MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)
1905-04-01 / 91 . szám
A „Magyar Színpad" j 1 szépségversenye. | — Ki a legszebb budapesti "^f^ny ? Január elsején szavazásra szólítottuk fel Budapest színházi közönségét. Ki a legszebb budapesti asszony és ki a legszebb budapesti leány? Erre a két, kétségtelenül érdekes kérdésre kértük a főváros szinházbajáró közönségének feleletét. Tegnap, márczius 31-ikén lejárt a szavazas határideje, a sok-sok ezer szavazólap rendezését és összeszámlálását most kezdjük meg. A szépségverseny eredményét lapunk húsvéti számában fogjuk kihirdetni, ugyanakkor közreadjuk a budapesti szépségkirálynők: a legszebb asszony és legszebb leány arczképét. Ezenkívül közöljük a tiz legtöbb szavazatot kapott asszony és leány arczképeit is. A „Magyar Színpad" szerkesztősége. Budapesti színpadok. Budapest, április 1. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, vasárnap este kerül másodszor előadásra gróf Zichy Géza Nemo czimü nagysikerű operája, a melyről szóló sajtóbirálatokból mai számunkban közlünk szemelvényeket. A Nemzeti Színház-ban ma este van a premierje Pakots József Tévelygő lelkek czimü drámájának. Az uj darab második előadása holnap, vasárnap, a harmadik pedig hétfőn lesz. Mind a három estén egy egyfelvonásos darabbal kerül szinre az újdonság és pedig ma este a Miniszter előszobájában czimü dramolett, vasárnap a Gringoire czimü vígjáték előzi meg, hétfőn pedig utána a Virágfakadás-1 adják, az elsőben Újházi Ede, a másodikban Mihályfy és a Virágfakadás-ban D. Ligeti Juliska és Dezső adják a főszerepeket. * A Vígszínház-ban a Kézröl-kézre bemutatóját jövő csütörtökön tartják meg. Feydeau négyfelvonásos bohózata a párisi Nouveautés•szinház-ban került szinre nagy sikerrel. Az újdonság telivér párisi darab és ennek kaszagtató helyzeteiben kitűnően érvényesülhet a Vígszínház együttese, a mely Feydeau-nak már több darabját vitte diadalra. A főbb szerepeket Varsányi Irén, Kertész Ella, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Vendrei Ferencz,, Bqlassa Jenő, Tapolczai Dezső, Tanay Frigyes 'és Szerémy Zoltán játsszák. ' * * • A Magyar Színház-ban hétfőn, április 3-án játsszák huszonötödször Rajna Ferencz magyar revüjét, az Ex lex-et. Ez alkalomra a szobrok kongresszusát a szerző kiegészítette Széchenyi István gróf alakjával, a mely a darab eddigi előadásain még nem fordult elő. Az Ex lex iránt nagy az érdeklődés országszerte s előadásaira számos jegyet rendelnek a vidékről is. Vasárnap a revüből két előadás lesz, délután két látogató egy gyermeket ingyen hozhat magával. A Királyszinház-ban holnap, vasárnap délután mérsékelt — déiutáni — helyárak mellett .serül szinre a János vitéz és este ismét a János vitéz van műsoron, Fedák Sárival. Bár a János vitéz telt házai az ujabb bemutatók idejének meghatározását egyelőre lehetetlenné teszik, a Királyszinházban erősen folynak A danczigi berezegné előkészületei, a melynek czimszerepében Küry Klára fog vendégszerepelni. * A Népszínház-ban a hét hátralevő esti előadásain és a jövő héten is Pálmay lika vendégfelléptével A mikádó-X, Suliiván hires operettjét ismétlik, melyet A farkas meg a bárány előadása előz meg. Vasárnap délután Faragó Jenő és Hűvös Iván operettjét, a Katinka grófnő-\ adják a czimszerepben Rédey Szidivel, ki vendégkép játssza e szerepet. „Nemo". — A sajtó bírálataiból. — Pesti Hírlap : A bemutató fényes művészi diadallal járt; a szereplőket és a föuri szerzőt minden felvonás után számtalanszor kitapsolták es szinte elárasztották virággal és babérral. Az Operaház legkiválóbb művészei versenyeztek egymással a siker érdekeben. Szép meleg est volt; a magyar dalmüirodalomnak és a M. Kir. Operaház művész-személyzetének fényes diadala. Budapesti Hirlap : A színpad élénkségé Alszeghy főrendező odaadó munkáját dicsérte. A színpadi képek ragyogó pompájáról Kéméndy Jenő gondoskodott. A főszereplökön kivül résztvett áz előadásban az Operaháznak majdnem teljes férfiszemélyzete. A szerzőt az egyes felvonások után hatszor-hétszer is a lámpák elé hivták. A mű hazafias hangjával, színtiszta magyarságával kiválóan értékes. Hivatva van közönséget nevelni a magyar z nei stílusnak. Budapes i Napló : A mily erőteljesek a muzsika drámai részletei, oly melegek ts érzelemteljesek benne a líraiak. Néhány passzus pedig finomsággal és könnyeds ggt l lejt tova. A finálék biztos megépítése Zichy erős színpadi érzékét mutatja. A dalmű zenéjének szerencsés részletei, meg a gondos, szép előadás határozott sikerre segítették a dalmüvet. Igen sokszor nyilt színen is fölhangzott a taps, felvonások után pedig tízszer és még többször is kiszólították a szereplőket és a szerzőt. Pesti Napló: A premieren elöke'ő közönség jelent meg. Az érdekes újdonság igen barátságos fogadtatásban részesült, az illusztris szerzőt zajosan ünnepelték. Magyar Hirlap : A „Nemo"-t bátran nevezhetjük Zichy Géza gróf legszerencsésebb és egyúttal legsikeresebb daiinüvének. Az egész partiturán az együttérzés, a meleg szeretetnek bizonyos őszinte hangulata vonul végig. Általában a lirai meg a humoros részletek a legsikerültebbek Az a szerencsés körülmény pedig, hogy a drámai effektusok praktikus dinamikai érzékkél a felvonásvégekre vannak elhelyezve, a „Nemo"-nak teljes nagy sikert biztosított. Egyatértés: „Nemo" a mai bemutató előadáson határozott siker aratott. A közönség a dalmüvet nagyon barátságosan fogadia és gróf Zichy Gézát az egy?s felvonások után sokszor kitapsolta a lámpák elé, sőt az első és második felvonás után szives óvácziókban részesítette. A Nap: Minden kritikával, kifogással és aggal tózással szemben egészen bizonyos, hogy Zichy grófnak ez a legújabb partitúrája elsőrangú szépségeket ád és hangszerelésében is nagy haladásra vall. Még bizonyosabb, hogy ez a partitura le;nagyobb részében magyar lélekből fakadt magyar zene. Magyarország: Zichy Géza gróf érdemes, becsületes munkát végzett uj operájával, a melyből tiszta magyar levegő áradozik felénk s csak azt kívánjuk, hogy nemes törekvésében akadjon minél több követője a fiatal nemzedék sorában. Független Magyarországi Gróf Zichy Géza magyar operája remélhetőleg hosszú életű lesz a műsoron is. Hazafias, magyar érzésű közönségünk mai fogadtatása után ítélve, bátran hihetjük, hogy megértették gróf Zichy szép és dicséretes intenczióját s a színmagyar cselekvény, magyaros hazafias levegőjével, a Rákóczi-kor mesés nimbuszával még sok kitörő lelkesedésnek lesz tanuja. Az igazgatóság a mai estét bízvást e legmagyarabb sikerek lapjára írhatja. A kulisszák mögül. Budapest, április 1. „Téveiygő lelkek". — Szerző a darabjáról. — Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Életemnek, ugy gondolom, negyedik nevezetes eseménye előtt állok. Az első volt, a mikor születtem, a második, a mikor megházasodtam, a harmadik, a mikor fiam született s a negyedik a mostani, a mikor várom, türelmetlenül várom, a Nemzeti Szinház-bm ma este bemutatóra kerülő színmüvem előadását. Áldom a sorsomat, hogy ezek az események elég gyorsan követték egymást. Fiatal vagyok, a jelző, a mit jóindulatu újságíró társaim a nevemhez szokták fűzni: a fiatal iró. A fiatalsággal jár rendszerint az optimizmus és én ime most mégis tele vagyok szorongó aggodalommal. Oh, csak csak azt ne mondanák életem negyedik nevezetes eseményéről rettegett kritikusaim, a műbírálók és a közönség, hogy az nagyon is hamar következett be. A jóindulat ne nyújtsa felém a szégyenlétrát: „Hiszen még fiatal, telhetik tőle még jobb is!" Inkább bukjam el kegyetlenül, még ha nagyon fáj is, pedig bizonyos, hogy rettenetesen fájna, inkább . . . De ne, ne beszéljünk erről! Ugy érzem, nem írok igazat. Valahogy hánykódik a lelkem a legképtelenebb' gondolatok, a legkínzóbb kétségek között, ön régi szinmüiró, szerkesztő t""3 április 1." i — i ur, de ön is lehetett ebben a helyzetben — az - első darabja előtt. , A darab. Ismét eljutottam hozzá. E nehany sornak az volna a rendeltetése, hogy vallomás legyen. Szerző a darabjáról. Nem, ezt nem teszem. Mit Írhatnék róla? Jót, rosszat? Vagy talán azt, hogy minő tendencziát szolgáltam vele? Föltétlenül elfogult lennék. Inkább irtam magamról, a gyötrődéseimről. Engem kevesen ismernek, nehezebben ellenőrizhetnek. De a darabomat megismerik. Nem vallok. Siralomházban vagyok, de nem vallok. Várom az itélet napját, azaz, hogy — estéjét. Pakots Józseí. Színházi élet. Budapest, április 1. 150. — A „János vitéz" hatodik jubileuma. — November, deczember, január, február, márczius, április! A János vitéz hatodik jubileumával a hatodik hónapját kezdi meg ma este a Királyszinház-ban. Kell-e ehhez kommentár? Magyarázzuk-é, milyen körülmények okozták egy magyar daljátéknak ezt a még soha nem tapasztalt sikerét? Fölösleges. A János vitéz ma már annyira a közönségé, hogy a közönség tudja a legjobban, miért szereti annyira, miért bir ma is ugyanazzal a vonzóerővel, a melylyel a premiert követő hetekben vonzotta a közönséget. Példátlan siker ez, a melyből öt müvészegyéniség szinte egyenlő mértékben részesedik. Egy kiváló librettista: Bakonyi Károly, egy édesszavu poéta: Heltai Jenő, egy nagy talentumu magyar zeneszerző: Kacsóh Pongrácz, egy hódító erejű művésznő: Fedák Sári és egy zseniális színházigazgató: Beöthy László. Övék az érdem, feléjük száll a mai, hatodik jubiláris est minden tapsa. A János vitéz korszakos sikerét mivel sem jellemezhetjük ékesebben, mint — számokkal. A statisztika mindennél ékesebben beszél. íme, itt közöljük — huszonöt előadásonként — a János vitéz jövedelmi kimutatását, pontos adatok alapján összeállítva: 1— 25 előadás jövedelme 75,400 korona 25 - 50 „ „ 78,500 50— 75 „ „ ... ... 76,200 75-100 „ „ ... 80,600 100—125 „ „ ... ... 82,000 125—150 „ „ ... . .. 74,30 0 „ Összesen : 467,000 korona Százötven előadás alatt tehát négyszázhatvanhétezer koronát jövedelmezett a János vitéz, erkölcsi és anyagi dicsőségére a színháznak, a szerzőknek és egy nagy primadonnának. Még két hétig fog uralkodni a diadalmas daljáték az idei szezonban, április 15-én, vonzóereje, népszerűsége és jövedelmezősége teljében lekerül a műsorról és Fedák Sári néhány heti pihenőre megy. De a jövő szezon elején, őszszel, ismét csak repertoirra kerül, még pedig egy érdekes versenynyel egybekötve. A János vitéz czimszerepében ugyanis az összes vidéki János vitézek — hölgyek és urak — fognak vendégszerepelni és a legnagyobb sikert aratott János vitézt arany koszorúval fogja kitüntetni a színház. A János vitézeket biráló zsűriben pedig helyet fog foglalni — Fedák Sári is. Ő, a legnagyobb, a „hors concours" Kukoricza Jancsi, a kinek ma este százötvenedszer tapsol Budapest közönsége. Ügyelő. Felvonásközben. Budapest, április 1. A figyelmeztetés. A színházi közönség mindig ideges és gyakran olyan szertelenségeket árul el, a melyeket egyesek nem igen mernének megtenni. Ezek közé tartozik, hogy még a darab vége előtt távoznak a helyükről, miáltal természetesen megzavarják az előadást. A közönség egy része, mihelyt észreveszi, hogy a darab a vége felé közeledik, már igyekszik a ruhatár felé. A
