MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-15 / 105. szám

1905. április 15, M. KIR. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. VÍGSZÍNHÁZ. »A navarrai lány« szövege. Történik Spanyolországban, a Karlista­háboru idején, 1874-ben. Színhely: kis falu piacza, Bilbao közelében. A harczból térnek meg a katonák, Vezérük Garrido tábornok vezetése mellett. A fáradt és sebesült harczosok között keresi Anita, a jött-ment szegény navarrai leány, szerelmesét, Araquil káplárt. Mikor végre szerelem­ittasanráborulkeblére, szerelmesének apja,Remig­gio, közéjük ront, elválasztja őket és csak akkor egyezik bele fia házasságába, ha a leány két­ezer duroszra rugó hozományt tud majd össze­szerezni. A szerelmesek kétségbeesnek. Ekkor Garrido beszédéből megtudja Anita, hogy az. ellenség vezérének, Zuccaragénak megöletéséért hajlandó bármily összeget fizetni. Anita kétezer duroszért vállalkozik a gyilkosságra. Mikor Garrido ebbe borzadva beleegyezik, Anita elrohan, hogy az ellenség táborába siessen. Jő Araquil és Ramon kapitánytól hallja, hogy Anita hova ment. Araquil gyanút fog és azt hiszi, hogy Anita az ellenséges vezér szere­tője. Az éj beáll és a katonák mulatozás után nyugvóra térnek. Homályos, áttetsző fátyol ereszkedik a szinre. Nocturne. Hajnalodik. Puskalövések között beront Anita megsebesülve és kéri Garridótól a pénzt, mert megölte Zuccarágát. A tábornok át is adja a leánynak a vérdijat. Ekkor hozzák Araguilt halálra sebesülten. Leselkedett szerelmesére és itt sebezte meg az ellenséges golyó. Eltaszítja Anitát és szemébe vágja, hogy becstelen. Anita ekkor átadja neki a pénzt és a katonáktól megtudja Araquil, hogy a karlista-vezért meg­ölték. Megérti az összefüggést és meghal. Anita eszét veszti és őrjöngve borul szerelmese holt­testére. Az »Alom« szövege. J. kép: Ehrenfels gróf leánya, Hulda, el­jegyzését tartja Kunwald herczeg fiával, Herbert­tel. Az ifjú pár most látja egymást először életében, mert szüleik még akkor jegyezték el gyermeke ket, a mikor azoK még bölcsőben voltak. Leszáll az est s miután megállapították a holnapi ünnep programmját, Huldán kivül mindenki eltávozik. 6 marad s fáradtan dől le a park egyik kőpadjára. Megjelenik Fantázia, az álom tündére és Huldn csakhamar mély álomba merül. II. kép: Fantázia birodalmában. Nagy tánczegyveleg. III. kép: Hulda azt álmodja hogy Her­berttel a Rajna partjár. sétál, a hol a vizben egy virágot pillant meg, a mely nagyon meg­tetszik neki. Vőlegénye tehát a vizbe megy érette, de az ár elragadja. Mielőtt a habok el­nyelnék, a partra dobja a virágoh »Ne feledj d soha!« Ezek utolsó szavai s innen nyerte nevét a nefelejts virág is. IV. kép: Hulda álmában bűvös tavat lát, * melyben eltűnnek fantázia és tündérei. V. kép: Hajnalodik. Huldát vőlegénye és a szülők a padon ülve mély álomban találják: Hulda boldog, a mikor Herbertet megpillantja. .Vz álom véget ért és az ifjú pár örök hűséget esküdhetik. Első angol zongora-terem Zeltter és Winkelmann Budapest, Párisi-u. 2. (Félemelet, Váczi-u. sarkán.) I A világ legjobb angol szer- I kezetii zongorái és pianinói, | azor.kivül más gyártmányú zongorák uj és has nált állapotban 280 fritól feljebb kaphatók. Hangolás, javitás, bérlet jutányosán. „Angelus Orchester" világhírű amerikai önműködő zon­gora-készülék orgonával egyetemben, megtekint­hető. — Érdeklődőknek egész nap nyitva. A SCHMIDTHAUER-féle >A gyermek« szövege. Egy bukott nő tragédiája. A véletlen oda­hozza lakására azt, a ki miatt ő az erkölcsi piszokba sülyedt. A férfi csak ott és akkor tudja meg, hogy volt viszonyuknak gyümöcse van, egy ártatlan öt éves kis leány, ki miatt a szerencsétlen nő e hitvány élet terheit viseli. A férfiban fölébred az apai szeretet és ennek hatása alatt a gyermeket meg akarja menteni. A nő pedig — az anya — lemond gyermeké­lről, életének egyetlen üdvösségéről, hogy annak aelki tisztaságát megmentse. S mialatt az apa s gyermeket magával viszi, az anya meg- | lemmisülten törik össze. A »Tévelygő lelkek« szövege. I. felvonás. Egy vidéki kúrián él egy ifjú asszony, Kisfáy Tamásné. Leánykorát Buda­pesten töltötte, halódó nagybátyjának, egy szá­ra', vén akadémikusnak oldalán. Áz öreg tudós házába azonban irók, művészek jártak s köz- j tük a lány magasrendű szellemi életet élt. Csupa élnivágyás ez a lány, a kit a vidéki kúria csöndjébe, unalmába visz hatvan éves férje, Kisfáy Tamás. Az ifjú asszonyt nem érti meg senki a hideg, nagy Kisfáy-házban. Sem a férje, sem a férjének huga, egy falusi nevelésű, egyszerű lány, Katinka. Csupán egy férfi akad, Máthé Miklós, fiatal szomszéd föld­birtokos, a ki a megértés látszatával közeledik hozzá. Az asszony szeretője is lesz. Egy reggel aztán holtan hozzák haza Kisfáyt. Kint, a luczernásban, a hol a tolvajok megugrasztása czéljából az éjszakát töltötte, valaki szivenlőtte. II. felvonás. Ki volt a gyilkos ? Megérke­zik a vizsgálóbíró és a hatósági kiküldöttek. A gyanú az ispánra, Laczira irányul. Az oka ennek az, mert az ispán szerelmes a meggyil­kolt Kisfáy húgába, Katinkába s Kisfáy nagy akadálya volt a fiatalok szerelmének. Kisfáynó maga is a vizsgálóbiró előtt ugy csoportosít bizonyos körülményeket, a melyek súlyos bizony­ságoknák tetszenek, hogy a gyilkosság gyanúja már szoros hálót sző az ispán köré. III. felvonás. Kisfáynót bántja a lelkiisme­rete. Sejti, érzi, hogy más valaki a gyilkos, nem az ispán. Máthé Miklós az, a ki érte követte el a szörnyű tettet. Kérdőre is vonja szeretőjét, a ki bevallja bűnösségét. A boldog­talan asszony háborogva szólítja fel Máthét, hogy lőjje agyon magát. Máthé eldobja magá­tól a fegyvert, ő élni, élni akar az asszony­nyal. Kisfáyné erre elküldi Máthét. Megingott lelkében önmagát okolja minden romlással, a vizsgálóbírónak levelet ir, a melyben önmagát vallja férje gyilkosának. Ezután agyon akarja magát lőni. Máthé ebben megakadályozza s az érkező vizsgálóbírónak bevallja, hogy ő, egye­dül ő a eyilkos. Az »Oroszlánbőr« szövege. Jávorka Tóbiás, vidéki számtiszt, nagy papucshős és szerény ember. Ebben a kettős minőségben reszket a feleségétől, Málitól és örül Rideg Mátyás újonnan kinevezett iroda- \ segédtisztnek, a ki meg akarja kérni Piroska eánya kezét. Történik azonban, hogy a Vetési j kastélyban a boldogult gróf ruháit elárverezik s Cseresnye Ivor végrehajíó komája Jávorkának i-s juttat 20 koronáért egy öltözet »grófi« ruhát. Jávorka rögtön felveszi s a grófi öltözet és Cseresnye gonoszkodó megjegyzései, egyszerre átalakitják. Lassankint egészen grófnak képzeli magát s mikor Rideg kérőbe jön, fölháborodva utasítja vissza a »messzalliánszot». De szembe­száll Málival, a feleségével is, ekkor azonban Cseresnye jön s a grófné nevében kéri vissza a ruhát, mert az sohasem volt a grófé, hanem az első komornyik kimenő ruhája s véletlenül került az elárverezendő holmi közé. Jávorka megsemmisülve rogy le egy székbe, a telj­hatalmaba visszaiktatott mama pedig jegy­gyűrűre adja a visszakapott pénzt a boldog fiataloknak. A »Kézről-kézre« szövege. I. felvonás. Chanal ur fehsége, a szép Francine, nem szereti az urát és nem szereti a házibarét Coustouillut sem, a ki tüzes szoczia­lista-képviselő, ékesszóló a szószéken, de gyáva és dadogó, ha azzal a nővel áll szemben, a kit imád. Francinet pedig imádja. A szép asz­szony szive Massenay nevü világfié, a kit nem szabad összetéveszteni Massenet zeneköltővel. Ez a Massenay annyira viszi vakmerőségét, hogy megielenik Chanal házánál és bérbeveszi azt a legénylakást, a mely a Chanalék házá­ban kiadó. Egyelőre a Rue du Coliséeben találkozik Francinenal. Egy fonográf elárulja a szerelmesek titkát, bár nem egészen hiven, mert Chanalban azt a hitet kelti, hogy Francine a Coustouillu kedvese. Bosszút esküdve készül a Rue du Coliséeba, hogy meglepje a feleségét. II. felvonás. Massenay és Francine együt voltak a bizalmas kis lakásban. De ugy meg­feledkeztek az idő múlásáról, hogy egyszerre csak azon érik magukat, hogy felvirradt a reggel. — Mit szól majd a feleségem! — kiált fel Massenay és ezzel elárulja, hogy feleséges ember. Francine rémülete annál nagyobb. A sze­relmesek azon törik fejüket, hogy miket hazud­janak otthon és mindenképen el akarnának sietni, a mikor rájuk tör egy Hubertin nevü úriember, a ki ittas fővel a legnagyobb bajokat okozza és szerencsésen addig késlelteti a fiata­lok távozását, a mig nem érkezik meg Chanal a rendőrbiztossal, a ki aztán konstatálja a tettenérést. III. felvonás. Massenay felesége, Sophie, kétségbeesetten várja az urát, a ki egész éjjel nem jött haza. Van egy jó barátja, Belgence jegyző, a ki a rendőrséget is értesiti és ennek megbízásából Plantelouv rendőrbiztos megjelenik a háznál. Mindenképpen rémes bünügyet csinálna az esetből és valósággal rátámad Massenayre, a mikor az haza mer jönni. Megtörtént azon­ban, hogy a Massenay ruháját, a melyet a részeg Hubertin kidobott volt, előbb hozták haza, mint a gazdát. Növeli a bajt, hogy Chanal beállít Massenayhoz Francineval és kijelenti a csábitó­nak, hogy ha már elvette tőle a Francine szivét, vegye el az asszonyt magát is. Hubertin is növeli a gabalyodást, a melyből Massenay már nem tudja magát kihazudni. Sophie otthagyja és csak Francine marad nála, a kit majd el kell vennie feleségül. IV. felvonás. Massenay csakugyan elvette feleségül Francinet. A volt imádóból meg­lehetősen zsémbes férj lesz és a mikor Chanal meglátogatja egykori feleségét, a kivel még el­számolása van, Francine kezdi bánni a cserét. Chanallal azonban már nem kezdheti élőiről a játékot, de igenis megjelenik Coustouillu, a ki még mindig imádja és a darab végén mindenki sejtheti, hogy Massenay azzal fog bűnhődni, a miben ő maea is vétkezetb r.MMMMM» Viráébokor éttermei » (Blumenstöckl). józsef-tér és Fürdó-utcza sarok Színház ntán mindig friss vacsora. Társaságok részére külön termek száz személyre. Borok és sörök 10 palaczkonkint dijtalanul ház­hoz szállíttatnak. Akar szép, üde arczbört? Ugy használja Watterich A. droguista Gézsa Cremet I tégely 90 fillér. keserűvíz, reggel fél pohárral használva, eddig a természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó ét.ágya hoz. Üvegje 50 f. Csak a felét kell bevenni, mint más keserüvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom