmenekül. II. Eldorádó. Egy varieté-szinház igazgatója nnyagi zavarokkal küzd : az artisták, a kik nem kapják meg a fizetésüket, nem akarnak tovább játsszani, sztrájkolnak. Az igazgazgató meghallja, hogy régi barátja: Frizzo a városban időzik. Felkeresi Frizzot és felkéri, hogy lépjen fel egy estén színházában és mentse meg a csődtől. Frizzo beleegyezik és a direktor boldogan távozik. Megjelenik Frizzo és egymaga végigjátszik egy teljes varieté-programmot. FŐVÁROSI ORFEUM. = A tolvaj. Szatyra egy felvonásban, irta Mirbeau. A franczia ujabbkori irodalom egyik kis remekét, Mirbeau irta a fenti czimen. A kis darab fényes ötletekkel, remek helyzetkomikummal kitűnően Íródott meg és az Orfeum négy elsőrangú tagja jól adja elő. A czimszerepet Kaiser György adja, magas intelligencziát eláruló felfogásban. A darab a bécsi Józsefvárosi szinház legnagyobb vonzóerejü újdonsága és megjárta a kontinens majdnem minden szinpadát. Magyar fordításban a Lipótvárosi Kaszinó egyik estélyén is nagy sikerrel került szinre. TARKA SZÍNPAD. Asszonyi furfang. E czimen kitűnően sikerült bohózat szerepel a Tarka Szinpad műsorán. Cselekménye egy nagykereskedő leányának eljegyzése körül forog. A kis bohóságot végigkaczagja a közönség és az Orfeumban első és legfontosabb feltétele a darabok sikerének a nevettetés, a minek ez az újdonság fényesen megfelel. Láng Etel, a neves komika mint vendég, Mezei Irma a Tarka Szinpad nagytehetségű szubrettje, Somlár Zsigmond és Dalnoki Imre összevágó előadásban hozzák szinre a darabot. Ur. JUTASSY JÓZSEF Dőrgyógyász, k. egészségtan-tanár Bör&poló és Arcz-szépitő Intézete —Budapest, TV., Kossuth-LaJos-utexa é.— - Alapíttatott 1892. Kipróbált és ártalmatlan módon gyógyíttatnak az arcz, kéz és haj szépséghibái és makacs bőrbajai. Tisztátalan, elrontott arczok helyrehozatnak; fonnyadó arczok felüdittetnek. Röntgen, rádium, villam-kezelés. Arczhámlasztás. Szőrirtás örökre. Zománczozás (email). Tetoválás. Vazelin és paraffin befecskendezések (mély ránczok és sebhelyek kitöltésére, csúnya orrok és fülek kiigazítására). A modern szépségápolási eszközök, arczmaszszázs, arcz-gőzfürdő, stb., az intézetben olcsó előfizetés mellett igénybe vehetők. Levélileg a köv. szépséghibák kezelése vállaltatik: durva, sárgult, barnult, pórusos, tulzsiros, tulszáraz arcz; szeplő, májfolt, bőratka (mitessszer) pattanás (vimmerli); vörös orr, vörös kéz; fagyás, izzadás; hajhullás, őszülés (festék). Alapos leirás, hajból minta küldendő. Szerekről az intézet gondoskodik. Tudakozódás személyesen vagy levélileg dijtalan. Szépségápolásból leczkeórák, (intelligens nőkíek distingvált keresetforrás). Bluzkirály; Andrassy-üt 37. sz. Szinház és alkalmi blúzok, selyem és szövet pongyolák, felső- és alsó szoknyák, selyem s vászon fehérnemüek különlegességei. Andrássy-nt 37. sz.
